2011/01/27 Közélet

A Fehér Kéménysepr ők Országos Társadalmi szervezetek szövetsége, teljes mértékben
egyet ért a „deviza” károsultak által megfogalmazottakkal.

Teljes mértékben támogatja

a

FOGYASZTÓI PANASZT

Tisztelt Szász Károly Úr!

Több százezer hitelcsapdába került adós nevében kérjük tisztelettel, hogy állítsák le a bankok és a mellettük
működő erre szakosodott és a mi pénzünkből jutalékért dolgozó cégek azon szokását, hogy telefonhívásaikkal a
pszichiátriára kergetik az embereket. Hívnak minket munka közben, hívnak este 9 órakor, hívnak szombaton du.
2 órakor, szilveszter napjáról már nem is beszélve, nehogy elfelejtsük egy napra legalább nyomorunkat. Van,
hogy egy ügyből kifolyólag többen egy ugyanazon napon belül többször is, változó telefonszámokról
telefonálnak. Anyagilag már tönkretettek minket, már pszichikailag is tönkre tesznek azzal, hogy mi volt az oka a
nem fizetésnek és mondjunk időpontot, hogy mikor fizetjük be.

Nagyon sokan vállalkozók vagyunk, akiknek sok a kintlévősége, és nagyon sokan vannak olyanok, akik nem
kapják meg időben a fizetésüket. Tehát nem azért nem fizetünk, mert nem akarunk, hanem azért, mert nem
tudunk. Amikor tudjuk, nyílván fizetni is fogjuk. Tehát nem kéne az embereket még jobban pszichikai ráhatással
tönkretenni. Több telefonon próbálják az ügyfelet elérni és visszahívást kérnek. Tudomásul kéne venni, hogy
sokan a munkahelyükről nem tudnak telefonálni, soknak ennivalóra sincs pénze, ezért vagy korlátozták a kimenő
hívásokat, a hálózati telefonjukon, a mobiljukon pedig nincsen pénz. Persze erre lehet mondani és fogják is, hogy
az ügyfél nem együttműködő.

Éppen elég, hogy a válság hatásának minden kárát hivatalosan engedélyezve mi fogyasztók viseljük, mely
törvényellenes, mind a hazai, mind az uniós jogrendszerrel - vis major helyzet,- mely kifejezés kizárólag a
bankokra nézve szerepel a Magatartás kódexben-ám ezen okból kifolyólag, ebből a helyzetből a bankok meg még
mindig egyoldalúan az adós kárára profitálnak. A Pénzintézetek írjanak felszólító levelet-de ne az ügyfél
költségére- és segítsenek könnyítések felajánlásával a hitel visszafizetésére, amit legtöbb nem tesznek meg.
Egyúttal tájékoztatjuk Önöket, hogy a pénzintézetek az ügyfél tértivevényes megkeresésére-melyben konkrét
kérdéseire kifejezetten írásbeli tájékoztatást kér - és ezt a tértivevényes megkeresést. A tértivevény tanúsága
szerint - a pénzintézet átvette - továbbra is telefonon keresik és tájékoztatják az ügyfelet, természetesen nem a
levélben feltett kérdésekről./Már, amelyik bank tájékoztat.
Megjegyeznénk, ha az ügyfél, megtiszteli, kérdésével a vezérigazgatót-minimum 30 napon belül illene
válaszolni, mert az ügyfél együttműködését bizonyítja ez is. A nem - bankár, közgazdász, jogász és pénzügyi
végzettséggel –rendelkező kedves ügyfélnek telefonon több fajta „fizetési könnyítést” sorolnak fel. Kedves
ügyfél kéri, tájékoztató jellegűen küldjék már el a három variációt. Na, mind a hármat nem lehet. Miért is?
Válassza ki a kedves ügyfél a telefon alapján, melyiket óhajtja- és hosszas könyörgésre a kiválasztott variáció a
beszélgetésben elhangzottak felét sem közölve megérkezik. De ez csak egy apró szösszenet. Ezért Önök legyenek kedvesek a pénzügyi intézményekre vonatkozóan - a bankokkal közösen olyan egységes konstrukciókat
kidolgoztatni,- melyek nem kizárólagosan az adós tőke tartozását növelik tovább, - mert jelenleg minden
pénzintézetnél ilyen fizetési könnyítések vannak. Arról nem is beszélve, hogy több pénzügyi intézménynél csak
akkor lehet fizetési könnyítéssel élni, ha nincs lejárt tartozása. Ez nagyon érdekes, tehát aki fizetési nehézséggelküzd, akkor nem jár neki fizetési könnyítés sem.

