Tisztelt Miniszterelnök Úr!

2002-ben, Országgyűlési képviselőm – Zsigó Róbert úr – átadta Önnek az általam írt “NEMZETI HITEL” című zsebkönyvet, melyet, Clifford Hugh Douglas skót mérnök/közgazdász megjelent könyvei után írtam. Az Öntől származó elismerést őrzöm.

Olvastam Önről-formált, írásbeli véleményt : “Orbán Viktor megváltozott!” Nem töltöm az időt felsorolni, de valahol olvastam a jelzálog hitelekkel kapcsolatban is: “nem lesz kilakoltatás, az állam megveszi a bankoktól az adósságot.” Uram, ezt a műveletet, csakis az Országházban szavazással törvénnyé tett: “Nemzeti Hitel Pénz- és Gazdaság Rendszer” gyakorlatával lehet csinálni. Ha, másképpen próbálja, akkor honnan veszi a pénzt? Talán kölcsönt kér, valamelyik Nemzetközi Banktól? Bízom abban, hogy ilyen ostobaságon nem jár az esze. Avagy fölemeli az adót? Ennek, durva, fizikai következményei lehetnek. Állami vagyont nem adhat el, mert valószínű már legtöbb része a nemzetközi tőkének adósságot “szavatol.”…

Tisztelt Nemzettársam, tudom nagyon nehéz helyzetben van. Ön fiatal korában eljegyezte magát a “Pénzhatalom ” egyik tagjával, aki szívességet tett Önnek. Azóta, hivatalból Önnek a “Pénzhatalom” akaratát kell teljesíteni. Az pedig, szöges ellentétben áll a Magyar Nép érdekével. A Magyar Nép többsége – amint a 3/4-es többség mutatja – őszintén szeretné, ha szakítana a “Pénzhatalommal.” Bojkottálni fogják az országot! Kiáltják a nyúlgerincű cinkosok.

Kérjük, álljon teljes összességben a Magyar nép mellé. A magyar történelemben Ön lehet Széchenyi István után, a második legnagyobb magyar. Minket lehet bojkottálni, de abból nem lesz kárunk, mert  az élelmünket megtermeljük, ruhánkat megvarrjuk és lakásainkat, házainkat megépítjük magunknak. Vannak a föld alatt értékes anyagok, amit nem adunk potyán külföldnek. Viszont, találmányainkat a kapzsi külföldiek – a bojkott ellenére – “franchise” módszerrel is sietve fogják venni, mert az üzlet tisztességét a Magyar Állam garantálja. (NHP- és Gazdaság Rendszer)     Tudni – akarni és tenni kell!  A jelen kormány első négy éve alatt az Országot talpra lehet állítani, de ahhoz merni is kell!

Maradtam, szerencsét kívánva, tisztelettel:

Madarasi R. István közíró

Ralbovszky István magyar állampolgár,

Steve Ralbowsky,  Canadian citizen

Magyar Adófizetők Országos Szövetsége Örökös Tiszteletbeli Tagja

         AZ  ÁLLAMFÉRFI

Hazánkban ma égetően szükség lenne egy olyan államférfira, mint például Széchenyi István volt a múlt században. Tudatosan nem írtam, hogy gróf; mert grófokra egyáltalán nincsen szüksége Magyarországnak. Ellenben olyan rendszerre igenis szüksége van hazánknak, amelynek gyakorlati közgazdasága grófi, vagy legalább kapitalista megélhetési lehetőséget biztosít minden magyarnak.

A NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata ezt a lehetőséget akarja megadni a népnek.

Rosszul esik leírnom, hogy hazánkban – csak a saját pecsenyéjüket sütögető – politikusok akarják irányítani a nép mindennapi életét, nem pedig államférfiak. Hazánkban ma nincsen egyetlen államférfi, akire a nemzet felnézhetne, s aki valóban a nép érdekét helyezné előtérbe, nem pedig a sajátját.

MI JELLEMZI AZ IGAZI ÁLLAMFÉRFIT?

A példamutató önzetlenség, a megingathatatlan jellem, a felelősségtudat és annak vállalása, valamint a széleskörű (nem szemellenzős) tudás, amely gyors cselekvőképességgel párosul, a magyar nép és a haza szeretete mindenek előtt. A politikusra jellemző, hogy ismeri a nép életét, annak minden fájdalmát és nagy szókészségével azt állandóan hangoztatja. Megjátssza, hogy ő a haza megmentője, de nincsen kézzelfogható terve, amellyel a nép mindennapi nehéz sorsán képes volna javítani. Külföldi kölcsönökkel és befektetésekkel óhajtja megoldani a bajok orvoslását, amely nem más, mint a rongyos gúnya foltozgatása.

Könnyen észrevehető, hogy kinek az érdekében szónokol, mert állandóan megtalálható körülötte a csupán nevében magyar “tanácsadó” barát és szakbarbár.

A saját érdekünkben, óvakodjunk az ilyen politikustól!

A NEMZET VAGYONA

Beszélhetünk öröklött vagyonról, szerzett vagyonról és a Teremtő ajándékáról, vagyis természeti kincseinkről. Sajnos ez utóbbiból van a legkevesebb! Köszönhetjük ezt a trianoni ország csonkításnak és mindazoknak, akik azt előidézték. Ennek tárgyalása azonban nem célja írásomnak.

Az előző nemzedék által reánk hagyott vagyon leginkább építkezésben, a termelés fejlesztésében, a gyártó ipar fejlődését elősegítő találmányok alkalmazásában nyilvánul meg. A szerzett vagyon pedig az, amit a mai nemzedék alkotott és alkot. A nemzetnek ma is vannak szellemi kincsei, találmányai, munkájával termelt, vagy gyártott különféle javak milliói, szállítási/közlekedési eszközei, utjai, vasutjai, iskolái, kórházai, hidai, magán- és középületek százezrei, gépei, szaktudása és termelőképessége, ami ugyancsak nemzeti vagyon.

Egyszóval, a nemzet vagyona szellemi és fizikai munkával jött létre, amelyhez a természeti kincseket is hozzáadhatjuk. Tisztán spekulációval, a vagyon jelképének, a pénznek az adás-vételével a nemzet vagyona nem gyarapítható, tehát a NEMZETI HITEL gazdaságrendszerében a pénzzel való spekuláció nem létezhet.

A NEMZET HITELE

Előzőleg már említettem, hogy a Pénzhatalom nemzetközi bankjai (pl. IMF, Világbank) mielőtt kölcsönt adnának “jelzálogot” kérnek, az pedig nem más, mint a nemzet vagyona. Ha nekik, az általuk adott kölcsönre, hitelre a nemzet vagyona megfelelő biztosíték, akkor saját magunknak ugyanerre a célra kell, hogy ugyancsak jó legyen.

