2010. november 29. Közélet

A hatalom többek közt a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosításával végrehajtotta radikális adóátrendező elképzeléseit, most a gazdasági növekedés gyors nekilendülését reméli, de ideje nem sok lesz - jelentette ki Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A politikai elemző szerint az egészségügy, az oktatás intézményei, az emberek tömegei idővel elvárják helyzetük érezhető javulását, de a rendkívüli intézkedések teremtette források két-három esztendő után jobbára kimerülnek. Orbán Viktornak rendszere biztos megalapozásához legalább négy-öt százalékos növekedésre van szüksége. Nincs számára visszaút: megkezdett művét átütő sikerre kell vinnie, vagy elbukik.

A kormány által javasolt új feltételek között alig lesz valaki, aki érdekelt marad magánnyugdíj-pénztári tagsága megtartásában. Az Orbán-kabinet döntésével tartalmilag lényegében államosítja a kötelező nyugdíjpénztárakat. 12 esztendő nyugdíj-megtakarítása kerülhet ezzel át az államháztartásba. Az összesen 2840 milliárd forint fele magyar állampapírban fekszik, ennek megsemmisítése nyomban csökkentené az államadósságot. De a kormány 2011-ben legalább 540 milliárd forintot folyó kiadásokra költ el a nyugdíj-megtakarításokból, és jó eséllyel így lesz majd valamilyen mértékig a következő években is - fejtette ki az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Tölgyessy Péter.

A vágyott növekedés fedezete

A politikai elemző emlékeztetett:1997-ben alighanem téves döntés volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése: általa megugrott a költségvetés hiánya és adóssága. Nélküle már 2008-tól három százaléknál kisebb lett volna az államháztartás deficitje. Szabályozási hibák is rontottak a nyugdíjreform teljesítményén. Jobban járt volna az ország, ha az állami nyugdíjon belül valósult volna meg az egyéni számlák svéd típusú rendszere. Csakhogy most a nyugdíjpénztárak felszámolásának is meglesz a maga nem csekély költsége. A most felélt megtakarítások már középtávon is hiányozni fognak. A személyes nyugdíj-megtakarítások a jövőben ténylegesen nem lesznek örökölhetőek - mondta Tölgyessy.

A következő negyven évben számottevően romlik hazánkban az idősek és az aktív korúak aránya. Azonban - tette hozzá -, ehhez a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjjárulék emelésével, az ellátás mindenkori gazdasági teljesítményhez kötésével a felosztó-kirovó rendszerben is alkalmazkodni lehet. A csökkenő népességű és rohamosan öregedő társadalomban a tőkefedezeti rendszerben sem lenne egyszerű megőrizni a nyugdíjak értékét, ugyanis, ha a nyugdíj-megtakarításokat gyorsuló tempóban vonják ki a tőkepiacokról, az is gazdasági bajokkal, a nyugdíjak fedezetének értékvesztésével járhat.

De a kormány most nem a nyugdíjasokat akarja megvédeni, hanem adócsökkentési terveihez keres közvetlenül minél kevésbé fájdalmasan elérhető fedezetet. A miniszterelnök komoly növekedési többletet remél a vállalkozások, az adófizető gyerekesek és főleg a legjobban keresők közterheinek radikális visszavágásától. Ám intézkedéseivel az ország megtakarításait éli fel kétséges növekedési reményekért. Az adóátrendezés megvalósított rendszere éppen a legproblematikusabb ponton, a rosszul kereső alacsony képzettségűek esetében nem tartalmaz valóságos foglalkoztatás-ösztönzést.

