2010. május 23. Közélet

Meghozta újabb „gyümölcsét” az utóbbi évek privatizációja a magyar egészségügyben. Míg az orvosok sorra tántorognak ki az országból, s a betegek kivárhatatlan sorokban állnak a gyógyulás reményében, addig néhány üzletember elképzelhetetlen magánvagyonra tesz szert az évi körülbelül 1500 milliárd forintos egészségügyi kasszából. Riportunk az ágazatnak egyik kevésbé ismert területét, a labordiagnosztikát veszi nagyító alá, ahol nagyon sok közpénz forog, s amely terület szereplői az emberi jogokra sincsenek tekintettel az üzleti siker hajszolása közben.

A rájuk leselkedő veszélyek elhárítása érdekében a magyar állam látszólag megfelelően vigyáz állampolgáraira. De csak látszólag. Pedig lenne miért vigyáznia, hiszen az adófizetők a piaci szereplőknek – a különböző termékeket gyártóknak, kereskedőknek, szolgáltatóknak – egyre kiszolgáltatottabbak. Általában nem rendelkeznek kellő tudással, s a szabad szemmel láthatatlan veszélyekkel szemben nincs eszközük a védekezésre. Ezért aztán nap mint nap át is verik őket. Az államnak ugyan ők maguk fizetik a védelmi költségeket – hiszen ők tartják fent az államot is –, de a feladatot ellátni hivatott lezüllött államigazgatás ma már vagy alig működik, vagy épp az átverésben érdekelt. A rend tehát megszűnt, csak a lelkiismeret beszél. A minap új módszerrel találkozhattunk: az önvédelemre való felkészítéssel.

Az állampolgárok átverések elleni felkészülését olyan testület segíti, amely legutóbb a hamisított gyógyszerekre és használatuk következményeire hívta föl a figyelmet. A téma komolyságát jelzi a gyógyszerészszakma és a szabadalmi hivatal szakértőitől származó adat. Magyarországon a felnőtt lakosság hét százaléka veszélyeztetett, azaz több mint félmillió ember vásárol bizonytalan forrásból származó gyógyszert, aminek beláthatatlanok a következményei. A vám- és pénzügyőrséget, a szakhatóságokat és a szakmai egyesületeket, valamint a szakmai kamarákat tömörítő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület minden eszközt szeretne bevetni, hogy még érzékelhetőbbé tegye a lakosságra leselkedő veszélyeket. Hamis ígéretek, valódi veszélyek címmel például vándorkiállítást utaztat szerte az országban. A kiállítás központi része egy szokásos tárgyakkal berendezett lakás, amelynek minden helyiségében hamisított tárgyak találhatók. Ezek fajtái felsorolhatatlanul számosak. A mindennapi élet elengedhetetlen kellékei, amelyeket otthonos díszletek közt helyeztek el. Hamisított márkájú ruhák a szekrényben, hamis órák az asztalon, hamis kozmetikumok a fürdőszobában, és a tárgyak közül a legveszélyesebbként hamisított gyógyszerek is szerepelnek a bemutatón.

A kiállításhoz ezennel a Magyar Nemzet is csatlakozik. Az általunk bemutatandó jelenség azonban a tárlaton látottaknál bonyolultabb, ezért különösen veszélyes. Ráadásul a piaci szereplők, valamint a hatósági résztvevők az átlagosnál sokkal jobban elzárják a szükséges ismereteket az állampolgárok elől. Hogy bemutathassuk önöknek, miről is van szó, ezennel sétáljanak át velünk képzeletben az említett kiállításról egy orvosi rendelőbe! Kétezer-kilenc őszét írjuk. A rendelőben influenzás tünetekkel órák óta várakoznak betegek vizsgálatra. Van, aki türelmesen, mások egyre türelmetlenebbül várják, hogy sorra kerüljenek. Sokan újságot olvasnak, és az új influenzáról szóló cikkeket bújják. A fejekben káosz. Homlokegyenest ellenkező tartalmú beszámolókat láthatnak-olvashatnak a különböző tévécsatornákon és lapokban. A kormányzati kommunikáció sem viszi közelebb az embereket az igazsághoz, ami nem csoda, hiszen ennek az a célja, hogy minél drágább legyen, nem az, hogy tájékoztasson. Ezért hát minden beteget kivétel nélkül az új, a H1N1-influenza érdekel.

