2011. január 31. Közélet

Hatalmas botrány a levegőben

Adminisztratív úton próbálja meg kiszorítani a rendszerből és álláskeresésre bírni a munkanélkülieket az állam. Kérdés, mennyire hatnak serkentően munkavállalási kedvükre a minimálbértől alig elmaradó juttatások. A széles körű szociális támogatások ellenére ma az álláskeresők 40 százaléka nem részesül ellátásban.

Nem kis felháborodást váltott ki a celebrajongók körében, amikor az egyik internetes bulvároldal múlt év júliusában megszellőztette, hogy Zimány Linda 65 napig vett fel álláskeresési járadékot. A Cool televízió volt műsorvezetője előbb tagadta az értesüléseket, később azonban árnyalta a képet. Azzal érvelt, hogy a tévé több évig fizette utána a járulékokat munkaviszonya idején, ezért jár neki a támogatás.

" Alanyi jogon jár a pénz annak, akinek megszűnt a munkaviszonya. 2010 áprilisában megszűnt az állásom. Hogy a munkaviszonyom ne szakadjon meg, ezt hivatalosan is be kellett jelentenem, ezért igényeltem a támogatást" - indokolta döntését a Blikknek. A modell még azt is elárulta internetes blogján, hogy a járadék folyósításának idején álláskeresés helyett televíziós talk-show-k forgatásain múlatta az időt, sőt, elvállalt egy címlapfotós felkérést is a Playboy számára.

Zimányi Linda

Öt jogcímen

Most még nagyobb felzúdulás fogadta Orbán Viktor kijelentését, aki a The Wall Street Journal amerikai napilapnak úgy fogalmazott a minap, hogy "vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak". A miniszterelnök a februárban várható intézkedésekről annyit árult el, hogy még nem állnak rendelkezésre azok a számítások, amelyekből kiderülne, mennyi pénzt takaríthatna meg az állam a nyugdíj-, a gyógyszerár-támogatási és a tömegközlekedési rendszer átalakításával.

Szakértők szerint az álláskeresőknek juttatott támogatások lefaragásával csak néhány tízmilliárd forintot tud megspórolni a kabinet. Másként vélekedett korábban a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, aki szerint az idén 327 milliárdból gazdálkodó Munkaerő-piaci Alap harmada, 100-120 milliárd forint a büdzsében maradna a reformok után.

A nadrágszíj meghúzásának egyik módja az lehet, hogy a kormány valószínűleg még az idén csökkenti a munkanélküli-járandóságok összegét és a jogosultságok időtartamát. Ma ugyanis legalább öt jogcímen részesülhetnek juttatásokban a munkanélküliek (lásd keretes írásunkat). Közöttük van olyan, amelyik csak meghatározott ideig jár, de olyan is akad, amely akár több éven át is folyósítható - feltéve, hogy a munkanélküli eleget tesz bizonyos előírásoknak, például egy évben legalább 30 napot dolgozik. Ahogy Zimány Linda esete is mutatja, ezek a juttatások nem rászorultsági alapon, hanem alanyi jogon járnak.

Kőműves kerestetik

A lapunk által megkérdezett munkaügyi szakértők elsősorban a minimálbér és az ahhoz kötődő álláskeresési támogatások összegét differenciálnák területi alapon. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szempontjából ugyanis markáns különbségek jellemzik az országot. "Nem mindegy, hogy egy cég a viszonylag kedvező helyzetben lévő Zala megyében akar minimálbérért munkavállalókat alkalmazni, akiknek esetleg már jobban megéri Ausztriában munkát keresniük, vagy a jelentős munkanélküliséggel küszködő Borsodban, ahol bőven lehet válogatni a jelentkezők közül" - fogalmaz a Heti Válasznak Pelek Zsolt. Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja Vívó utcai kirendeltségének vezetője elismeri, hogy viszonylag széleskörűen részesülnek az állampolgárok az álláskeresési juttatásokból, s kevesen vannak, akik ne lennének jogosultak valamilyen támogatásra munkanélküliség esetén.