Tehát a teendő nagyon egyszerűen a következő:

1. A nemzet által közös megegyezéssel létrejött elhatározás szerint, a Magyar Országgyűlés megszavaz egy új banktörvényt. Eszerint a Nemzeti Bank az egyedüli pénzintézet, amely hitel által teremthet új pénzt az országban és minden tevékenységéért csakis az Országgyűlésnek felelős és nem másnak. Az Országgyűlés pedig felelős a nemzet minden tagjának.

2. A Nemzeti Bank leltárt készít a nemzet vagyonáról. A nemzet vagyonának értéke lesz a nemzet valódi hitele, mert másként nem is lehet.

3. Az ország bankjai – amelyek az engedélyüket csakis a Nemzeti Banktól kaphatják, kötelezik magukat:

a.) Banktörvény szerint, a helyi bank köteles, de csakis termelő, építő célra hitelt folyósítani minden olyan cégnek, amelyiknek legalább három részvényese van. A folyósított hitelek összegét minden hónap végén kimutatásban elküldi a Nemzeti Bankhoz, amely összegeket a Nemzeti Bank levonja a már előbb megállapított nemzeti hitel összegéből. A helyi, önkormányzati bank köteles 14 munkanapon belül áttanulmányozni, átvizsgálni a kölcsönző cég munkatervét. Ha ez építő, gyártó, szolgáltató, azaz a nép jólétét szolgáló – amit a törvény is előmozdít – és meg van hozzá a cég szükséges szakértelme, akkor köteles a cég részére a megállapított kölcsön összegében folyószámlát nyitni. A kölcsön időtartamát csakis a termelt, vagy gyártott árú eladásának időpontja határozhatja meg. A kölcsön az árú eladása után fizetendő vissza a helyi banknak és ezeket az összegeket a bank minden hónap végén továbbítja a Nemzeti Banknak, amelyeket azután a nemzet hitelének a javára írnak.

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint minden új termelési sorozatban, annak pénzelésére új hitelt (pénzt) kell alkalmazni, mert minden ilyen tevékenység új termékkel növeli a nemzet vagyonát (hitelét).

A bank a kölcsönzött összeg felhasználási irányát havonként köteles ellenőrizni. Amennyiben azt tisztán spekulációra használták, akkor az csalás a nemzet vagyonával, ami büntetőjogi eljárást von maga után! (Ezzel a kérdéssel majd később foglalkozom.)  A nemzet vagyonának növelésére használt kölcsön után nincs kamat, de vissza kell fizetni. A bank viszont szolgálataiért a Nemzeti Bank által megkötött szerződésben és a lebonyolított forgalma után megegyezés szerint 3-4 százalékos díjazásban részesül, amely összeg levonandó a nemzet hiteléből.

A Nemzeti Bank három, vagy négy hónaponként újraértékeli a nemzet vagyonát. Ugyanis időközben a termelt javak értéke növeli a nemzet hitelét is. Ugyanakkor, az elfogyasztott, elkoptatott, vagy tönkrement javak értéke csökkenti a vagyont, tehát a hitelt.

b.) A bank a törvény értelmében köteles minden kiskereskedő, cég  részére folyószámlát nyitni, amelyik kereskedő, cég az általa vásárolt árút közvetlenül a fogyasztónak, a népnek adja el.

A bankszámla megnyitása alkalmával – amihez nincs más követelmény, csak a magyarországi születés és a magyar állampolgárság bizonyítása a bank az illető céget számlakönyvekkel látja el. A cég számlakönyvén annak folyószámla száma látható úgy az eredetin, mint annak két másolatán.

A cég a saját érdekében minden áru eladása alkalmával kiállít egy számlát (eredeti + 2 másolat). A jelenlegi gazdasági rendszerben is ezt műveli!

A NEMZETI HITEL gyakorlata alkalmával azonban csak azt az árat írja a számlára, amennyiért ő vette az árut és a vevő ezt az árat fizeti. Majd egy számlamásolatot ad a vevőnek, egy másolatot a könyvben hagy, míg az eredetit a hét végén beviszi a bankjába.

A bank az eladó cég illetékét (hasznát) amely az árúk milyensége szerint százalékban és megegyezés szerint van meghatározva – annak folyószámlájának javára írja. Az ilyen összegeket a bank minden hónap végén elküldi a Nemzeti Banknak, amit az levon a nemzet hitelének összegéből.

Azzal, hogy a kereskedő önköltségi áron adja el az árút a vevőnek, nagyban fokozza a nép vásárlóerejét.

A NEMZETI HITEL gyakorlatának van még egy másik fontos módszere, amellyel a termelt, gyártott árút, vagy szolgáltatásokat segít eljuttatni a néphez. Ez pedig a kapitalistáktól átvett “osztalék”.

Az USA-ban, amikor valaki valamilyen  vállalatba befekteti a pénzét, részvényeket vásárol ezek után bizonyos időnként a cég hasznától függően osztalékot kap. Nos, a NEMZETI HITEL gazdaságrendszerében minden magyar kapitalistaként osztalékot kap a nemzet munkája által szerzett jövedelemből

AZ OSZTALÉK

Tegyük fel, hogy a teljes nemzeti termelés értéke az év első négy hónapjában X milliárd forint, amit 100 %-nak veszünk. Mármost, ebből a termelt 100 %-ból a magyar nép felvásárolt, vagyis elfogyasztott 55 %-ot. A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a száz százalék kitermelése ötvenöt százalék pénzértékbe került. Tehát, a nemzetnek a munkája után, négy hónap alatt 45 %-os haszna van. Ezt a negyvenöt százalék pénzértéket szét kell osztani a nemzet tagjai között. Mégpedig 18 éves kortól az aggastyánig, minden egyes magyar állampolgárnak forint értékben ki kell fizetni az osztalékot. Tekintet nélkül arra, hogy dolgozik-e, vagy munkanélküli. Aki dolgozik, a munkája után is kap fizetést.

Az osztalékot évente, négy hónapi időközökben kell a nemzet jövedelméből kiszámolni. A kifizetését pedig csekk formájában, postai szolgáltatás útján kell eszközölni. A csekkeket a bank forintra váltja és azokat visszaküldi a Nemzeti Banknak, ahol a teljes összeget levonják a nemzet teljes hiteléből.

KÜLFÖLDI VÁSÁRLÁSOK

Amint már említettem, a trianoni palotában történt országcsonkítás óta (1920. június 4.) hazánk nyersanyag tekintetében sajnos behozatalra szorul. A külföldről vett – bármit is – úgynevezett “valutával” kell fizetnünk. Hogyan juthat hazánk valutához?

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint külföldi kölcsönre, vagy befektetőkre egyáltalán nincs szükségünk! Sőt, nyomorunknak legfőbb okozója a külföldi kölcsön!

Valutát csakis úgy szabad szereznünk, hogy termelt, vagy gyártott javaink egy részét külföldön kell értékesítenünk. A NEMZETI HITEL pénz- és gazdaságrendszere lehetővé teszi, hogy hazánkban olyan új dolgokat hozzunk létre, amelyeket külföldön valutáért könnyen értékesíthetünk. Itt különös figyelmet kell szentelnünk az ifjúságra! Ugyanis az új ötletek legtöbbször a tehetséges ifjaknál születnek és azokat feltétlenül érvényre kell juttatnunk! Minden hazai, érdemlegesnek ítélt ötletet, ami a nemzet vagyonát gyarapíthatja, törvényesen segíteni kell a megvalósulásig.