Akinél mégis a hagyományos influenzavírusok valamelyike okozza a betegség tüneteit, az csak legyint. A rendelőbe belépők az orvostól is csupán aziránt érdeklődnek, hogy az új vírustól fertőzöttek-e, s ha meggyőződnek arról, hogy nem ettől, hanem valamelyik másiktól szenvednek, akkor ugyan továbbra is betegen, ám a többórás várakozás ellenére is boldogan és megnyugodva lépnek ki a rendelő ajtaján.

Képzeletbeli rendelőnkben az orvos is hatása alatt áll a pártpolitikától is megbolondult kommunikációs zűrzavarnak, amelyre a betegek egyoldalú kíváncsisága szintén rátesz egy lapáttal. Ezért gyors mérlegelés után úgy dönt, hogy nem vesz tudomást az egészségügyi hatóság által az összes egészségügyi intézmény számára is megküldött szakmai ajánlatról, és nem az állami Országos Epidemiológiai Központ nemzeti influenza-referencialaboratóriuma által ajánlott módszert alkalmazó labornak küldi el a betegektől levett mintákat vizsgálatra, hanem egy főként közkórházakban és rendelőintézetekben laborhálózatot üzemeltető magáncég laboratóriumának. E magáncég a Corden Kft., s arról ismert, hogy az influenzás panaszok esetén egy új magyar terméket, a Diagon Kft. által feltalált vírustesztet használják laborjai.

Az orvos nem is sejti, mennyire rosszul döntött. Ellentétben ugyanis az állami járványügyi laborokkal – ahol biztosan alkalmas tesztet használnak, s amellyel egyszerre és az összes influenzatípus vírusát mutatják ki a betegek mintáiból –, a Corden-laborokban a Diagon tesztjével kizárólag a H1N1 vírus keresése a cél. Pedig az orvos feladata nem csupán az új vírus kiszűrése lenne, hanem a betegség okainak felkutatása és az abból való kigyógyítás. A betegséget pedig a H1N1 víruson kívül még legalább tucatnyi más influenzavírus is okozhatja, ezért a Diagon-teszttel történő vizsgálatnak, így magának a tesztnek valójában semmi értelme sincs.

Ráadásul a teszt úgy került forgalomba, hogy a gyártó vállalat tulajdonosa, Kern József átverte az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt. Amihez tegyük hozzá, hogy utóbbit mintha nem különösebben zavarná a dolog. A betegeken történő alkalmazása előtt ugyanis a Diagon tesztjét független influenzavírus-referencialaborban kellett volna összehasonlítani egy másik, ugyanazt a célt szolgáló, már kipróbált, jól működő teszttel. S csak ha ugyanazokat az eredményeket mutatja mindkettő, akkor tekinthető megfelelőnek az új eszköz is.

Nem ez történt. Kernék hazudtak az engedélyezési hivatalnak, ami egyértelműen kiderül a H1N1-teszt alkalmazása körül keletkezett dokumentumokból. Ezt bizonyítják a Bujdosó Lászlótól, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális tiszti főorvosától származó iratok, Strausz Jánosnak, a Korányi-kórház főigazgatójának a nyilatkozata és Bezzegh Attilának, a Corden-labor igazgatójának beszédes hallgatása is. Nézzük a tényeket!

„ A H1N1-teszt vizsgálati tervében a teljesítőképesség-értékelés lefolytatására az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete és az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet (OKTPI) referencialaborja lett megjelölve. A vizsgálatot a Corden International Magyarország Kft. folytatta le” – állította Kern József az engedélyezési hivatalnak. „A Diagon tesztje nem működik” – állítja ugyanakkor az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete, amely többször is nekifutott a bevizsgálásnak. Ennek során a svájci Roche gyár jól működő tesztjével hasonlították össze a Diagonét, ám mindegyik, így a legutolsó alkalommal is az derült ki a szakemberek számára, hogy a Diagon tesztje alkalmatlan arra, amire alkalmasnak kellene lennie. A vizsgálati eredmény alapján tehát a teszt használatát meg kellene tiltani a gyógyászatban. Mégis használják.

