Korábban a magas államadósság ellen indított háborút a kormány, a közelmúltban a bankok ellen, közben pedig kiderült, hogy harcol a számokkal és olykor a tényekkel is.

A végtörlesztés ügyében a bankok is háborúra készülnek egymással az ügyfélszerzés érdekében. Mindeközben nagy csata volt a héten a forintpiacon, mivel a gyengülési folyamat többször, olykor gyanúsan visszafordult. Az már most elmondható, hogy az euróval szemben két és féléves mélypontra zuhanó forint miatt máris sok devizahiteles vesztesnek érezheti magát a végtörlesztési ügyben. Mivel a kormány a héten egymásnak ellentmondó becsléseket mondott a végtörlesztésben várhatóan részt vevők körére, úgy tűnt, hogy a számokkal is "harcol", és az egykulcsosnak nevezett adórendszer témájában is igyekezett harcba szállni a tényekkel.

Egykulcsos (?) adó és 2012-es büdzsé

Olykor már követhetetlen volt a héten, ahogy egyik napról a másikra változott az egykulcsosnak hirdetett, de a kétkulcsosság jegyeit mutató jövő évi adórendszer. A minimálbér drasztikus megemelését tervezi a kormány, illetve a legutóbbi hírek szerint az átlagbér felett mégis maradna valamilyen többletterhelés. Amint az akkori információk alapján egyik elemzésünkben rámutattunk: olyan családi adózás jönne jövőre, amellyel buknának a családok.

Kommunikációs szinten továbbra is mereven kitartott a kormány a jövő évi egykulcsos adórendszer mellett. A jövő évi költségvetésről és várhatóan a véglegesnek szánt adórendszerről jövő kedden beszél majd Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kormányzati jelzések szerint akkor tudhatjuk majd meg az szja-változások miatti bérkompenzáció kereteit és azt is, hogy a kedvezményes áfakulcsok alá tartozó termékek köre változik-e.

A héten közzétett inflációs jelentésben többek között arra hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja, hogy kevés lehet a megszorítás mértéke, azaz elcsúszhat a hiánycél teljesítésével a kormány, mivel jóval gyengébb lehet a GDP-növekedés a kabinet tervénél. A Járai Zsigmond által vezetett Költségvetési Tanács azonban megalapozottnak találta a 2012-es büdzsét.

Mivel a kormány által tavaly bevezetett három szektort érintő válságadókat továbbra is vizsgálja az Európai Bizottság, így kedvezőtlen döntés esetén további költségvetési kockázatok jelentkezhetnek a következő időszakban.

Az elmúlt hetekben bejelentett szokatlan gazdaságpolitikai lépések ismét nyomot hagytak a kormánypártok, illetve többek között Orbán Viktor népszerűségén. Utóbbi a Medián mérése szerint történelmi mélypontra süllyedt.

Végtörlesztés és forinthitel-háború

A héten elfogadott törvény szerint gyors menet lesz a kedvezményes árfolyam melletti devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztési folyamata, mivel év végéig lehet benyújtani az igényt a bankoknak és jövő február végéig pénzügyileg rendezni is kell a devizahitel lezárását. A tranzakció kereteit rögzítő törvényjavaslatot Rogán Antal nyújtotta be a parlamentnek, aki azt vetítette előre, hogy legalább 150 ezren lesznek azok, akik élnek a lehetőséggel, de hozzátette: számuk akár ennek a két-háromszorosa is lehet majd. A "számháború" jeleként eközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az osztrák kormány felé ettől az előrejelzéstől más számadatot kommunikált. Mint ismert, Lázár János Fidesz-frakcióvezető a végtörlesztéses javaslat bejelentésekor még 200-300 ezer emberről beszélt, akik várhatóan igénybe veszik a lehetőséget.

Egyik elemzésünkben azt a kérdést jártuk körbe, hogy kirobbantja-e majd valamelyik bank a forinthitel-háborút, majd egy későbbi cikkünkben meg is találtuk a választ, pontosabban azt az intézményt, amely már gőzerővel készül a startra.

Magyarországon sok  a bank, kevés a munka. Kemény banki reakciók

Az utóbbi két hétben több kormányzati politikus is jelezte, hogy semmi kivetni valót nem talál abban, ha egy-két bank távozik az országból a végtörlesztési javaslat káros hatásai miatt.