Hazánkban a NEMZETI HITEL rendszerének megvalósítása után számítanunk kell arra, hogy a Pénzhatalom külföldi “valutaszerzésünket” mindenféle eszközzel igyekszik majd meghiúsítani. Hisz egyik rabszolgája felszabadította önmagát! Szerencsénkre már több államban van olyan mozgalom, amelyik Clifford Hugh Douglas skót mérnök és közgazdász elméletét igyekszik megvalósítani. Tehát, a közeljövőben már nem leszünk egyedül, vagyis lesz több cserekereskedő társunk.

A GYÁRTÁS ÉS TERMELÉS PÉNZSZÜKSÉGLETE

A gyártási folyamat szükségszerűen több fejlődési fokon megy keresztül, amíg a gyártmány eléri a befejezett formáját. A gyártási folyamat lánc-sorozatának több résztvevő üzeme, cégtulajdonosa van, mielőtt az áru, a termék a fogyasztóhoz kerül. Valószínűleg már a gyártást kezdő üzemnek is szüksége van pénzelőlegre, vagyis hitelre, és amikor a félig kész árut tovább adja a második fokon gyártó cégnek, attól elvárja, hogy a leszállított árúért az azonnal fizessen. Ugyanez a helyzet előfordulhat a gyártási folyamatban részt vevő többi céggel. Egyik sem várhat, amíg a gyártmány az árú befejezéséhez, avagy a vevőhöz, a fogyasztóhoz ér.

Tegyük fel – akármilyen gyártmány, áru készre gyártásában három cég vesz részt: A, B, C.

A NEMZETI HITEL gyakorlata a következőképpen fedezi a gyártás pénzszükségletét:

Cég “A”-nak szüksége van kölcsönre azért, hogy kaphasson nyersanyagot, szállíthasson, fizethesse a munkásait, fűtést, világítást, gépeinek karbantartását és üzemeltetését, valamint üzemi költségeit. Elmegy a bankhoz és – minden huzavona, nehézség nélkül – megkapja a kölcsönt, mert a banktörvény ezt előírja.

Amikor cég “A” a részben kész gyártmányt eladja cég “B”-nek, az eladási ár magában foglalja az ő összes költségeit és a banktól kölcsönkért pénzt is, amit azonnal visszafizet a banknak.  Ezenfelül, a cég “A”-nak a hasznát is.

Cég “B” pénzügyileg ugyanolyan helyzetben lehet, mint cég „A”, mert az árú gyártásának hasonlóak a feltételei. Éppezért ő is a bankhoz fordul kölcsönért, amelynek összegéből ő is fedezi kiadásait, és amelyből cég “A”-t azonnal kifizeti.

A majdnem kész árút cég “B” tovább eladja cég “C”-nek és ugyanaz a folyamat történik, mint előzőleg. Cég “B” megkapja a neki járó pénzösszeget cég “C”-től, amelyből azonnal visszafizeti a kölcsönt a banknak és a megmaradt felesleg, pedig az ő hasznát képezi, amellyel, mint bárki más, szabadon rendelkezik.

A gyártás sorozatának – példánk szerint utolsó láncszeme cég “C”. Ő is a banktól kapott kölcsönből fedezte kiadásait, valamint a vételárat cég “B”-nek. Amikor a teljesen kész gyártmányt, árút eladja a nagykereskedőnek, akkor a szokásos jelenet megismétlődik. Azaz cég “C” a nagykereskedőtől kapott pénzből azonnal kifizeti bankkölcsönét és a felesleg az ő haszna.

A nagykereskedő pontosan ugyanúgy fordulhat a bankhoz kölcsönért és ugyanolyan feltételek mellett, mint a gyártó, termelő cégek. A kiskereskedő helyzetét már tárgyaltam, amelynek tevékenysége csak annyiban különbözik az előzőkétől, hogy ő nem számolhat a vevőnek eladott árban a maga számára hasznot, mert ő a hasznát a bankjába beadott számlái után kapja.

A pontosabb megértés kedvéért ismétlem:

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, a termelő – gyártó – szolgáltatást nyújtó cégek, amelyeknek legalább három felelős vezetője van, törvényesen jogosultak bankhitelre, kölcsönre, amely kölcsönért kamatot nem fizetnek.

A kölcsön visszafizetésének ideje mindig a termelt, gyártott árú, vagyis a javak eladásának időpontja. Piackutatással megállapítható, hogy olyan cikket nem gyárthatunk, ami eladhatatlan!

Minden új gyártási, termelési “ciklus”-hoz új hitelt kell használni, nem pedig a megtakarított pénzt. Azért, mert új gyártás és termelés új vagyont hoz létre és a pénz a vagyon jelképe és értékmérője. Tehát ugyanazzal a jelképpel, pénzzel nem mérhetünk új vagyont.

A megtakarított pénz vásárlóerő, amit tetszésünk szerint használunk. Ha nem vásárolunk vele, mert már mindenünk van és nincs szükségünk semmire, akkor azzal a nemzeti “osztalék” mennyiségét befolyásoljuk. Ha nem vásárolunk, akkor nem fogy az árú, a kereskedő nem rendel újat, a gyártás lelassul, majd leáll. A Nemzeti Bank csak csekély osztalékot fizet, majd nem fizet s ezzel kevesebb pénz kelül forgalomba, tehát elő kell szedni a megtakarított pénzt.

Jelenleg, a Federal Reserve (SZT) pénzrendszere a hitel (kölcsön) megszorításával szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Tehát az árubőség ellenére az egyén, a család, a nemzet nem elégítheti ki a belső igényeit. Mástól, idegen Pénzhatalomtól függ a sorsa, vagyis nem szabad!

Míg a NEMZETI HITEL rendszerében az egyén saját elhatározásától függ, hogy vásárol-e a megtakarított pénzével vagy nem. Tehát, sorsát illetően szabadon dönt. Nem rabja az idegen Pénzhatalomnak!

A KÖZMUNKÁK PÉNZZEL VALÓ ELLÁTÁSA

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint – amely alapgondolataiban egyező Clifford Hugh Douglas elméletével – a közmunkák pénzszükségletét úgy fedezzük, mint a gyártás- és termelésből származó javak eladását, azaz fogyasztását. Azzal a különbséggel, hogy itt a fogyasztást érték-csökkenésnek nevezzük.

A középületek, iskolák, kórházak, utak, vasútvonalak, hidak, szennyvízcsatornák, stb. mind kopásnak, elévülésnek vannak kitéve, ami fokozatos folyamat s ezért a nemzet vagyonának időnkénti kiértékelése alkalmával ezt figyelembe kell venni, vagyis “értékcsökkenést” kell alkalmazni. Ennek az értékcsökkenésnek az összegét, amit fogyasztásnak veszünk, le kell vonni a nemzeti hitelből, amit természetesen a központi Nemzeti Bank intéz.