„ Az OKTPI nem állított ki semmilyen referenciaigazolást a H1N1-tesztről” – így Strausz János. Azaz a Korányi-kórházra szintén nem hivatkozhatott volna Kern. Már csak azért sem, mert a Korányinak nincs is saját laboratóriuma. Végül nézzük, mi a helyzet a bevizsgálásban részt vevő Corden Kft.-vel! A Corden-laborok baktériumok – nem vírusok! – vizsgálatára szakosodott intézmények. Ezért ezek vírusteszt bevizsgálására nem alkalmasak. Bezzegh Attilától, a Corden-labor igazgatójától szerettünk volna többet megtudni a referenciavizsgálat részleteiről, azonban elbújt kérdéseink elől. Mindezekből az is következik, hogy mivel az engedélyezési hivatal ma már pontosan ismeri Kernék állításainak valóságtartalmát, meg kellene akadályoznia azt, hogy Magyarországon ezt az alkalmatlan eszközt használják gyógyítás során.

De térjünk vissza, és nézzük meg, mi is történik a betegekkel a képzeletbeli rendelőben! A tőlük levett mintákból az orvos hamarosan megkapja a Corden-labor által kiállított végeredményt, és a pontatlan kórismét követően meghatározza számukra a gyógykezelés módját. A laboratórium munkájának hitelességében és megbízhatóságában sem az orvos, sem a beteg nem kételkedik, mint ahogyan az erre alapozott, felállított gyógymódban sem. Pedig senki sem lehet biztos az eredményben. Sem az a beteg, akinél a Diagon-teszttel megtalálták a H1N1 vírust, sem az, akinél nem. Már ezen a példán is belátható, hogy a helyzet tarthatatlan. Ám ismertetünk még olyan részleteket, amelyek arra utalnak, hogy a baj sokkal nagyobb, mint gondolnánk.

Kern József cégei (Diagon Kft., D-Gen Kft.) ugyanis nemcsak H1N1-vírustesztet gyártanak, hanem számos más, rendkívül súlyos betegségeket okozó baktériumokat kiszűrő teszteket is. A Legionella pneumophila baktérium kimutatását célzó tesztet – ez a betegség tüdőgyulladást okoz, s az általa okozott fertőzés halálhoz vezethet. A Staphylococcusét, közismertebb nevén a húsevő baktériumét, amely bőrfertőzést és agyhártyagyulladást okoz. Az élelmiszer-mérgezést okozó szalmonellabaktériumét, valamint a halálos Mycobacterium tuberculosis baktériumét, amely a tbc elterjedéséhez vezethet.

A H1N1-vírustesztben és a baktériumtesztekben az a közös, hogy alkalmazásuk körülményei kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz. A tesztelés folyamatát az egészségügyi világszervezeti (WHO), az európai uniós és a magyar jogszabályok határozzák meg. Ezek szerint az új tesztet az adott betegségre szakosodott, a gyártó cégtől független, nemzeti referencialaborban kell hitelesíteni, amelynek során egy már igazoltan jól működő teszttel hasonlítják össze az új termék hatékonyságát. Amennyiben a megfelelhetőségi eljárás során a teszt jól működik, a referencialabor referenciaigazolást állít ki. Ezután a gyártónak a referenciaigazolást csatolva be kell jelentenie az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak a termékét, s ha azzal minden rendben van, máris a piacra kerülhet. Ha pedig kiderül, hogy mégsem vált be a teszt, s ezt jelzik a felhasználók (laborok, kórházak stb.), akkor ugyanez a hivatal megtilthatja a termék forgalmazását. Az egészségügyben használt vírus- és baktériumteszteket természetüknél fogva sokszorosan érzékeny területen használják, mert embereket vizsgálnak velük, illetve mert tízmilliárdokat költ rájuk közpénzből az állam. Ezért alapvető elvárás a gyártókkal, a felhasználókkal, valamint az egészségügyi közigazgatással kapcsolatban, hogy a legszigorúbban tartsák be a jogszabályokat, és mindenütt lelkiismeretesen, szakmai hozzáértéssel hozzák meg döntéseiket. Kernék esetében azonban ez a rendszer valamilyen oknál fogva minden sebből vérzik.

A hiba ott kezdődik, hogy – a tbc-tesztet leszámítva – nem referencialaborok vizsgálták meg a baktériumteszteket. A járványügyi hatóság, azaz a referencialaboratóriumok felügyeletét is ellátó Országos Epidemiológiai Központ legalábbis arról értesített bennünket, hogy mivel nem kapott felkérést a szóban forgó tesztek bevizsgálására, ilyen vizsgálatok nem történtek központjukban. Kérdés, hogy ha ott nem, akkor hol végezték a bevizsgálást. Az engedélyezési hivataltól kapott adatsorból minden kiderül.