Amennyiben ezt az adós aláírja - majd a későbbiekben esetlegesen Önökhöz fordul jogorvoslatért, - Önök
végzésben tájékoztatják az ügyfelet, - hogy a hitelszerződés módosításában az ügyfél ezt aláírásával elismerte, -valamint a szabványszerződésben az is szerepel, - hogy ez a kizárólagosan az ügyfél hátrányára történő fizetési könnyítés - kifejezetten az ügyfél kérésére köttetett.

„Senkinek nem érdeke, hogy a hitelek bedőljenek.” Mennyi bőrt lehet még az emberekről hivatalosan lenyúzni?
A PSZÁF - nak végre fel kellene ébrednie és megvizsgálnia, hogy jogosak-e a deviza alapú szerződések, hiszen
ezeket a PSZÁF hagyta jóvá. Egy szerződésben sincs benne, hogy a pénzintézet a „Hpt” irányadó jogszabálya
alapján megbecsülte volna az árfolyam különbözet ilyen mértékű emelkedését és ezt kizárólagosan az adósoknak
kell viselnie. Innentől fogva a szerződések semmisek. Felülvizsgálták? Felülvizsgálják?

Nem fogják.

A farkasok győznek… Ez egy vis major helyzet, hiszen a szerződött felek a kialakult helyzetet, - gazdasági
világválság – előre nem láthatták, az események tőlük függetlenül és befolyásolhatatlanul alakultak ki.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, melyet jogszabály tilt, a hitelintézetek részéről ennek minden
kárát a fogyasztókra hárítani, ellehetetlenítve őket ez által.

Továbbá BAR lista. Hogy létezik, hogy ügyfelet felszólítják x időpontban egy lejárt és fennálló tartozás
megfizetésére x időpontig (összeg megjelölése nélkül), hogy ügyfél elkerülje a BAR listás szereplést? Ügyfél a
felszólításban foglaltaknak eleget tesz, az x időpontban kelt felszólítás szerinti lejárt és meg nem fizetett
tartozását a felszólításban kikötött határidőig maradéktalanul meg is fizeti, mégis BAR listára teszik? És ezzel a ténnyel senki sem foglalkozik, senki sem vizsgálja ki? Az senkit sem érdekel, hogy az ügyfelet félretájékoztatták és jogtalanul tesznek minket ez által BAR listára és 5 évig ellehetetlenítettek?

Pedig a PSZÁF-nak törvényben meghatározott kötelessége lenne ezek kivizsgálása. Még sem teszik! Vajon
miért?

Továbbá szeretnénk választ kapni a következőkre: miért lehetséges az, hogy a kezelési költség %-ban és deviza
eladási árfolyamon kerüljön megfizetésre? Pl. 20 milliós hitelnél semmit sem dolgozik a bank többet, mint egy
10 milliós hitelnél. Vagy igen? Magyarázzák meg kérem szépen…

Deviza alapú hitellel megvásárolt autónál a hitelbe épített cascót (melynek mértékéről a kimutatások alapján
nincs információnk), miért kell az ügyfélnek deviza eladási árfolyamon megfizetnie, holott a bank a magyar
biztosító társaságnak forintban fizeti?
Hogy lehet az, hogy közjegyzői okiratban foglalt felmondást az ügyfélre deviza eladási árfolyamon számolják
devizában? A bank nem forintban fizette meg a közjegyzői díjat? Ha ráterhelik az ügyfélre, hol a közjegyzői
számla róla?