Az állami újraelosztás féltve őrzött titka

Tölgyessy Péter úgy vélekedett, hogy aki a kormány irányvételének kockázataira felhívja a figyelmet, az nem sok jóra számíthat: a legfrissebb hírek szerint a kormánytöbbség máris megvonja a Költségvetési Tanács teljes költségvetését. Az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköreivel szemben a Költségvetési Tanács csak a szó erejével érvelhet a megfontoltabb költségvetési politika mellett. Magyarország évszázados hagyománya az örökös állami túlköltekezés. Módfelett alacsony a magyarok adótudatossága. Minden intézmény, amely érthetőbbé teszi az emberek számára az állam pénzügyeit, amely megvilágítja, hogy az összes állami kifizetés mögött ténylegesen valakiknek az adója áll, enyhítheti a "húzd meg - ereszd meg" gazdaságpolitikák bántóan kártékony hazai ciklusait. A paternalista hatalom viszont lényegéből fakadóan meg akarja őrizni az állami újraelosztás titkát: a közhatalom jóindulatának kívánja továbbra is tulajdonítani az állam összes juttatását - szögezte le az alkotmányjogász.

Személyre szóló "igazság", kiszámíthatóságát vesztő jogrendszer

Az elemző arra is rámutatott, hogy a kormányfő és a kormánytöbbség egyébként is töretlen lendülettel halad új rendszere felé. Törvényalkotásán mindjobban látszik, hogy a jogállamban csalódott emberek keleties vágyainak megfelelően a konkrét ügyekben személyre szólóan érvényesülő " igazságot" akar. Csakhogy erre a kívánságra egyszerűen lehetetlen mindenkit egyformán mérő normarendszert felépíteni. A kormánytöbbség mindjobban egyénre és vállalatra szólóan alkotja meg adó- és egyéb törvényeit. A tényleges igazság elérésének igénye azonban szükségképpen kiszámíthatatlanná és eszközjellegűvé teszi a jogrendszert.

Ez minden korábbinál inkább a különböző részérdekek szolgálatába állíthatja a közhatalmat. Egyes külföldi példák alapján az Alkotmánybíróság elvileg az alkotmány egészének logikáját követve átléphetne hatáskörének újabb korlátozásain - tette hozzá Tölgyessy. Szerinte ez végletes konfliktushoz vezetne a küldetésében bízó kétharmados többséggel. A miniszterelnök változatlanul döntően nem az intézmények rendjére, hanem a személyes lojalitásra alapozza politikáját. Meggyőződése, hogy elég, ha az emberek őt, magát szeretik. A kulcspozíciókba, így most az Legfőbb Ügyészség élére, nem általánosan elfogadott, a Fidesz támogatottságát erősítő tekintélyeket keres, hanem
a személyéhez bizonyítottan hűséges vezetőket állít - szögezte le.

Hírműsorok verseny nélkül

A héten a Fidesz képviselői benyújtották a médiaszabályozás 133 oldalas törvényjavaslatát folytatta a politikai elemző. Az új rendezés a már felállított médiahatóság felügyelete alá vonná nem csupán az elektronikus sajtót, hanem a nyugati világban teljesen szokatlanul a nyomtatott és internetes újságírást is. A határozatlan fogalmakkal meghatározott jogsértések esetén országos napilapra, internetes honlapra 25 millió forintos bírság lesz eztán kiszabható. Vezető tisztségviselő személyében is megbírságolhatóvá válik. Ismételt súlyos jogsértés esetén pedig a médiaszolgáltatásra szóló jog visszavonható. A törvényjavaslat egyesítené a közszolgálati intézmények vagyonát, az MTI bázisán vonná össze a közszolgálati hírszolgálatot, és ugyanitt egységes internetes hírportált alapítana - fejtette ki Tölgyessy Péter.

Hozzátette: az MTI hagyományos hírügynökségi feladataival azonban bajosan köthető össze a hírverseny kikapcsolásával történő hírműsor-készítés. A két világháború között az MTI-t felépítő, a Magyar Királyi Rádiót megalapító vitéz Kozma Miklós még egészen más filozófiát vallott: szerinte a hírügynökségnek bárki által átvehető, tökéletesen megbízható, szárazon tényszerű hírszolgáltatást szükséges adnia, a rádiónak meg tőle elválasztva, a budapesti liberális sajtónál jobb, minőségi műsorok sorával kell meghódítania a hallgatóit. A mai médiabőségben a közönsége igényeivel ütköző sajtó pillanatok alatt elveszítheti korábbi publikumát. Az elkötelezett kormánypárti választók kiszolgálására a Fidesz közelében immáron terjedelmes médiabirodalom működik. A jobboldallal kritikusabb állampolgárokat elérő és a mértékadó sajtó az, ami valójában a kormánytöbbségnek hiányzik.