Mint látható az oldal alján található táblázatban, Kernék bejelentése alapján az engedélyezési hatóságnak arról van tudomása, hogy a bevizsgálás minden esetben a Corden Kft. és a Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza és Rendelőintézete központi laboratóriumában folyt. Kezdjük az utóbbival! A Bajcsy-Zsilinszky-kórház laborja nem referencialabor, így referenciaigazolást kiadni sincs jogosultsága. Kálmán Sándor, az intézet főigazgatója ráadásul arról tájékoztatott bennünket, hogy „a kórház a táblázatban szereplő termékeket sem felhasználói, sem teljesítőképesség-értékelői és semmilyen más formában nem vizsgálta, betegdiagnosztizálás céljára nem alkalmazta”. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési hivatalhoz a baktériumtesztekről beadott okiratokon ugyan szerepel a Bajcsy-Zsilinszky-kórház központi laboratóriumának pecsétje és aláíróként Kálmán Zsuzsanna laborvezető neve, a kórház hivatalosan mégis azt mondja, hogy ilyet nem állított ki a baktériumtesztekről. Vajon ez hogyan lehet? Csak találgatni tudnánk, ezért ezt most nem tesszük! Az viszont tagadhatatlan, hogy egyszer már rajtakaptuk a Bajcsy-Zsilinszky-kórház laborját egy Kern érdekében elkövetett „csínyen”. Akkor az történt, hogy Kálmán Zsuzsanna, a központi labor vezetője – képzeletbeli kiállításunkhoz hasonlatosan – kipróbálta több mint ötven influenzagyanús betegről levett mintán a Diagonnak a H1N1 kimutatására alkalmatlan vírustesztjét. A kísérletezgetések alapján a betegeknek egyrészt gyógymódokat javasoltak, ami fölveti az emberi élet gondatlan veszélyeztetésének gyanúját, másrészt a laborvezető e kísérleteket bevizsgálásnak minősítve referenciaigazolást adott ki a Diagonnak a tesztről, amelyet Kern később okiratként is felhasznált. És vajon miért követ el a laborvezető ilyen durva hibát? Nos, valószínűleg azért, mert Kern és Kálmán Zsuzsanna között régóta áll fenn üzleti kapcsolat. Számos üzleti ügyében segédkezett már Kernnek, és nem elképzelhetetlen, hogy ezt az üzleti kapcsolatot érvényesítette akkor is, amikor nem lett volna szabad.

Mindenesetre Kern nem először vezeti az orruknál fogva a hatóságokat. A vírusteszt bevizsgálásáról szóló, egy korábban született cikkünk miatt megindított sajtóperben például olyan vállalatok papírjait lobogtatta ugyancsak referenciaigazolás gyanánt, amelyek ilyet szintén nem bocsáthatnak ki. A dolog már azért is botrányos, mert nem is azon laborok igazolásait terjesztette be a bírósághoz, amelyeket az engedélyezési hivatalnak is korábban megjelölt (ÁNTSZ, Korányi-kórház, Corden Kft.), hanem újabb és újabb vállalatokét húzta elő kalapjából. Egy szaúd-arábiai marketingcégét például. Azután egy egyiptomi kereskedőét. Harmadik alkalommal meg a szlovák egészségügyi hatóságét és a Bajcsy-Zsilinszky-kórház említett, Kálmán Zsuzsanna által kiadott igazolását. Az első kettő persze utolérhetetlennek bizonyult, utóbbi vezetői pedig kérdésünkre maguktól tiltakoztak az ellen, hogy igazolásukat – jogosultságuk híján – bárki is referenciaigazolásnak tekintse.