Ha az előbb említett, vagy bármilyen más közvagyont újólag építünk, akkor azt csakis új hitellel (kölcsönnel) fedezzük.

NEM LEHET SZABAD A NEMZET,

HA IGÉNYEINEK  KIELÉGÍTÉSÉT

 MÁS IRÁNYÍTJA!

Röviden: a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint akár a magánvagyonban, akár a közvagyonban, ha bármit is fejlesztünk, tökéletesítünk, vagy újat építünk, azzal a nemzet vagyonát, hitelét növeljük.

Ha a termelt, gyártott javakból bármit is elfogyasztunk (felvásárolunk), vagy elkoptatunk, azzal a nemzet vagyona, tehát hitele csökken. Ezt a nyilvántartást csakis a központi Nemzeti Bank végezheti, ahová az összes adatok “befutnak”.

A NEMZETI HITEL rendszere szolgálja az egyén, a család, a nemzet igényeit, nem pedig diktálja (!), amint azt a jelenlegi rendszer teszi.

A községi, városi, vagy megyei önkormányzatok (négyhavi) költségvetésének tárgyalása alkalmával a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint – nem lehet olyan aggodalom, hogy van-e tervezett közmunkára elegendő pénz, hanem csak az, hogy a közmunkára szükség van-e és a terv gyakorlatilag kivitelezhető-e, avagy sem. Tehát a költségvetés megvitatásánál (igény bejelentésnél) a döntő szó a mérnöké, nem pedig az úgynevezett “pénzügyi szakemberé.”

Az önkormányzatok minden négy hónapban – a központi Nemzeti Bank vagyon kiértékelési időszakától függően – a közmunkára való igényüket benyújtják az önkormányzat területén működő helyi bankhoz. A helyi bank a központi Nemzeti Banknak bejelenti a szükséges hitelt, azaz pénzt és ellátja az igényeket.

Vegyünk példának akár egy iskola, kórház, vagy utak építését.

A felhasznált pénz csökkenti a nemzet hitelét, de amikor a három említett közmunka elkészül, akkor a legközelebbi “vagyon kiértékelésnél” a Nemzeti Bank azok értékével növeli a nemzet vagyonát, vagyis hitelét. Egyszerű, Nem-de? Miért kell ehhez az IMF, vagy a Világbank hitele, pénze? Legyen már vége nemzetünk kirablásának)

Ugyancsak legyen vége a hivatalból való mindenféle huzavonának! Ügyintézésnél ne futtassuk a munkában elfáradt népet az egyik irodából a másikba. Egyszerűsítsük az ügyek intézését és a papírtologatást!

Különben e kérdéssel már korábban foglalkoztam. A közalkalmazott nem diktálhat a népnek, hanem a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata alapján, a közös megegyezéssel létrejött jogszabályok szerint, mindig udvariasan szolgálniuk kell az ügyfeleket. Ha nem szereti a foglalkozását, neki is joga van azt kicserélni.

A közmunkák pénzzel való ellátása a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata szerint nagyon egyszerű. Akár út-, vagy hídépítést veszünk példának, a gyakorlati kivitelezés ugyanaz. Az önkormányzat községi, városi, vagy megyei – benyújtja költségvetését az építkezésre a helyi banknak, amelyik azután erre a célra számlát nyit az önkormányzat részére. Ez az összeg a központi Nemzeti Banknál fogyasztásnak számít mindaddig, amíg az építmény elkészül. A kész építmények értékének felbecsülése után mindkettő vagyontárgy – a nemzet vagyona- lesz, tehát növeli a nemzet hitelét.

Hogyan fizet a nép utakért és hidakért? Egyszerűen értékcsökkentéssel! A központi Nemzeti Bank minden évben „leír” az említett két építmény értékéből – kopás, vagy elévülés alapján – egy bizonyos összeget. (Pl: 500.000 forintot). Ezzel az összeggel kevesebb lesz az önkormányzat, vagyis a nemzet vagyona, és így a hitele is. Tehát nem magas adókkal fizet a nép, hanem a termelés, gyártás és alkotás, valamint a fogyasztás, vagyis kopás és elévülés értékeinek kiegyensúlyozásával. Értsük meg: Ha termelünk, gyártunk, alkotunk, akkor nő a vagyonunk, tehát a hitelünk. Amikor fogyasztunk, vagy valamit koptatunk, akkor fogy a vagyonunk, vagyis a hitelünk a Nemzeti Hitel rendszerének gyakorlata szerint.

A teremtő Úristen is az egyensúllyal tartja rendben a világmindenség bolygóit. Mi, a hozzá képest alig észrevehető parányi porszemek tanuljunk Tőle, ha a boldogan akarunk élni ezen a sártekén. Különben is, a demokráciának nevezett életforma szerint ehhez alapvető jogunk van.

A KIEGYENSÚLYOZOTT KÖLTSÉGVETÉS

A jelenlegi Federal Reserve (SZT) pénzzel diktált gazdaságrendszerében a kormány pénzügy miniszterének minden következő évre előre kell költségvetést tervezni és előkészíteni, ami abból áll, hogy a miniszter írásban kimutatja a kormány jövő évi kiadásait és ahhoz szükséges bevételeit. A bevételekből természetesen a kormány adósságát és annak kamatait is fizetni kell. Ebben a rendszerben a kormány legtöbb jövedelme az adóból származik.

Mármost, ha az államnak sok a tartozása – főleg a Pénzhatalom bankjai felé – akkor hiába fizet a nép magas adót az életén könnyítendő közszolgáltatásokra, mert ezekre alig jut valami.

A miniszternek nincs megengedve, hogy többet költsön, mint amennyi – előreláthatólag – a bevétele lesz. Ez legtöbbször lehetetlen és a miniszter a kormány jóváhagyásával ismét a Pénzhatalom bankjaihoz fordul segítségért. Vagyis a nemzet adóssága tovább és folytonosan növekedik.

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint az élet az egy folyamat. A népek dolgoznak, termelnek és fogyasztanak. A fogyasztás lehetősége adja meg a munka értelmét, tehát a pénznek az a rendeltetése, hogy ezt a lehetőséget szolgálja. E célból a nép által választott kormány kötelessége, hogy ezt a lehetőséget előmozdítsa. Kérem, értsük meg végre: a legegyszerűbb írnoktól a miniszterelnökig, aki a köznek dolgozik az közalkalmazott, aki a népnek nem lehet diktátora.