A kétharmad csapdája

A közvélemény-kutatások adatai szerint az Alkotmánybíróság hatáskörének megkurtítása és a nyugdíjpénztárak államosítása nem bírja a választók többségének támogatását - mondta Tölgyessy Péter, aki rámutatott, hogy egyébként a Fidesz megítélése alig romlott vagy változatlan, az ellenzék ereje stagnál, a Jobbiké inkább esik. A szélesebb közvélemény még alig érzékeli az új kurzus roppant kockázatait. Mégis újabban számos jobboldali véleményformáló adott hangot a kormány lépéseivel kapcsolatos kétségeinek. Néhány elemző hirtelen általános csalódásáról beszél. A kormány döntéseinek külföldi visszhangja egyre elutasítóbb, és aggályait fejezte ki az unió biztosának szóvivője is - fűzte hozzá az elemző.

Hangsúlyozta: egyre biztosabban megmutatkozik a kétharmados többség csapdájának előre tudható létezése. Orbán Viktor a baloldal rettenetes kudarca elleni tiltakozásul kapta kétharmados felhatalmazását. Az ország boldogan elhitte, hogy a váltig megszorításokkal élő reformközgazdász kurzus eldobásával áldozathozatal nélkül lehetséges a radikális adócsökkentés és a sokkal gyorsabb növekedés, a lejáratódott hazai létező jogállam leváltásával megvalósítható az igazságosabb társadalom. A Fidesz először az örökül kapott csontvázakra hivatkozva remélt gazdasági mozgásteret nyitni magának.

Kísérlete látványos fiaskója után azonban a kétharmados többség nem tarthatta fel a kezét, és nem hivatkozhatott a körülmények hatalmára, hanem mennie kellett előre. Rögtönözve kitalálta a különadók rendszerét és a nyugdíjpénztárak államosítását. Eltörölte az intézkedései fölötti alkotmányos kontroll lehetőségét, mindjobban eszközszerű és személyre szóló a törvényalkotása. Módszeresen irányítása alá veszi az alkotmányosan önálló hatalmi ágakat. Ahová csak nyúl, központosít. Szűkös forrásait a magyar kis- és középvállalkozásokra, a hozzá közel álló nagyvállalatokra, valamint a jól kereső, sokgyerekes új feltörekvők támogatására koncentrálva végrehajtotta radikális adóátrendező elképzeléseit. Most reméli a gazdasági növekedés gyors nekilendülését. Ideje viszont nem sok lesz - mondta a politikai elemző.

Átütő sikerre kell jutnia, vagy elbukik

Szólt arról is, hogy annyi esztendő megszorítása után az egészségügy és az oktatás intézményei, az emberek tömegei idővel elvárják helyzetük érezhető javulását. A rendkívüli intézkedések teremtette források két-három esztendő után jobbára kimerülnek. A növekedés sikerének igazolása nélkül a külföldi befektetők messze elkerülhetik az országot. A szocialista ellenzék máris kezdi rendezni sorait, és reményei szerint keményen fel kívánja venni a kesztyűt. Ahogy az ellenzék talpra áll, minden korábbinál zajosabb és kíméletlenebb időszak jöhet a hazai politikában. Az orbáni kísérlet akár katasztrófába is torkollhat. A próbálkozás erejét a magyar társadalom fájdalommentes felemelkedésbe vetett vágya és általános orientációvesztése adja. Orbán Viktornak rendszere biztos megalapozásához legalább négy-öt százalékos növekedésre van szüksége. Nincs számára visszaút, megkezdett művét átütő sikerre kell vinnie, vagy elbukik. A kétharmad hatalma vagy átka irgalmatlanul hajtja előre - zárta elemzését Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. (Forrás: inforadio.hu)

JOBBIK GONDOLAT