A H1N1-vírusteszt ügyében az engedélyezési hivatal egyébként már elrendelte az úgynevezett piacfelügyeleti eljárást, ám a vizsgálati határidők miatt pestiesen szólva egyelőre csak annyi állapítható meg, hogy várhatóan akkor lesz eredmény, amikor – már a szoborparkban – Osztapenko lépést vált. Ezzel szemben szinte azonnali intézkedést ígért Szolnoki Andrea, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke, aki azt mondta lapunknak, hogy az április 27-i ülésükön belső vizsgálatra kérték fel a Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi osztályát: az eljárásnak ki kell terjednie arra, hogy a Diagon Kft. H1N1-vírustesztje valóban veszélyeztette-e a betegeket, illetve ki kell derítenie, a kórház miképpen adhatott referenciaigazolást. – A bizottság pontos határidőt nem szabott, a határozat szerint a következő, május második felében esedékes ülésre várják a főpolgármester beszámolóját a belső vizsgálatról – tette hozzá a bizottsági elnök. Ugyanennek a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvében azonban egészen más olvasható – mintha Szolnoki egy másik ülésen vett volna részt… Eszerint ugyanis Pesti Imre a Bajcsy-Zsilinszky-kórházat felügyelő bizottság elnökeként tett egy bátortalan lépést, ezzel azt jelezve, hogy orvos létére ő sem értékeli megfelelően a több mint ötven beteg jogait sértő incidens súlyosságát. A fideszes politikus az április 27-i ülésen nemhogy nem csapott az asztalra, de még írásos előterjesztést sem készített. A kórházban a Diagon tesztjének embereken való kísérletezgetéseiről szólva – mintha a fogát húzták volna – ekképp fogalmazott: „Az elmúlt időszakban erőteljes politikai és médiakampány (!) indult a Diagon Kft., illetve a Bajcsy-Zsilinszky-kórház közötti laborbeszerzéssel, pontosabban egy H1N1-teszttel kapcsolatban. Én csak azt szeretném, ha ezzel egy kicsit (!) foglalkoznánk. Arra sem kérem a bizottságot, hogy ebben állást foglaljon (!), legfeljebb annyiban döntsünk, hogy vizsgáljuk ezt, hogy valójában mi is történt. Csak a tisztánlátást szeretném, ha a bizottság támogatná, hogy ez ügyben valamiféle vizsgálat történjen. […] Én magam írtam levelet, és kértem a kórház igazgatóját, miután úgy tűnik, hogy mint felügyelőbizottsági elnök megszólíttattam (!), kormánypárti és ellenzéki médiában egyaránt, a kórház egyébként korrektül válaszolt, tehát ezt itt is szeretném jelezni. Nekem a kórház válaszával semmi bajom nincs. Nem ezért, hanem azért, mert van egy nagyon erőteljes elvárás (!), én kénytelen vagyok megkérni (!) az önkormányzatot, hogy valamilyen vizsgálatot (!) ő is kezdeményezzen valóban, és akár ezt a fajta ellenőrzést, amely az ottani laborfőorvos és a Diagon közötti szerződés, illetve ha feltehetően jelenleg is munkaviszonyban áll a Diagonnal, van-e ott valamilyen összeférhetetlenség. Javaslatom szerint az ügyosztály elvégezheti ezt a vizsgálatot, én magam nem kívánok ebben részt venni (!).” Végül mindenki, a bizottság orvosi esküt tett többi tagja is egyöntetűen magáévá tette Pesti puha álláspontját, és arról határoztak, hogy felkérik a főpolgármestert, hogy kezdeményezzen revíziós célvizsgálatot, és tájékoztassa a bizottságot az eredményről. Persze nem azonnal, mint ahogyan Szolnoki korábban fogalmazott. Majd. Demszky Gábornak szeptember 30-ig szabták meg a határidőt. Aminek – tegyük hozzá – semmi értelme, hiszen a várhatóan október elején zajló önkormányzati választások miatt senki sem foglalkozik már ezzel a kérdéssel, a választási eredmények miatt pedig a jelenlegi főpolgármesternek valószínűleg se híre, se hamva nem lesz később.

Nos, e rövid kitérő után térjünk vissza az engedélyezési hivatal által a baktériumtesztek bevizsgálójaként feltüntetett Corden-laborhoz, amellyel szintén nincs minden rendben. Egyrészt azért, mert ez a labor csak tébécébaktérium-vizsgálatok esetében referencialabor, a többinél – a Staphylococcus és a Legionella baktérium esetében – nem. Ám ennél jóval súlyosabb aggályok is felmerülnek a céggel szemben. Számtalan bizonyított körülmény utal ugyanis arra, hogy a Corden Kft. Kern József cégeivel közös vállalatcsoporthoz tartozik. Márpedig ha igaz, hogy a teszteket nem független laboratórium vizsgálta be, és nem független laboratórium állított ki róluk referenciaigazolást, hanem azonos cég- és érdekcsoporton belüli intézmény, akkor ez azt jelentené, hogy Kernék saját maguk által hitelesítették volna a saját terméküket. Ami megengedhetetlen lenne. Ezért vizsgáljuk meg a Corden Kft.-t kicsit részletesebben!