A NEMZETI HITEL gyakorlata alapján olyan fogalom nem létezhet, miszerint – a kamatok kifizetése után történő – évenkénti előretervezett költségvetés határozza meg, hogy a bevett adóból mekkora összeg marad a közszolgáltatásokra! Ellenben a központi Nemzeti Banknak négy hónaponként – a megegyezés szerint – írásban kell kimutatnia azt, hogy mennyi volt a termelés és a fogyasztás pénzbeli értéke, vagyis mennyi a nemzet vagyona, azaz a hitele, Ez határozza meg a már említett havi osztalék mennyiségét minden 18 éven felüli magyar részére. Ezt természetesen a hírközlő eszközökkel a nép tudomására kell hozni. A nemzet gazdagságát, hitelét illetően nem lehet ”hivatali titok”, vagyis zsákbamacska, mert a valóság ismeret növeli a nép becsvágyát, amelyre az összetartás érdekében szükség van.

Tudatba-vésés miatt ismétlem: a pénz önmagában nem érték, csak kifejezője értékmérője a vagyonnak, éppen ezért nem szabad azt adni, vagy venni, piaci portékának kezelni! A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a tisztán pénzzel való spekuláció a magyar nemzet gazdaságában nem létezhet. Nevezhetnek bennünket a spekulánsok bárminek, de kifosztani magunkat tovább, nem hagyjuk! Az önvédelemhez jogunk van!   Mi nem gyűlölünk senkit, de törvényekkel ne kényszeríthessenek bennünket arra, hogy szeressük azokat, akik spekulációval kirabolják a nemzetet!

Amint nem lehet a Duna és a Tisza medrében hömpölygő víz folyását irányítani, csak szabályozni, ugyanúgy nem lehet a nemzetgazdaság életét előre kitervezett „egyensúly-költségvetés” irányítani, de még csak szabályozni sem, mert az természetellenes.

A nemzet mindennapi élete állandóan mozgásban van, akárcsak a víztömeg a folyó medrében. A nemzetet alkotó egyén gyárt, termel, fogyaszt, szolgáltat, létrehoz és megsemmisít anyagot, ami környezetében található.

Amíg az önzés hatalmasabb a művelt értelemnél, a társadalomban élő egyén tevékenységét szabályozni kell. Törvényekkel irányítani, diktálni nem szabad, mert az megfosztja az egyént szabadságától, amelyhez a Teremtő által adott joga van.

Amint már írásaimban és szóban is régóta emlegetem:

A NEMZET SZABADSÁGA AZ EGYÉN BELSŐ IGÉNYEIBŐL FAKAD. 

MENTŐL TÖBB IGÉNYÉT KÉPES KIELÉGÍTENI AZ EGYÉN,

A CSALÁD, A  NEMZET, ANNÁL NAGYOBB A SZABADSÁGA.

Amint tudjuk, a társadalomban élő egyénnek vannak anyagi és szellemi igényei, amelyeket szeretne kielégíteni.

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint az anyagi igények kielégítésének (esetleges) túlkapásait szabályozni csakis az úgynevezett “jövedelemhézaggal” lehet.

A JÖVEDELEMHÉZAG FOGALMA

Ez a közgazdasági játékszabály pontosan olyan egyszerű, mint a labdarúgó sportszabályok. Ez abból áll, hogy minden foglalkozási (szolgáltatási) ágban, ami csak létezik a társadalomban, van egy alsó és felső százalékkal (%) jelzett haszonérték, amelyet a szóban forgó foglalkozási (szolgáltatási) ág költségei, valamint a szaktudás határoz meg.

A szabadon választott Országgyűlés mellett működő szakbizottságoknak lesz bőven munkája, mert a különféle foglalkozási (szolgáltatási) ágak képviselőivel közös megegyezésre kell jutni, majd az Országgyűlés elé kell terjeszteni a foglalkozás alsó és felső százalékban kifejezett hasznát. Az alsó és a felső haszonhatár között kell, hogy legyen legalább 20 % különbség, ami az egyforma foglalkozásbeliek között biztosítja a szabad versenyt. Természetesen ez csak az első évben lesz teher a NEMZETI HITEL rendszerének bevezetése után, mert a következő években már csak az esetleges kiigazításokkal lesz elfoglaltság.

HITEL HÁZÉPÍTÉSRE, LAKÁSVÁSÁRLÁSRA

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, ha valamint alkotunk, építünk, akkor a nemzet vagyonát gyarapítjuk. Tehát erre a célra hitelét is törvényesen használhatjuk.

Miután a Teremtő Isten bölcs akarata szerint a faj fennmaradásának feladatát az ifjúságra bízta, ezért a családalapítás nélkülözhetetlen követelménye a saját ház, vagy legalább a saját lakás.

A NEMZETI HITEL mindennapi gyakorlatában ez nem pénzügyi feladat. Katonai kiképző szolgálatát befejezve az ifjú magyarnak joga van a helyi bankban hitelszámlát nyittatni házépítés céljára, vagy lakásvásárlásra. Ami azt jelenti, hogy a bank az ilyen bankszámláról csakis az ilyen célokra történő számlákat fizeti ki. Természetesen az ifjú magyarnak kell, hogy legyen törvényes felesége, házhelye, lehetősége építőanyagra vagy a szükséges dolgokat beszerző építészre, aki a kész tervet beadja a bankba, stb.

E tárgykörnél újból megemlítem, ha esetleg korábban nem volt egészen világos: a NEMZETI HITEL gyakorlatában minden árúra és szolgáltatásra, a hasznot illetően van egy alsó és felső százalékos haszonkulcs – a megegyezés szerint – megállapítva, amelyhez az érintetteknek egynéhány évig alkalmazkodni kell. Az átállás alkalmával az úgynevezett “szabad piacot” nem lehet azonnal bevezetni, mert az egyéni önzés és a Pénzhatalom cinkosai szinte heteken belül megbuktatnák az új pénz- és gazdaságrendszert.

Már többször használtam a kifejezést “megegyezés szerint”. Az olvasó valószínű kérdezi: vajon ki egyezkedik kivel? Nos, a tisztánlátás érdekében példának felhozom az éppen szóban lévő építészt, ugyanakkor ez vonatkozik a csőszerelőre, az asztalosra, a hűtőszekrény gyártóra és az ezer meg ezer különféle foglalkozásra. Tehát aki (vagy amely cég) vesz valamit és elad, vagy valamilyen árucikket gyárt és eladja, a haszon csakis egy bizonyos százaléka lehet a tevékenységére költött összegnek. Az építész elköltött a teljesen kész, beköltözhető házra “X” összeget, amit a számlák bizonyítanak.

Előzőleg ő (az építész) megegyezett a fiatal magyarral, hogy a tevékenységéért a számlák összegének 20 %-átszámolja, tehát a ház ára húsz százalékkal magasabb lesz, mint amennyi a számlák összege. Mármost a kormány által megszabott jövedelem hézag az építészek részére, pl. 15 %-tól 35%-ig van megállapítva. A példa szerint a fiatal magyar írásban megegyezett az építésszel 20 % haszonban, tehát jó üzlet volt! Az építésznek 15 % és 35 % között van lehetősége üzleti versenyben részt venni, de a munkájáért nem számolhat 100 % vagy 200 %-ot.