A kormány végtörlesztési tervére válaszul az Erste Bank osztrák vezérigazgatója igen kemény kijelentést tett, illetve határozott válaszlépést jelentett be, de közölte: nem vonulnak ki az országból. Szintén éles kritikát fogalmazott meg a Raiffeisen Bank vezetője és megerősítette: ők sem vonulnak ki. Az UniCreditet is sokkolta a végtörlesztésről szóló kormányzati bejelentés, a Magyar Bankszövetség pedig azt hangsúlyozta, hogy a tervnek végül több lesz a vesztese, mint a nyertese. Emiatt a UBS befektetési bank szerint végül több a kára, mint a haszna az egész tervnek.

Ausztriai törvények bizotsítják jogát az adósnak egyösszegben visszafizetni.

Külföldi spekulátorok eredménye: mélyponton a forint, csúcson az üzemanyagárak

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint gyengülése miatt azok az emberek rosszul járnak, akik nem tudnak élni a végtörlesztés lehetőségével. Kormányfőtől szokatlan módon egyébként Orbán Viktor azt vetítette előre, hogy jöhet még további forintgyengülés.

A jegybank a keddi kamatdöntése (6%-on maradt a ráta) mellett, elkerülendő a forint tendenciaszerű gyengülését, azt is bejelentette: a devizatartalékokból nyújtaná a bankoknak a végtörlesztéshez szükséges devizát. A hírre átmenetileg erősödött is a magyar fizetőeszköz, majd a közben kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika és az igen negatív külpiaci befektetői hangulat miatt új, két és féléves mélypontra zuhant az euróval szemben 295 körül. Részben a pénzügyi stabilitási aggodalmak miatt a kiemelten figyelt államcsőd kockázati mutatónk szintén 2009 tavasza óta nem látott magasságba ugrott.

A magyar fizetőeszköz hanyatlása és a viszonylag magas olajárak miatt a héten új történelmi csúcsra drágult Magyarországon az üzemanyagok literenkénti ára. Ezt a helyzetet súlyosbíthatja a novembertől életbe lépő jövedéki adóemelés, illetve a januártól bekövetkező áfa-emelés.

Az MNB egyik e heti jelentésében arra is rámutatott, hogy egyre nehezebben tudnak hiteleket nyújtani a bankok a vállalatoknak, noha a gazdasági növekedéshez erre alapvetően szükség lenne.

Az utóbbi időszakban sok szó esett a közmunkaprogramokról, így a héten interjút közöltünk a téma illetékesével. Egy a napokban közzétett felmérésből egyébként kiderült, hogy 2009 óta nem látott pesszimizmus uralkodik a foglalkoztatók körében, ráadásul a felmérés készítésekor még nem számolhattak a kormány által tervezett minimálbér- és járulékemeléssel, ami szintén tovább rontja a foglalkoztatási kilátásokat.

Recessziós félelmek, csalódtak a piacok

A héten ismét sok izgalmat szolgáltattak a görögök többek között amiatt, hogy vajon olyan új megszorító csomagot állítanak-e össze, amelyre várhatóan rábólintanak a nemzetközi szervezetek, illetve azért, mert egyre több gazdaságpolitikus beszél nyíltan a görög csőd lehetőségéről. Sőt sajtójelentések szerint a görögök többek között ezt (az adósság felének megtagadását) is fontolgatják, amelyet persze cáfolt a görög kormány.

Nagy deficitcsökkentő tervet jelentett be a hét elején Barack Obama amerikai elnök, amelynek egy jelentős részét adóemelések tennék ki, így kérdéses a gazdaságélénkítő hatás. Eközben a kibontakozó recesszió veszélyére mutattak rá a héten közzétett eurózóna feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek, amelyek már eleve rontották a befektetői hangulatot. Az igazi pesszimizmus azonban azt követően alakult ki, hogy az amerikai jegybank szerda este lényegében csak a vártnak megfelelő döntéseket jelentette be (nincs újabb dollárnyomtatási program), így a reménykedők számára is egyértelművé vált, hogy nem tud igazán segíteni további, várhatóan nagyhatású élénkítő programokkal a Fed. Emiatt nagy tőkekivonás indult például a feltörekvő és az árupiacokról, a részvénypiaci hanyatlás pedig hatalmas likvidálásokat okozott a nemesfémeknél. Pénteken az ezüst több évtizede nem látott mértékű zuhanást mutatott és már az arany sem viselkedett menekülő termékként. Egy másik, továbbra is jó menekülő célpontra, a termőföldre, hívtuk fel a héten egyik cikkünkben a figyelmet.

(Portfólió)

Szabad Hírek