Hozzászokhattunk már Magyarországon, hogy számos olyan magánvállalatnak, amely közpénzmilliárdokhoz jut, ellenőrizhetetlen külföldi cégek a tulajdonosai. A mögöttük álló valódi magánszemélyek kiléte emiatt szintén kideríthetetlen, ami igen előnytelen helyzetet teremt egy esetleges felelősség megállapításakor. Ilyen a magyar egészségügyben kulcsszerepet játszó Corden Kft. is. Mindezek ellenére megkíséreltünk utánajárni a cég külföldi tulajdonosának – a Corden International LLC-nek –, aminek érdekében a nemzetközi tekintélyű, cégügyekben járatos Creditreformhoz és a Dun & Bradstreethez (D & B) fordultunk segítségért. Mindkét céginformációs ügynökség azt jelezte, hogy az Egyesült Államokban bejegyzett Corden címén nem tapasztalható a cég tényleges működése. A Creditreformtól a következő információkat kaptuk: a cégadatbázis szerint a Corden LLC ugyan aktív, ez azonban nem jelenti azt, hogy a társaság évente eleget tenne bejelentkezési kötelezettségének. A helyi telefon- és szaknévsorjegyzékben ilyen nevű vállalkozást nem találtak. A lekérdezett washingtoni címen pedig a Brennan Beer és Gorman Architects helyiségei találhatóak, és ezek a cégek e címen nem hallottak a Cordenről. A Creditreform ráadásul egy Ciprusra vezető nyomra is ráakadt.

A Dun & Bradstreet megerősítette a Creditreform adatait, s a következőket jelentette: a Corden LLC aktívként jegyzett vállalat az illetékes hatóságnál (Secretary of State, Washington DC), de tényleges működését az adott címen nem tudják megerősíteni. Annyi látszik csupán, hogy a társasági alapító okiratot nyilvántartásba vették, ennek dátuma azonban 2004, amit 2010-ben már nem lehet bizonyító erejű okiratnak tekinteni. Továbbá az amerikai posta megerősítette, hogy a bejegyzett címen a cég nem létezik. A D & B megpróbálta felvenni a kapcsolatot az amerikai Cordennel közvetlenül is, ám – mint írták – ez azért nem volt lehetséges, mert annak egyáltalán nincs elérhetősége, illetve Washingtonban egyetlen telefonos nyilvántartásban sem szerepel. Azaz a helyzet fordítva igaz. Az amerikai tulajdonban lévő Corden Kft.-ről a cég magyarországi tisztviselőin, munkatársain, tevékenységén és magatartásán keresztül lehet a legtöbbet megtudni. Itthon pedig az látszik, hogy a Corden Kft. összenőtt Kern József vállalatbirodalmával, s az, hogy keresztül-kasul átjárható az egész rendszer. Ami egyébként kézenfekvő üzleti modell is lehet, hiszen a labordiagnosztikai termékeket gyártó Kern-cégeknek rögvest piacot jelentenek a termékeket felhasználó Corden-laborok és a Kern-cégek által privatizált kórházak, ráadásul úgy, hogy az összes résztvevő üzleti tevékenységét végső soron az állam finanszírozza.

Ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora befolyása van és mekkora profitja lehet a laborok privatizációjával az egészségügybe mélyen behatolt Cordennek, érdemes elolvasni a magáról készített ismertetőjét: „…a kft. orvosi diagnosztikai és mikrobiológiai laboratóriumok működtetésével foglalkozó nemzetközi vállalkozás. Jelenleg összesen 8 hazai és két külföldi laboratórium tartozik a cég hálózatába. Magyarországon a Corden központi laboratóriuma az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet területén bérelt laboratóriumban működik. Itt átlagosan napi 1100 beteg közel 20 000 vizsgálatát végezzük el, közel 400 000 járó beteg laborellátását biztosítva. A Corden központi laboratóriuma jelentős számban dolgoz fel magán-egészségügyi szolgáltatóktól származó vizsgálati anyagot. A központi laboratóriumba az egész ország területéről érkeznek vizsgálati minták.”