Ha a vámhivatal által kiadott több ezernyi árúra szóló könyvet lehet nyomatni, akkor az Országházban – költségvetés helyett – a haszonkulcsok megvitatása és megállapítása után olyan könyveket is lehet bankok részére nyomatni, amelyekből a banktisztviselő perceken belül megállapítja, hogy az említett ház építésénél vajon melyik foglalkozásbeli lépte túl az ő szakmájában megállapított haszonkulcsot. Ilyen esetben a bank figyelmeztetni az illetőt, hogy legközelebb feljelentést tesz ellene, ha nem tudja fegyelmezni önzését.

Mármost tegyük fel, hogy az országgyűlés által megállapított jövedelemhézag nem kielégítő valamely szakmában, vagy gyártó cég számára, akkor az érintettnek jogában áll az országgyűlési képviselőjén keresztül az Országházban panaszt tenni, ami orvoslást igényel és a döntés harminc napnál nem tarthat tovább.

Szerintem most már annyira érthető az előbbiekben körülírt tárgykör, hogy e könyvecske terjedelme nem engedheti meg a további részletek tárgyalását. Annyit azonban még szeretnék megjegyezni, hogy az Országházban ülő képviselők az őket megbízott választó polgárok többségének mindennapi érdekeit védik, nem pedig a Pénzhatalom kívánságait teljesítik.

Félreértés elkerülése végett még megemlítem, hogy minden magyar születésű állampolgár építtethet, vagy vásárolhat házat az említett hitel alapján és természetesen a kölcsönért nem fizet kamatot, de a kölcsönt meghatározott időn belül visszafizeti.

Ugyancsak, a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint minden családnak csak egy háza, vagy lakása lehet, amelyet állandóan használ, tehát üzérkedésre, vagyona gyarapítására nem használhatja a nemzet vagyonát, hitelét.

Ismétlem, a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint olyan célra, amely a nemzet vagyonát, illetve a hitelét növeli, a hitelt törvényesen minden magyar születésű állampolgár igénybe veheti. Kamatot nem fizet senki, de a kölcsönt megállapodás szerint mindenkinek vissza kell fizetnie, mert az a nemzet vagyona.

KIFOGÁSOK ÉS ELLENVETÉSEK

A NEMZETI HITEL rendszerének legnagyobb ellensége, támadója a Pénzhatalom és annak előnyeiből élő, jellegzetesen nemzetközi érdekcsoport lesz. E könyvecske tartalmát először agyonhallgatják, majd ha a NEMZETI HITEL gondolata országosan is elterjed, hírközlő eszközeikkel ellenvetéseiket azonnal országgá kürtölik!

A legelső érvük és varázsszavuk az infláció lesz, majd kiáltják: “Kérem, micsoda ostobaság ez a pénzbőséget előidéző rendszer! Elértéktelenedik a pénz és infláció lesz az országban…..! (Mintha most nem az lenne!)

Az infláció két ok miatt nem valósulhat meg:

a.) a több pénz, ami a vásárlóerő, és ami a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a néphez jut az nem emeli a gyártás és termelés költségeit, mert nem fizetésként, munkabér formájában jut a néphez.

b.) az Országgyűlés által megállapított jövedelem hézag nem engedi az áremelkedést, ami az infláció előidézője.

Várhatólag a legerősebb érvük Clifford Hugh Douglas rendszere ellen, ami a NEMZETI HITEL alapja, ez lesz: Kérem, ezt már Kanadában kipróbálták és megbukott! A Pénzhatalom propagandája elhallgatja azt a tényt, hogy az ő pénzükön és az ő embereik alapítottak egy politikai pártot és Douglas elméletével fölényes győzelmet arattak Alberta tartományában.

Igaz ugyan, hogy Alberta Kanada egyik tartománya, de miután Kanada pénzrendszerét egyik tartománya sem változtathatja meg, ezért bukásuk biztosítva volt. A Pénzhatalom azóta ezt a pártot (Social Credit Party – Társadalmi Hitel Párt) elrettentő példaként mutogatja.

C. H. Douglas skót mérnök és közgazdász már előre megmondta, hogy elmélete nem lehet politikai párt programja, mert akkor a Pénzhatalom megbuktatja. Egy országban, ha eredményt akarnak elérni az ő elméletével, akkor az ország lakosságának többsége kell, hogy megismerje és megeméssze ezt a rendszert, mert csak így lehet kényszeríteni a hatalmon lévő kormányt arra, hogy a kérdésben népszavazást rendeljen el.

ALKOTMÁNY ÉS TÖRVÉNYEK

Miután az egyéni önzés még mindig hatalmasabb a művelt értelemnél, ezért a közös megegyezéssel létrejött NEMZETI HITEL pénz- és gazdaságrendszerét szigorú törvényekkel kell megvédeni.

A NEMZETI HITEL gyakorlatával elkövetett bármilyen csalást, 5 és 10 év közötti kényszermunkával kell büntetni, ami pénzbüntetésre nem váltható át és teljes idő letöltéssel jár. (javaslat)

Hazánk alkotmányán és törvényein változtatni kell olyképpen, hogy azok csakis a magyar nép érdekeit szolgálják, nem pedig az idegen Pénzhatalomét.

Ha keresztény Magyarországot akarunk magunkénak vallani, akkor az alaptörvény más nem lehet, mint

AMIT NEM AKARSZ MAGADNAK, AZT MÁSNAK SE TEDD!

Tessék leegyszerűsíteni a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Az oktatásban pedig a tárgyi tudással egyensúlyba kell hozni az erkölcsi nevelést is. Nem hagyhatjuk, hogy tárgyi tudásunk gyarapodásával a magyar társadalomban a becsületesség ellenkező irányba fejlődjön.

Hazánkban az együttélés megkönnyítése érdekében szavahihető, becsületes magyarokra van szükség, nem pedig a törvényszéken paragrafusokkal bűvészkedő szakbarbárokra. Nagyapám még kézfogással szentesített szóban kötött szerződést és sohasem hívták a törvény házába!

NEVELŐK, TANÁROK, ORVOSOK ÉS KÖZALKALMAZOTTAK

Amint már többször is említettem, a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, aki a köznek, a magyar társadalomnak, a nemzetnek dolgozik, az közalkalmazott.

Minden közalkalmazottnak a munkájáért adott ellenszolgáltatás, fizetés magától érthetően a nemzet hitelének csökkentését idézi elő. Jövedelmük, minden kétely nélkül kell, hogy képviselje munkájuk minőségét és fontosságát a magyar társadalomban. A közalkalmazottak jövedelmének is ugyanúgy van százalékban kifejezett alsó és felső, az Országgyűlés által megállapított határa, mint bármilyen más foglalkozásbelinek a “jövedelem hézag”.

Az olvasó megértésétől remélhetően elvárható az, hogy ez a kis könyvecske nem tartalmazhatja a közalkalmazottak foglalkozásának összes ágát.

Például, ha egy tűzoltó, vagy vasúti közalkalmazott olvassa e sorokat, kérem, ne érezze magát elhanyagoltnak. Ugyancsak értsük meg azt is, hogy az érdekelt közalkalmazott jövedelmével kapcsolatos elégedetlenségét országgyűlési képviselőjén keresztül pontosan ugyanúgy kifejezheti, mint bármilyen más szabadfoglalkozású egyén.