Hogyan lehetséges az, hogy újrakezdési hitelkonstrukció illetve hitelkiváltás esetén a bejegyzési díj, törlési díj,
fedezet ellenőrzési díj, ezen felül a közjegyzői okirat és földhivatali bejegyzés díja forintban hozzáadódik a
forintban felvett tőketartozáshoz, majd ezt az összeget váltja át a pénzügyi szervezet az aktuális napi deviza
vételi árfolyamon és ebből adódik összesen a devizában kifejezett tartozás összege természetesen kamatostól.
Kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy a bankok, amit forintban fizetnek ki helyettünk, miért is kell nekünk nekik
deviza vételi árfolyamon megfizetnünk kamatostól? Ez nem jogszabály ellenes és nem uzsora?

Továbbá PSZÁF állásfoglalások: honlapjukon leírják, hogy ezek az állásfoglalások azért vannak, hogy a jog
tudatlan állampolgárok el tudjanak igazodni a jog világában. Ugyanakkor azt is leírják, hogy nem minősül
jogértelmezésnek. Kérdés: Ha nem minősül annak, akkor hogy adhatnak ki állásfoglalásokat? Ezek után felmerül
az a kérdés is, hogy akkor a jogszabályok alapján hogyan látják el törvényben meghatározott feladatukat, hogyan
ellenőrzik az Önök alá rendelt pénzügyi intézmények jogszabályban meghatározott működését? Nekünk ez a
kettő ellentmond egymásnak. Vagy ismerik a jogszabályokat Önök, vagy nem. Mind a fogyasztó, mind a bank felé. Kérjük, hogy ne azt válaszolják,- mely valószínűsíthető,- hogy konkrét példák esetének hiányában nem áll módjukban válaszolni.

Továbbá egy ismerősünknek az Önök által írt válasza: „Központi jogszabály nem rendelkezik a pénzügyi
intézmények által használható kamatok és díjtételek mértékéről, ezért azokat a hitelintézetek saját üzletpolitikai
döntésük alapján, önállóan alakítják ki. A Felügyelet nem rendelkezik hatáskörrel a kamatok illetve díjak
mértékével kapcsolatos banki döntések befolyásolására. A pénzintézet azt a kamatokat és díjtételeket számolhatja
fel, amely az érvényes kamat- és díjtáblázatában szerepel, és nem sért jogszabályt.” Kérjük szíveskedjenek
közölni,- különösen a gazdasági válság okozta vis major helyzetre ,valamint a rendelkezésre álló magyar és uniós
jogrendszerre tekintettel ,- miért nem lehet akár központilag, kormányzatilag ezt leszabályozni? A
Magyarországon működő kereskedelmi bankokra nem vonatkoznak a jogszabályok, ezért saját üzletpolitikai
döntésük, valamint belső üzletszabályzatuk alapján azt tesznek a magyar családokkal, amit akarnak? A
hitelszerződésekben a jogszabályok kizárólag az adósokra vonatkoznak, csak nekik van felelősségük, kockázatuk, kötelességük? A kialakult helyzetre tekintettel kicsit nem egyoldalú ez? Vonatkozik ez az
„adósvédelmi programokra” is természetesen. Az életbiztosítással, lakáskasszával kombinált hitelekről már ne is beszéljünk, ahol a bank és a biztosító azt csinál a kedves ügyféllel, amit akar????
Itt hivatkoznánk az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 4999/2003 számú ügyben tett 2004. május
jelentésére, mely az alábbiakat tartalmazza. „ A bank a szerződések megkötését megelőzően, azokat
előkészítendő, kidolgozza a hitelkonstrukciókat, vagyis a feltételrendszert, mely alapján - egyedi hitelbírálatot és
szerződéskötést követően - a kölcsönt ügyfelének folyósítja. A felek helyzetét az jellemzi, hogy a bank tőkeerős nagyvállalat, nagy szervezettel, pénzügyi és jogi apparátussal, míg a szerződő fél vagy valamilyen társaság, vagy, mint panaszosaink, természetes személyek. A bank - már működésének megkezdését megelőzően -
üzletszabályzatokat dolgoz ki, melyet a PSZÁF-hez jóváhagyás végett benyújt, illetőleg az adott
hitelkonstrukcióra általános szerződési feltételeket dolgoz ki, melyek alapján szerződik az adóssal. Valamint
például az adós szüleit,- akiknek semmi köze egy gépkocsi vásárlás- kölcsön ügylethez, - a behajtó cég rendőri
segédlettel történő végrehajtással fenyegeti? Holott az adós nem is él együtt a szülőkkel?

