2010. december 07. Közélet
(Hunhír.info)

Kiosztották a Lukács György-díjakat. Poszler György, Krausz Tamás és Radnóti Sándor a kitüntetettek.

Három tudós különböző tudományterületről, ugyanazzal a kitüntetéssel – Poszler György akadémikus, Krausz Tamás történész és Radnóti Sándor esztéta vehette át a Lukács György díjat. Az alapítvány azoknak a tudósoknak ítéli oda az elismerést, akik kötődnek a demokratikus balliberális eszmékhez, szakmájukban pedig kiemelkedőt alkottak.

Lukács Györgyöt marxista gondolkodása miatt régen és most is sokan támadták, Radnóti Sándor szerint azonban mindig is Lukács György volt, és marad is a legnagyobb magyar filozófus, ezért a díj értékét még az őt ért támadások sem halványítják.

Lukács György nem csak marxista hanem gyilkos volt. Hiszen ártatlan civileket végeztetett ki.

Lukács György (szül. Löwinger György Bernát, Budapest, 1885. április 13. – Meghalt Budapest, 1971. június 5.) zsidó származású filozófus, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó, kommunista politikus. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja.(Ateistaként soha nem tagadta meg a zsidó vallást. Ateizmus csak a nem-zsidók "Isten hitére" hirdette.)

Apja, Lukács (Löwinger) József, a Magyar Általános Hitelbank igazgatója volt, aki 1899-ben nemességet kapott „szegedi” előnévvel.

1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP). 1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes közoktatásügyi népbiztos, április 3-ától a Forradalmi Kormányzótanács népbiztosa, május–júniusban pedig a Vörös Hadsereg politikai összekötő biztosa volt; e tisztségében a tiszafüredi vereség után Poroszlón tizedeléskor nyolc embert főbe lövetett.^{(Tömeggyilkosság elszámoltatást megúszta, lopott vagyonával gyorsan külföldre utazott.)} A vörösterror gyilkosságainak támogatói közé tartozott. A bukás után egy ideig bujkált (felelősségre vonás elől) , majd Bécsbe menekült, ahol a bécsi Ideiglenes KB tagja lett. 1920-tól az MKP Bécsben működő Ideiglenes Központi Bizottságának a tagja. 1921-ben Landler Jenővel együtt kilépett a KB-ból. 1921-ben részt vett a Komintern III. kongresszusán Moszkvában.

1967-től tagja lett az MSZMP-nek, amely a párttagságát visszamenőlegesen ismerte el. 1968-ban a sztálinizmus igazi alternatívájának a „szocialista demokráciát” nevezte.

Ördögi filozófiájának hirdetői, tanítványai:

Fehér Ferenc (1933–1994), Heller Ágnes (1929–) , Márkus György (1934–), Vajda Mihály (1935–). Tágabb értelemben véve Almási Miklós (1932–) és Hermann István (1925. október 10. – 1986. szeptember 12.) is körükbe tartozott. A budapesti iskola tanítványait szokta a publicisztikai zsargon „Lukács-óvodának” nevezni, mint például Kis János (filozófus), Bence György, Ludassy Mária, Radnóti Sándor. (Emlékszünk rá hogyan "hülyíttek" minket.)

1919-ben, Lukács György népbiztos-helyettes lett a marxista kultúra a rövid életű bolsevik Kun Béla rendszerben Magyarországon. Ő rögtön tervek indítványt, hogy ateista hitre téríteni kell Magyarországot. Következtetés, hogy ha a kereszténységet szexuális etika alááshatják a gyermekek között, majd mind a gyűlölt társadalmi kép a patriarchális család és az egyház lenne foglalkozni egy bénító csapást, Lukács - e cél érdekében - elindította a radikális szexuális nevelési program az iskolákban. szex előadásokat szerveztek és az irodalom adta ki, amely grafikusan utasította az ifjúság szabad szerelem (promiszkuitás) és a szexuális közösülés miközben ösztönzi őket, hogy kineveti, és elutasítja a keresztény etika, monogámia, és a szülői és egyházi hatóságnak. Mindez együtt járt a terror uralmának kulturális ellen elkövetett szülők, papok, és a másként gondolkodók ellen.

Magyarország ifjúságát, miután táplált állandó diéta értékek-semleges (ateizmus), és a radikális szexuális nevelés miközben arra ösztönzik, hogy minden hatalom ellen lázadjanak, könnyen vált bűnözők kezdve kutyákkal és piti tolvajok a szexuális ragadozók, gyilkosok, és szociópatológaták (nihilista kripto kommunisták).

Lukács tervek előfutáraként ismert, hogy milyen kulturális marxizmus képében SIECUS, GSLEN, és az ACLU - eljáró igazságosztó - később behozták az amerikai iskolákban mint liberális változtatás.

1923-ban, a frankfurti iskola-marxista " alakult a weimari Németországban. Közül alapítói voltak Lukács György, Herbert Marcuse, Theodor Adorno és a. Az iskola a multidiszciplináris tevékenység, amely tartalmazza szociológusok, szexológusok és pszichológusok. (A faji alsórendűséget és felsőrendűséget a zsidó vallás alapján modernizálták. Ilyen "fajok keveredésének hátrányai", a "zsidó vérvonal" alapján, stb. Ez lett az alapja a későbbi náci nézeteknek.)

Az elsődleges cél a frankfurti iskola az volt, hogy a marxizmus és a gazdasági szempontból a kulturális értelemben megfogalmazzák. Ebből a célból, Marcuse-aki hátrányos helyzetű polimorf perverzió-bővült a soraiban Gramsci új proletariátust bevonásával homoszexuálisok, leszbikusok és transzszexuálisok. Ez volt összeragasztva Lukács radikális szexuális nevelés és a kulturális terrorizmus taktika. Gramsci a "hosszú menetelés" volt hozzá a keverékhez, és akkor minden az volt, ragaszkodni fognak a freudi pszichoanalízis és a pszichológiai kondicionálás technikákat. A végterméket Kulturális marxizmus, ismert most Nyugaton, mint a multikulturalizmus.

JOBBIK GONDOLAT