Megjegyzem, a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint az országgyűlési képviselő a kerületében lévő irodájában minden héten egy alkalommal köteles legalább négy órán keresztül személyesen fogadni azokat az állampolgárokat, akiknek valamilyen ügyük van vele.

A szakmai csoportok (pl. szakszervezetek) természetesen megbízottaik által tárgyalnak az országgyűlési képviselővel.

A HONVÉDELEM

E tárgykörnek elsőrendű fontosságát nem is próbálom szavakkal kifejezni, mert a haza védelme pontosan olyan fontos, mint a nemzet jóléte.

A magyar haderő felszerelésében és kiképzésében nem lehet semmiféle hiány. Ennek elérése, a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata szerint nem lehet pénzkérdés!

A magyar találékonyságot itt kell legjobban érvényre juttatni. A gyakorlati kiképzésnél az ifjú magyarnak tudomásul kell vennie, hogy a test edzése kellemetlen, de nélkülözhetetlen. Azonban a kiképzőknek is figyelembe kell venni azt, hogy az ifjú magyar lelkivilágát nem szabad baromi szinten kezelni, mert az egyéni jellem feltétlen engedelmességre való szoktatására, az értelemre való hatás ma már sokkal eredményesebb módszer, mint az Osztrák-Magyar Monarchiától öröklött “újonc betörés” módszere.

Feleslegesnek látszik, de értelembevésés miatt ismétlem: a honvédelemre költött pénzmennyisét kiadás, tehát a központi Nemzeti Bank ennek összegét a nemzet hiteléből vonja ki. Azonban a felszerelés vagyon és a kopások, tönkremenések figyelembevételével az ismét növeli a nemzet vagyonát, hitelét.

HIVATALOS TITOK

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint hivatali titok egyedül a közbiztonsággal és a honvédelemmel kapcsolatban lehet. Más hivatali titok nincs! A demokratikus magyar államban minden hivatalos módszert le kell egyszerűsíteni és hírközlő-eszközökkel a néppel rendszeresen tudatni.

A népnek tudnia kell, hogy a közös megegyezéssel elfogadott NEMZETI HITEL pénz- és gazdaságrendszert az általa megválasztott képviselők, vajon végrehajtatják-e a többi, hivatalban lévő közalkalmazottal? Ha valaki nem végzi munkáját követelményeknek megfelelően, akkor le kell váltani.

Ha a nemzet vagyonával, hitelével csalást követett el, akkor – amint már ajánlottam – 5-10 évig terjedő kényszermunkára kell ítélni.

Talán a sportból vett példával tudnám a legjobban megértetni az állampolgári jogokat és kötelességeket:

Minden labdarúgó játékosnak ismernie kell a játék szabályait, és azokat be kell tartani, ha a pályán akar játszani, különben a bíró kiállítja, sőt lehet, hogy hosszabb időre eltiltja a csapatból.

Egyszerű, nemde? Ismét említenem kell az igazságszolgáltatást. Akinek sok pénze van és több ügyvédet képes megfizetni, hogy védje az ügyét, legtöbbször meg is nyeri a pert. A keresztény, de az ésszerűség felfogása szerint is, ha valaki embertársának olyat tesz, amit saját magának sem akarna, hogy mások vele tegyék, ez az egyén bűnös! Tehát, csak a bűnt kell rábizonyítani és a bűncselekménye miatt, kiszabni reá a már előre megállapított büntetést. A perek, akár polgári, akár bűnvádi eljárás időben való elnyújtása, halogatása csakis az ügyvédeknek és a bíráknak előnyös.

A NEMZETI HITEL életforma gyakorlatában a becsületes közösségi életre való nevelés elsőbbrendű fontosságú, mint a jogi tanulmányokkal foglalkozó intézmény paragrafusokat tekergető tornája. Minden időrabló törvényszéki eljárás nem egyéb, mint visszaélés a nemzet vagyonával, hitelével.

AZ ADÓ

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, miután a termelés eszközeinek óriási fejlődése kiszorítja az emberi munkaerőt a gyártás és termelés munkafolyamatából, így az egyéni adózás is társadalmi igazságtalansággá válik.

A mai társadalmi életformáról való átállás egy újra, vagyis a NEMZETI HITEL rendszerére, azonban megköveteli a fokozatosságot, mert minden hirtelen csere legtöbbször bonyodalmat okoz.

A Pénzhatalom és cinkosai pedig igyekeznek majd kihasználni minden bonyodalmat (zűrzavart!) azért, hogy visszaszerezzék hatalmukat a nép felett. Tehát, az átállásnál legalább 6 évig adót kell fizetnünk, de leegyszerűsítve és folyamatosan csökkentve.

Például: lehet egy olyan adótörvény, miszerint mindenki – a vállalatokat is beleértve – évi jövedelme után 10 % adót fizet. Kivéve azokat, akiknek az évi jövedelme 480 000 forint alatt van. Négyszáznyolcvanezer (?) forint alatt, adómentesség van!

A TŐZSDE

A NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata szerint, a tőzsde jelenlegi formájában a nemzet gazdasági életének a rákfenéje, tehát műteni kell!

Gondolkozzunk. A tőzsdén különféle vállalatok részvényeit és különféle pénzt (valutát) adnak és vesznek. Az úgynevezett szabad társadalomban az egyénnek joga van a saját vagyonát eladni, vagy tetszés szerint egy másikat venni, de nem így, ahogy azt ma a tőzsdén művelik. Mielőtt én eladok valamit, akkor előbb annak az értékét meg kell állapítani, ha becsületes üzletet akarok kötni. Teszem fel, nekem van egy cégben 100 részvényem. A valóság értelmében hogyan lehet megállapítani, hogy mennyit ér egy részvénye annak a cégnek, amelynek én is részben tulajdonosa vagyok száz részvény erejéig? Ésszerűen csakis úgy, hogy a nevezett cégnek egy évi tiszta hasznát elosszuk a kibocsátott részvények számával lehet az sok ezer, vagy bármennyi – és az egy részvényre eső forint érték határozza meg annak valódi értékét. Tekintet nélkül, hogy a cég fizet-e az év végén részesedést részvényei után vagy sem.

Vegyük, hogy az én 100 részvényem X összegű forintot ér és én azt a tőzsdén ügynök által eladtam a megállapított X összegű, becsületes árban. A keltezés legyen bármelyik év, bármelyik hónap, reggel 10 óra. Az én 100 részvényem, miután a cég, amelyiknek a nevét viseli, a hírközlő eszközök szerint jó hasznot hozó befektetés, ezért 16 óráig legalább négyszer cserélt gazdát! Természetesen az ára minden új vevő esetében emelkedett.