Kern József kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy ő vagy a nevére vett cégei bármilyen kapcsolatban is állnának a Corden Kft.-vel, ezért tovább kellett vizsgálódnunk. Ezennel felsorolunk néhány olyan összefüggést, amelyet a cégbíróság közhiteles nyilvántartásából, illetve a Kern vállalatbirodalmánál dolgozóktól szereztünk meg.

Amikor a Maserati sportkocsival közlekedő üzletember az országban több vidéki kórháznak – a mezőtúrinak, a körmendinek és a tapolcainak – az üzemeltetését is megszerezte, ezek mindegyikébe Corden-labor költözött. A vállalatbirodalom kulcsfigurái Berta István és Bezzegh Attila, akik a Corden Kft.-nek és a Kern-féle D-Gen Kft.-nek is vezető tisztviselői voltak. Bezzegh Attila oldalági rokonai szerepet kaptak a cégcsoport körül: testvérének, Bezzegh Évának a vállalkozása, gyermekei közreműködésével, üzemelteti azt a www.h1n1.com oldalt, amelyik egyszerre népszerűsíti a Diagon-tesztet és a Corden-laborokat. A különböző Corden-cégek (Corden International Magyarország Kft., Corden-Invest Kft., Corden International Szentes Kft., Corden Totál-Lab-Szolnok és Vidéke Kft.) mindegyikére igaz, hogy székhelyük a Budapest III. kerület, Kiskorona utca 8. szám alá be volt jegyezve, ugyanúgy, mint a többségében Kern József tulajdonában lévő Servolab Kft.-nek a székhelye. A Corden 2007-ben mikrobiológiai labort akart telepíteni Oroszországba, s együtt utazott Moszkvába Bezzegh és Kern, sőt a Corden nevében és érdekében tárgyaló csoportot maga Kern József vezette. A Corden-laborok ISO-minősítésének előkészítésével – arra való hivatkozással, hogy egy cégcsoporthoz tartoznak – a költséghatékonyság miatt a Diagon Kft. munkatársát bízták meg. A Corden Kft.-nek és a tucatnyi Kern-cégnek ugyanaz a könyvelője, Bircher Ilona. Az amerikai Corden magyarországi kézbesítési megbízottja az a Varga Andrea, aki a magyarországi Corden Kft. mellett Kern-cégek alapításának jogi teendőit is végezte. Varga régóta bizalmi embere Kernnek: nagyjából addig foglalt helyet a Hospinvest felügyelőbizottságában, ameddig Kern József is érdekelt volt a botrányos cégben, emellett Varga ma is a Diagon Kft. felügyelőbizottsági tagja. S ha valakit még ezek a bizonyított adatok sem győztek meg arról, hogy Kern József cégei és a Corden Kft. egy vállalatbirodalomhoz tartoznak, annak érdemes elolvasnia azt a párbeszédet, amelyet a mezőtúri kórházban működő Corden-labor helyettes vezetőjével, Nagy Gézánéval folytattunk a napokban:

