2011/09/20 Közélet

Lúzerek tündöklése

2007. karácsonyára Gyurcsány Ferenc, Magyarország akkori miniszterelnöke, Táncsics Mihályról elnevezett Életmű Díjjal tüntette ki, a „Jönnek a szarból” c. vers szerzőjét, Spíró Györgyöt, és a napjainkban az Amerikai Népszavában megjelent írásáról elhíresült Kertész Ákost.  A két szerző állami díjnak álcázott pártkitüntetést kapott.
A Táncsics Alapítvány Alapszabályai szerint, az Alapítvány:

a) elősegíti a Magyar Szocialista Párt Alkotmányban biztosított, a népakarat kialakításában, valamint kinyilvánításában történő hatékony közreműködését;

3. c. a párt társadalmi beágyazottságának, elfogadottságának és népszerűsítésének növelését szolgáló módszerek kialakítását és továbbfejlesztését;

A díjátadó ünnepségen azonban egyetlen hivatalos jelzés, vagy díszlet sem utal a magyar Szocialista Párt, és a Táncsics Alapítvány kapcsolatára, illetve tényleges azonosságára.

 Kertész Ákosnak mindenről van véleménye

Kertész Ákos is egyházellenes írásaival került fel a sorozatosan kitüntetendők listájára.  „A nagy paktum” c. írása 1997. június 26-án jelent meg a Magyar Hírlapban. „A nagy paktum” kommunista korszak egyházellenes közhelyeinek a neoliberalizmusra áthangolt primitív, és uszító jellegű változata. ("Az állam ne támogassa az én adómból az egyházi iskolákat.") Kertész Ákos írása gorombán félremagyarázza az egyházi iskolák támogatásának elvét.)

"...a reformok úgy kellenek, mint sivatagi vándornak egy korty víz…” Kertész Ákos szerint, a kormány megszorítási reformjai jók, csak „lent”, a megvalósításaikkal  van baj. Vagyis, az eszme jó, csak a valóságot kell az eszméhez igazítani. Kertész Ákos szerint, mindezért, persze a kulákok, illetve a kórházigazgatók a hibásak. Megint van kulák, és már Rákosi elvtárs is megmondta, hogy azok mind a jobboldalon bújnak meg.

A Szovjet megszállásról, és a magyar 56-ról: “A szabadságot ajándékba kaptuk. Ahogy adták, el is vették. Tizenkét évvel később tudtuk már, mi a szocializmus, és úgy döntöttünk, az eszme jó, a gyakorlat gyalázatos. Emberarcú szocializmust akartunk. ...És szovjet fegyverek nélkül, a magunk esze szerint akartuk megvalósítani a” szocializmust.

Az éghajlatváltozásról:  Kertész Ákos nem hiszi el. Hajtson csak mindenki annyi autót amennyi az utakon, és az árkokban elfér.

Gyurcsány  ösződi beszédéről: „A magyarázat részletes volt, roppant kulturált, logikus, jól fölépített és még szenvedélyes is, ami rendjén van: én a szenvedélyt elvárom egy reformertől.”

A személyi jogok védelméről: “Engem például ma semmilyen térfigyelő kamera nem zavar sehol, ugyanis nem cselekszem olyat, amit bárki ne figyelhetne meg. Na jó; a hálószobámban, a klozeton kissé zsenírozna egy megfigyelő kamera, de máshol nem érdekel.”

A demokráciáról, és a gyülekezési jogról, és a tüntetésekről:

Kertész Ákos szerint, a demokrácia, és a gyülekezési szabadsága nem jó, mert letapossák a füvet, és hordozható WC-ket kell állítani a Kossuth Térre.

Orbán Viktorról: ”Orbán személyes szónoki stílusa is a terroristák és populisták kommunikációs módszere… Terroristákkal nem tárgyalunk, terroristák nem diktálhatnak!”

Az ellenzékről:„Ezért nincs helye itt a farizeus szemforgatásnak, hogy konszenzust keresünk. Ki kell mondani végre: ezzel a mostani jobboldallal nincs konszenzus, hiába is szeretnénk, mert lehetetlen. Ahogy a rákot nem lehet prizniccel gyógyítani.” Vagyis, amint az Rákosi Mátyás előszeretettel emlegette: A demokratikus többség a „mi pártunkban sorakozik fel. Aki, tehát nincs velünk, az ellenünk van. Az ellenség, pedig az ellenzéki pártban bújik meg.

Az éghajlat változásról: Kertész szerint olyan nincs. Autózzon csak ki amennyit bír. 

Néha úgy tűnik, hogy Kertész Ákost azért tüntetik ki minduntalan, hogy hallgasson már el, de ettől ő még inkább tűzbe jön. A Táncsics Mihály Alapítvány Életmű díja, annak meghatározásánál fogva végkielégítés jellegű.  Reméljük, hogy ez volt Spíró György, és Kertész Ákos utolsó kitüntetése, hiszen az Ámen után semmi sem következik.

Itt lehet okádni...

Szabad Hírek