  Ha azonban valaki az álláskeresés időtartamára adható összes támogatási formát kimerítette, de még mindig nem állt munkába, akkor az illetékes önkormányzat szociális irodájához fordulhat az úgynevezett aktív korúaknak járó ellátásért: rendszeres szociális segélyért vagy bérpótló juttatásért. Az önkormányzat anyagi helyzetétől függően az álláskereső a munkaügyi központ igazolásával a polgármesteri hivataltól további kiegészítő támogatásokat kérhet például a fűtésszámla rendezéséhez, a gyerekek iskoláztatásához, vagy utazási költségtérítést is igényelhet a munkakereséshez. Ha pedig lakáshitellel rendelkezik, akkor az igazolás birtokában a banknál a törlesztés enyhítését is kezdeményezheti.

A rendszer tehát széleskörűen támogatja a munkanélkülieket, ez azonban kevés vigasz azoknak, akik több mint egy éve hiába próbálnak elhelyezkedni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál a múlt év decemberében nyilvántartott 591 ezer regisztrált munkanélkülinek több mint a fele ilyen. Átlagosan 18 hónapig tart munkát találni a statisztika szerint, az összesített adatok azonban embereket takarnak, akiknek addig is élniük kell valamiből. S míg 2009-ben az álláskeresők 32,7 százaléka semmilyen ellátást nem kapott, ez az arány 2010 végére megközelítette a 40 százalékot. Minden jel arra mutat, hogy az állam adminisztratív eszközökkel próbálja kiszorítani a rendszerből és álláskeresésre bírni az aktív korban lévőket. Kérdés, mennyire hatnak serkentően munkavállalási kedvükre a minimálbértől alig elmaradó juttatások.

Segélyből élni

" Tanulságos eset volt, amikor a kormány a 2001-es árvíz idején kőműveseket keresett. Hatvan regisztrált munkanélkülinek szóltunk, 27 jött be. Nettó 80 ezer forintot ajánlottunk. Kilencen maradtak" - mesélte tapasztalatait Czomba Sándor. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár nemrég beismerte: a kormány azt tervezi, hogy a munkabér és a segély közti ollót a lehető legszélesebbre nyissa, hogy a segély legális munkára, és ne otthon ülésre ösztönözzön. Gazdaságkutatók szerint a munkanélküliek 90 százaléka elmenne dolgozni megfelelő fizetésért, ha tehetné, de mivel csekély a különbség a segély és a minimálbér között, nem éri meg nekik napi nyolc órában robotolni, kifizetődőbb feketén dolgozni az állami juttatások mellett.

Már az első Orbán-kormány alatt is csökkentették a munkanélküli-ellátásra fordítható összegeket, a jogosultság időtartama is kevesebb lett, s a mostani kabinet ismét az aktívak támogatásában látja a kitörés lehetőségét. Akkor mérséklődött az állás nélküliek száma, igaz, 1998 és 2002 között még híre sem volt olyan válságnak, mint amelynek nyomán most 16 éves csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta, s 140 ezerrel zuhant a foglalkoztatottak száma. Szakszervezeti vezetők ezért nem tartják most szerencsésnek a munkanélküliek ellátórendszerének szigorítását.

A kormány által szorgalmazott közmunkaprogramokkal azonban egyetértenek, még ha azok nem vezetik is egyből vissza a munkaerőpiacra a munkanélkülieket. Előnyük inkább abban rejlik, hogy a vállalkozók számára, akik korábban feketén foglalkoztattak embereket, a közmunkaprogram keretében ez már legálisan is megéri. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program átalakításával a nemzetgazdasági tárcának az volt a célja, hogy a korábbi százezerhez képest megduplázza a közfoglalkoztatásba bevont dolgozók számát. 2011-ben a programra - a szociális ellátásokkal együtt - 152,5 milliárd forintot szán a kabinet, bár, ahogy a minisztériumnál megjegyzik, az állami eszközökkel létrehozott munkahelyek biztosítása a foglalkoztatási feszültségek kezelésének csak átmeneti formája lehet. Hosszabb távon a kormány azt szeretné elérni, hogy senkinek se legyen célja többé életvitelszerűen segélyekből élni.