Mellékeljük Önöknek az alábbi linket, melyet kérjük, szíveskedjenek elolvasni és a cikkben foglaltak alapján
kérnénk konkrét kérdéseinkre konkrét választ adni.
http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/vege-az-euronak-megszolal-eszkozkezelo-kidolgozoja/2011-01-21/1244

Egyúttal kérnénk, szíveskedjenek a cikkben szereplő, állításokra szintén konkrét magyarázatot adni, amennyiben
ezen állítások tévesek, ebben az esetben is várjuk a konkrét választ.

Amennyiben kérdéseinkre a konkrét válaszok nem az Önök hatáskörébe tartoznak, kérnénk, szíveskedjenek
levelünket továbbítani az erre illetékeseknek. Gondolunk itt például Dr. Müller János vezető jogtanácsos úrra a
Bankszövetségtől, aki a napokban nyilatkozta, hogy „Annak árát, hogy ezután korábban le lehet kerülni a rossz
adósok listájáról (régen BAR-listának hívták, ma KHR a neve), várhatóan a jó adósok fizetik majd meg - mondta
a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója csütörtökön az MTI-nek.
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/komment/20110120-bankszovetseg-bar-lista-a-jo-adosok-banjak-amodositast.html?cmnt_page=1

Több százezer, millió „deviza hiteles” társainkkal, együtt várjuk megtisztelő válaszukat. Elég az ügyfelek
hivatalos lehúzásából és nincstelenné tételéből!!! És még nekünk van szégyenérzetünk, mi váltunk rossz
adósokká? Gondolkodjunk már el rajta… Egyikünk már 5 éve vár az Önök jogszerű válaszára, olyannyira, hogy
képesek voltak saját korábbi állásfoglalásuknak ellentmondani.

Ismét hivatkozunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2004. májusi jelentésében foglaltakra, mely
szerint:

„A pénzintézetek kialakult hitelezési, biztosítéki gyakorlata a „társadalom általános értékítéletét” sérti, valamint a
bankok részéről a „magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait”
indokolatlanul és egyoldalúan átlépi, s így e szerződések az alkotmányos elveket hordozó Ptk. törvényi
előírásaiba ütköző, tilos szerződések, melyek az adós tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogával összefüggésben,
kapcsolatban visszásságot okoznak.

A Magyar Köztársaság 1994. január 4-én hirdette ki a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást
(1994. évi I. törvény). E törvény 3. § (1) bekezdése szerint, biztosítani kell a jogszabályoknak az Európai
Megállapodással való összhangját. A (2) bekezdés utal a Megállapodás 67. cikkére, mely szerint
Magyarországnak a Közösségbe történő gazdasági integrációja egyik alapvető előfeltétele az, hogy az ország
jogszabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. Az 1997. évi CXLIX. törvény és a 2002. évi XXXVI.
törvény ebben a - fogyasztóvédelmi - szellemben módosította a Ptk.-t, többek között az általános szerződési
feltételekre vonatkozó részében,. A Ptk. harmonizálásának kiinduló pontja az Európai Közösségek Tanácsa 1993.
április 5-i 93/13/EGK Irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről.
A csatlakozásunktól közvetlenül is hatályos jogszabály jogpolitikai céljai között említi: a tagállamok kötelesek
megvédeni a fogyasztókat a szolgáltató erőfölényétől, különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel szemben,
akkor is, ha a szerződési feltételeket több irat tartalmazza; a jóhiszeműség érvényesülésének megítélésénél a felek
alkupozíciójának erősségét tekintetbe kell venni; a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni;

a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt. „
Felhívnánk tisztelt figyelmüket, hogy Hazánk 2004. május 1. óta - a jelenleg már 27 tagú - Európai Unió
tagországa, jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Az uniós tagság természetes velejárója, hogy folyamatosan
harmonizáljuk saját jogszabályainkat a közösségi joganyaggal. Miután Magyarország az Unió tagja, a közösségi jogszabályok (rendeletek és irányelvek) is hazánk képviselőinek aktív közreműködésével születnek. Az uniós tagság erre is tekintettel tulajdonképpen azt jelenti, hogy az Uniót alkotó független államok szuverenitásuk egy
részét közösen gyakorolják.

