2012. szeptember 27. Közélet

Miközben a magyar gazdaság egyre inkább recesszióba süllyed, a régiós társaknál is látványosan gyengébben teljesítünk.

A legtöbb gazdasági elemzők szerint a gazdaság idén több mint egy százalékkal zsugorodhat, a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább 0,8 százalékos visszaesés várható.  Az infláció várhatóan jövőre is nagyobb lesz az célnál, miközben a belső fogyasztás és a beruházások tovább csökkennek. A külső okok mellett a magyar gazdaság belső szerkezetével van gond, az államadósság csökkentését célpontba állító kormányzati politika lefojtja a gazdaságot, ráadásul még legfontosabb célját sem nagyon tudja elérni: a kínkeservesen csökkentett külső adósság sem minőségben, sem szerkezetileg nem javult, továbbra is óriási a devizakitettségünk.

Nincsenek válaszok Európában

Buta embereknek azt is mondhatjuk, mindenért a magyar kormány hibás.

Azt eddig is tudtuk, hogy a külső gazdasági környezet kedvezőtlen, de a kormány számos lépése még rá is erősített a negatív folyamatokra. Ráadásul az előrejelzések szerint Németország is recesszió elé néz, ami az eddigieknél is nagyobb gondot jelenthet nekünk, mivel az egyetlen „húzóágazatunk”, az export volumene is csökkenhet ezzel.

A belső fogyasztás és a beruházások évek óta csökkennek, a mezőgazdaság a tavalyi kiváló év után az aszály következtében rendkívül rossz évet produkál, ráadásul várhatóan úgy tűnik, a kormány az inflációt is szabadjára engedi. Bár a kamatcsökkentés azt mutatja, végre sikerül a Simor féle vonalat háttérbe szorítani, és enyhíteni a gazdaságot megfojtó magas kamatszinten, a legtöbb elemző szerint ennek egyelőre csak a meglóduló infláció, és a forint leértékelődése lesz a következménye (rövidtávon nem vált be a jóslat, egyelőre tartja magát nemzeti valutánk). A pénzromlás felpörgetése persze felér egy bújtatott adóemeléssel, csak ezt könnyebb lenyomni az adófizető torkán.

Más régiós társakhoz viszonyítva a magyar kamatláb kiugró, a lengyeleknél jelenleg 4,75, a románoknál 5,75 százalék, míg a cseheknél mindössze 0,5 százalék, amely jól mutatja az eltérő gazdaságpolitikai gondolkodást.

A csökkenő kamatláb gazdaság-felpörgető hatása azonban nem feltétlenül lesz érezhető, pontosan a lakosság devizakitettsége és a rendkívül alacsony szintű hitelképesség miatt.

A csökkenő kamatszint azonban sokkal inkább segíthet az államadósság lebontásában a csökkenő kamatkiadásokon keresztül. Egyes elemzők szerint nagyobb inflációs nyomás nincs a forinton, így egy lengyelhez hasonló, 4,5 – 4,75 százalékos kamatszint elérése reális cél lenne.

Megszorításokból nem lesz GDP-növekedés

A magyar gazdaság az országtól független Magyar Jegybanknak köszönhetően teljesen másképp működik mint például az angol. Lásd Angliában fele lett a tényleges infláció mint amit előre jeleztek a gazdasági elemzők. Mert ott a fogyasztás visszaesése felezte az inflációt. Magyarországon a Jegybank mint "hatóság" a Forintot mesterségesen gyengíti. Ki szolgálva a spekulánsokat, és a deviza hitel által érintett külföldi magán bankok érdekeit. Hiszen minél gyengébb a Forint, annál több hasznot szednek be a magyar állampolgároktól. A kormánynak nincs törvényes eszköze, hogy csökkentse a károkat.

Egy lehetősége lenne, ha adót vett ki a magán tulajdonú bankokra.

Nehéz ügy lesz.

Az infláció elszaladása mellett a kormánynak számolnia kell azzal is, hogy nem tudja tartani 2,2 százalékos hiánycélt. Ehhez ma a piacon további 5-600 milliárdos kiigazítást tartanak szükségesnek, de a legoptimistább verzió szerint is 300-350 milliárdos nadrágszíj-húzás is kell ahhoz, hogy ne szaladjon el újra az államháztartási hiány.

A kormány kommunikációjából egyelőre az tűnik ki, hogy a kiadás-csökkentés helyezi a kabinet középpontba. Ezt jelzi Giró-Szász András minapi nyilatkozata, amely szerint jelenleg is zajlik annak felmérése, hogy a közszféra egyes területeinek feladatai milyen létszámmal végezhetőek.

A kormányszóvivő szerint elképzelhető, hogy egyes területeken összevonnak háttérintézményeket, megvizsgálják milyen létszámmal tartható fenn az oktatási, a közigazgatási, a nyugdíj-, az egészségügyi vagy az önkormányzati rendszer.

Mert az IMF mindent meg tesz, hogy a magán bankok profitja ne sérüljön. Nehéz meccs lesz a kormány részéról.

Szabad Hirek