Az országban a legnagyobb munkanélküliséget a zempléni Fáj községben regisztrálták tavaly. A munkavállalási korú lakosság 57 százaléka munkanélküli. A 400 lakosú, 98 százalékban romák lakta faluban tízen dolgoznak. A többiek segélyekből és a gyerekek után járó támogatásokból élnek. A teljes foglalkoztatás ugyancsak egy Borsod megyei településen, Teresztenyén valósult meg: ennek oka, hogy a 26 lakos 90 százaléka a nyugdíjba menekült a munkanélküliség elől. A többieket az önkormányzat foglalkoztatja.

Milyen támogatásokat kaphatnak a munkanélküliek?

Álláskeresési járadék: a minimálbér legalább 60 %, legfeljebb 120 százaléka, azaz havi 46 800, illetve 93 600 forint. Ez három hónapig jár. Ezután legfeljebb hat hónapig havonta további 46 800 forint.

Álláskeresők segélye : a minimálbér 40 százaléka, havi 31 200 forint.

Bérpótló juttatás (régi nevén: rendelkezésre állási támogatás): 28 500 forint. Ez az öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2012-től legalább 30 nap munkaviszonyhoz (vagy helyette féléves munkaerő-piaci képzéshez) és rendezett lakókörnyezethez lesz kötve. Utóbbiról az önkormányzatok jogosultak majd dönteni.

Keresetpótló támogatás : havonta legalább 46 800 vagy legfeljebb 78 000 forint. Ezt csak akkor kapja az álláskereső, ha részt vesz a munkaügyi kirendeltség által ajánlott heti 20 órás képzésben.

Rendszeres szociális segély : maximuma 60 000 forint havonta.

Már nem lehet válogatni

Ha valaki megengedheti magának, hogy egyetemi diplomával a zsebében Angliába menjen pincérkedni, akkor most már ez a munka itthon sem eshet nehezére. Az idei évtől kezdve ugyanis az álláskeresők már nem válogathatnak az ajánlatok között, januártól kénytelenek elfogadni azt a munkát is, ami a végzettségüknél esetleg alacsonyabb képzettséghez van kötve. A lépést a kormány azzal indokolta, hogy a társadalom kénytelen lejjebb adni az elvárásait a sanyarú pénzügyi helyzete miatt, ezért olyan munkát is el kell vállalniuk az álláskeresőknek, ami alacsonyabb végzettséget igényel. Eddig a munkaügyi kirendeltségeken felkínált, de a végzettségüknek nem megfelelő állást a munkanélküliek elutasíthatták.

Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere is. Eddig az önkormányzatok napi feladataik ellátására hat hónapra napi hatórás munkavégzésre vehettek fel munkanélkülieket, idén ez négy hónapra és napi négy munkaórára módosult. A változástól azt reméli a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a munkanélküliek gyorsabban válthatják egymást, amire szükség is lesz, mert aki nem tud elegendő ledolgozott napot felmutatni, az 2012-től már nem kaphat ellátást. A tárca ezenkívül a munkanélküliek jelentős részét központi közfoglalkoztatási programokban is alkalmaztatná olyan területeken, mint az ár- és belvízvédelem, a közút- vagy az erdőkezelés. Az önkormányzatok indíthatnak saját közmunkaprogramokat is, ennek keretében napi 6-8 órás foglalkoztatásra is lesz lehetőségük.

A kormány átszabná a Start programot is. A Start Régiós kártyánál jelenleg a vállalkozás akkor kap három éven át járulékkedvezményt, ha további három évig foglalkoztatja a munkavállalót. Ez olyan kötelezettség, ami miatt még ezer kártya sincs forgalomban. Ezt a kitételt eltöröljük - nyilatkozta korábban a foglalkoztatáspolitikai államtitkár, Czomba Sándor. A Start Extra kártyát eddig a tartósan munkanélküliek, az 50 éven felüliek, illetve azok igényelhették, akik rendelkezésre állási támogatásban részesültek. A kormány viszont nem elégedett a kártya hatékonyságával, ezért ezen a téren is változásokat tervez.

A kormány a nők foglalkoztatási esélyeit is javítani kívánja, ezért a nők számára részmunkaidős foglalkoztatást kínáló munkaadóknak idén 27 százalék helyett csak 20 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. (hetivalasz.hu)

JOBBOLDALI GONDOLAT