A közösségi jogszabályok - közkeletű francia kifejezéssel az acquis communautaires - főszabályként
elsődlegesek a nemzeti, így a magyar belső jogszabályokhoz képest, ez utóbbiak tehát nem lehetnek ellentétesek a közösségi jogszabályokkal.

A közösségi joganyagba tartoznak az Uniót létrehozó alapszerződések és ezeknek az elmúlt fél évszázadban
készült módosításai, az egyes tagállamok csatlakozási szerződései, a rendeletek, az irányelvek, az egyedi
ügyekben hozott határozatok, az Európai Bíróság precedenseken alapuló joggyakorlata, sőt még az általánosan elfogadott jogelvek is.

Tekintettel arra, hogy a Magyarországon megkötött összes „deviza alapú” hitelszerződés ezen, jogszabályok
megkerülésével köttetett, kérjük szíves intézkedésüket az uzsoraszerződések tisztességes, a magyar és uniós
jogrendszer ide vonatkozó jogszabályai alapján történő átdolgozására-lehetőséget biztosítva az adósoknak arravonatkozóan, hogy az általuk ténylegesen felvett összeget fizethessék vissza soha fel nem vett fantom összegek helyett.

Több százezer hiteladós rettegve várja 04.15.-ét, már neve is van „véres nap” Felmerik-e vállalni, hogy több
százezer embert potom pénzért (szakosodott hiénák nagy anyagi haszon reményében) földönfutóvá, koldussá,
utca emberévé tegyenek? Rendőröket, beöltözött kommandósokat rájuk küldve, hogy mint a bűnözőket
kilakoltassák őket? És mindez azért, mert engedték és jóváhagyták a hitelintézetek szabályzatait, szerződéskötési
gyakorlatukat, erőfölénnyel való visszaélésüket. De nem csak hogy jóváhagyták, hanem nem is ellenőrizték, sőt,
hagyták elszabadulni a „poklot”. Ennek részbeni alátámasztására mellékelnénk egy linket, melyben Felcsúti Úrnyilatkozott 2010.11.24.-én. (Idézet: Amit a bankoknak megengedtek, azt a bankok meg is lépték… ) Link :

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/11/24/09/Zarora_2010_november_23__Vendeg_Felcsuti_Peter.aspx

A magyar szótárban van egy olyan szó, hogy elég. ELÉG!!!!! ELÉG!!!!! ELÉG!!!!!

Szeretnénk Magyarországon normális emberi körülmények között élni, felvett hiteleinket tisztességesen
fizetni, gyermekeinket becsületben felnevelni. De ehhez Mi már önhibánkon kívül sajnos kevesek vagyunk.
Hivatalosan tönkre tettek minket, mint anyagilag, mint idegileg. Ne várják meg, hogy emberek a
kilátástalan helyzetükből kifolyólag öngyilkosok legyenek, házaikat felgyújtsák.

Fentiek alapján nem kívánunk sem bérlakóként, sem szociális rászorultként élni a saját országunkban!!!

Tisztelt Szász Károly úr, MI nem kértünk ingyen ebédet!

Tisztelettel kérjük Önt több százezer hiteladós nevében, a jogszabályban meghatározott határidőn belül
tiszteljen meg minket azzal, hogy kérdéseinkre személyesen válaszol.

Budapest, 2011-01-25.

Aláírás:

Deviza károsultak és több százezer hiteladós

Sajtókontakt: Dabasi Tamás +36-20-399-5821

EMLÉKSZÜNK  RÁ. A BALLIBERÁLISOKTÓL KAPTAK IGYENLEVEST A BANKOK, IMF HITELT. AMIT MI ADÓFIZETÜNK TÖRLESZTÜNK...

MILYEN ÉRDEKES A ANTI EURÓPAI VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNYEK MIATT A MSZP NEM KEZDEMÉNYEZ UNIÓS VIZSGÁLATOT. EZ IS SÚLYOSAN SÉRTI A DEMOKRÁCIÁT...MINDEN MÁSBAN IGEN...

JOBBOLDALI GONDOLAT