Corden: Nagy Gézáné, halló.
Magyar Nemzet: Kezét csókolom, Szőke László vagyok, én a Corden Kft. laboratóriumát keresem. Nem tudom, hogy jó számot hívtam?
Corden: Igen-igen.
MN: Szerencsém van, hogy ilyenkor még találok itt valakit, ugyanis… Győrből adták meg ezt a számot, ilyen diagnosztikai munkát kellene nekem is végeztetnem, de az illetékest keresem, Kern urat, csak azt nem tudom, hogy ő pontosan a Corden Kft.-nél kicsoda? Vagy hogy?
Corden: Várjon-várjon!
MN: Bonyolult .
Corden: Igen, bonyolult. Én, ez a Corden Kft. egy rendszer.
MN: Igen .
Corden: Én egy társlabor vagyok, több laboratórium tartozik ebbe a rendszerbe, én egy mezőtúri laboratóriumban vagyok egy vezetőhelyettes. De ennek az igazgatója – a Corden Kft. igazgatója – Budapesten van, és a dr. Dobák András az igazgató. A Kern úr az a tulajdonos. Úgyhogy nem tudom, ön milyen ügyben és honnan keresi, nem tudom végül is, hogy kit keres. Mert mondom, az igazgató úr a…
MN: Diagnosztikai munka kellene…
Corden: Igen.
MN: És keresem az illetékest, hogy kinek a, feltehetően kivel kell majd tárgyalnom, és akkor most már pattogok, ez a harmadik ilyen labor, ahol próbálom kinyomozni Kern úr telefonszámát.
Corden: Azt én sem tudom megadni. Nyilván ő egy tulajdonos. Mi az ő alkalmazottjai vagyunk, de nem is őrajta keresztül, hanem egy másik igazgatón keresztül. Ugye, a Diagon Kft.-ben tudják esetleg megadni, a Diagon Kft. tulajdonosa ő még tulajdonképpen.
MN: Aha.
Corden: Én sem tudom megadni, mi csak a laborok vagyunk, és ott lehet, hogy meg tudják adni.
MN: Azt se tudja, hogy vajon a Kern úrral kell tárgyalnom közvetlenül, vagy pedig…
Corden: Hát attól függ. Mi egy átlag kémiai laboratórium vagyunk, nem tudom, milyen diagnosztikai munkára lenne önnek szüksége. Mert akkor lehet, hogy az igazgató úrral, a rendszernek az igazgatójával meg tudná ezt beszélni.
MN: Nem a tulajdonossal. Értem.
Corden: Nem a tulajdonossal, mert szerintem a tulajdonos az egy tulajdonos. Tudja, hogy megy ez. Milyen jellegű munkára lenne önnek szüksége?
MN: Hát ilyen, nem tudom pontosan, mert a megbízóm, aki…
Corden: Igen.
MN: …kérte, hogy kutassam ezt fel, én csak egy közvetítő vagyok, őneki Romániában vannak érdekeltségei…
Corden: Mikrobiológiai?
MN: Azaz, mikrobiológiai, így most már fel tudom idézni. De a részletekben nem tudok elmerülni sajnos.
Corden: Hát akkor nem tudom, mit tudok megkérdezni.
MN: Kaptam, hogy nyomozzam ki, hogy ki az illetékes, és Kern urat hallom, és miért mondták, akkor próbálom…
Corden: Azt nem tudom, hogy miért mondták önnek, énszerintem fent vannak az interneten is magának a Kern úrnak a dolgai, esetleg nézze meg ott, hogyha ilyen diagnosztikai munkában! De én ajánlom a Diagon Kft.-t. Ott biztos fognak önnek segíteni ez ügyben. Egyébként a telefonszámát én sem tudom.
MN: Rendben.
Corden: Mi ahhoz kicsik vagyunk.
MN: Köszönöm szépen a segítséget, kézcsók.
Corden: Kérem szépen.

Egyelőre itt tartunk. A vállalatbirodalomról szóló adatokat nem volt könnyű összeszedni, mélyebbre a nyomozó hatóságoknak lenne dolguk ásni, amelyek aranybányát lelhetnének az esetekben. Kernék nem nyilatkoznak, az egészségügyi hatóságok többször megtagadták számunkra az adatszolgáltatást. Az engedélyezési hivatal csak hosszú idő után, az adatvédelmi biztos ajánlásai nyomán juttatta el hozzánk az egyébként ránézésre is egyértelműen közérdekűnek látszó információkat, amelyekből még mindig nem kaptunk meg mindent. S az is hozzátartozik a történethez, hogy a hivatalhoz elküldött kérelmeinket és kérdéseinket folyamatosan nyomon követte a minisztérium is, ám mégsem tett egyetlen lépést sem a betegjogok lábbal tiprása ellen.

S a hab a tortán: a már említett, a Fővárosi Bíróság előtt zajlott sajtóperben Kovaliczky Ágota tanácselnök bíró egyetlen pontban sem ismerte el igazunkat. Hiába bizonyítottuk a cégbíróságtól származó közhiteles dokumentumokkal állításainkat, hiába egyértelműsítették ugyanezt az általunk felsorakoztatott tanúk, s Kernék tevékenysége következtében hiába sérülnek súlyosan a betegjogok és az emberi jogok Magyarországon, a bíróság bennünket marasztalt el első fokon. E nem jogerős ítélet tükrében egyelőre tehát az a helyzet, hogy igazat hazudtunk.

D. Horváth Gábor

(mno.hu alapján szerk.)