Vajon reggel 10 órától délután 16 óráig a cég, amelynek nevét viselik a részvények, valóban annyival több értéket termelt, mint amennyiért a legutolsó egyén megvásárolta a részvényeit? Egyáltalán nem! Valótlan értékkel kötöttek üzletet. Röviden: a tőzsdén történő adás-vétel üzérkedés, szerencsejátékszerű tevékenység, amely nem becsületes, tehát káros a nemzetre.

A NEMZETI HITEL rendszere nem engedheti meg – főleg a pénzzel történő – ilyenszerű tevékenységet, mert az a mai gazdasági életben nem más, mint törvényesített rablás! A tisztességes üzletkötésre többféle lehetőség van, mint a részvények mai formában való idegtépő csereberélése a tőzsdén.

Amint már az előszóban említettem, e könyvecske nem a Közgazdasági Egyetem előadásaira készült. Még csak tankönyv sem akar lenni, hanem csupán ébresztgetni akarja a magyar öntudatot, amelyet a Pénzhatalom cinkosai eltájoltak azért, hogy szinte karosszékből rabolhassák a nemzetet.

AZ ÖNTUDATOS, BECSÜLETES TÁRSADALOM

Az igazi demokratikus társadalomban minden felnőtt egyénnek egyforma jogai és kötelességei vannak. A NEMZETI HITEL pénz- és közgazdaság rendszere ilyen társadalmi életformát akar létrehozni hazánkban. Ezt a célt békés, értelemre ható és az egyéni érdek megvédésének módszerével akarja elérni.

Miután a nemzet szabadsága az egyén belső igényeiből fakad, és miután a belső igények kezdeményezője a velünk született önzés, azért az élni akarás kell, hogy győzelemre vigye ezt a mindennapi életünket boldogító rendszert. Az egyik magyar közmondás azt állítja: “Senki sem ellensége a saját érdekeinek…..”

E sorok szerzője tapasztalatai alapján hozzáfűzi: “……. csak a nyájszelleműek és a szellemileg sérültek.”

Bízom abban, hogy hazánk lakosságának legalább 80 százaléka szellemileg még mindig egészséges.

A becsületességgel azonban gond van. Miért? Azért, mert a Pénzhatalom olyan intézkedésekre kényszeríti a magyar kormányt (lásd: IMF), amellyel az csalóvá neveli az állampolgárt.

A magas adók miatt (48 % jövedelmi, 25 % áruforgalmi) vásárlások alkalmával kell, hogy csaljon, ha családját óvni akarja a nyomortól. Hazánkban a legkönnyebben sebezhető pontosan az a népréteg, amelyik a múltban gyarapította a nemzet vagyonát: a nyugdíjas, és amelyik a jelenben gyarapítja, vagyis a bérből és fizetésből élő MUNKÁS.  A második világháború után a mai nyugdíjasok építették újjá az országot. Ennek a nagyon kemény munkának, késői anyagi elismerése, szégyenítően kevés.  A mai munkás, pedig kézbe sem veheti a teljes összegű fizetését – amit becsületes munkájával keresett -, mert az adót azonnal levonják a neki járó pénzből, tekintet nélkül, hogy mennyi lesz az évi jövedelme.

A “NEMZETI HITEL” gyakorlatával a “FEKETE GAZDASÁG” önmagát sorvasztja el, mert áraival ÁFA nélkül sem lesz képes alákínálni (az önérdekből is) tisztességes kiskereskedőnek, aki számlái után, a banktól kapja jövedelmét. Tehát nem lesz szükség külön gazdasági rendőrségre, mely több milliárd forintot emészt majd fel az adófizetők pénzéből.

ÖSSZEFOGLALÁS

A NEMZETI HITEL pénz- és gazdaságrendszer lényege olyan egyszerű gyakorlat, hogy a nemzetalkotó (gyártó, termelő) munkájából származó vagyont, azaz HITELT csakis azok használják és ellenőrzik, akik azt létrehozták, vagyis a nemzet minden egyes felnőtt tagja.

A pénz nem vagyon, csupán jelképe a vagyonnak! Annak a vagyonnak, amit a nemzet örökölt, szerzett, vagy az Isten adta ajándékba, a természeti kincsek által.

TÖRVÉNYBEN TILTANI A KAMAT KAMATOZÁSÁT. A pénzt, mivel az önmagában nem érték, nem vagyon, nem szabad adni-venni, mert a pénzzel való, tisztán spekulációs tevékenység kirablása a nemzetnek!

A vásárlóerő nem származhat csupán fizetésből, mert akkor a gyártott és termelt javak fogyasztói árától állandóan messze alulmarad. Tehát a szüntelen árubőség és pénzhiány megkeseríti a nép életét még akkor is, ha az országban nincs munkanélküliség. A pénzhatalomnak ezzel a jelenlegi gazdaságrendszerrel biztosítva van a kölcsönkérők napi tömege. A Pénzhatalom “örökmozgó” üzletet (kincsesbányát) alapított – nem a saját – hanem a nép vagyonára!

Észak-Amerikában (Kanada és USA) a gazdag, vagyonos embert kapitalistának hívják, aki legtöbbször a vagyonának HITELÉRE vásárol részvényeket, amelyekért azután részesedést kap.

A magyar népnek is joga van a vagyona után részesedést kapni! Ugyancsak joga van a saját hitelét használni, kamatfizetés nélkül!

A NEMZETI HITEL PÉNZ- ÉS GAZDASÁGRENDSZERE szöges ellentétben áll a Pénzhatalom “örök adós” rendszerével, mert “örökmozgó jólétet” akar hazánkban megalapítani.

Magyarok!

A saját érdeketekben értsétek meg: az arcunk, a tudásunk, a véleményünk, a jellemünk nem egyforma, de érdekünk csakis egy lehet, mégpedig az, hogy emberhez méltóan, jól éljünk! Tehát nem politikusokkal, politikai pártokkal és örökös civódással, hanem népszavazással vezessük be hazánkba azt, ami jó a magyar népnek:

 A NEMZETI HITEL PÉNZ- ÉS GAZDASÁGRENDSZERÉT!

 UTÓSZÓ

Szeretném ismételten felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata a mindennapi élet minden eseményére alkalmazható. Mégpedig úgy, hogy az egyén, a család, a nemzet szabadon kielégíthesse belső igényeit.

E könyvecske azonban csak vázlata a NEMZETI HITEL rendszerének és csak ébresztgetni akarja a nemzedékek kisemmizett és többszörösen becsapott öntudatát.

A szerző, mint tanácsadó hajlandó segíteni a NEMZETI HITEL értelmének tisztázásánál, de semmiféle politikai vezetésre nem vágyik.

Madarasi R. István (Kanada)

FELHASZNÁLT IRODALOM – mozaikok a teljes kép kialakításához és megértéséhez

•         David R. Funderburk: “BETRAYAL OF AMERICA” Edited By David W. Tyson, Library of Congress CAT No. 91-60670, USA. ISBN O 9629262-0-5-8-95

•         Peter C. Newman: “THE ESTABLISHMENT MAN” Publ. by Mclelland & Stewart Limited, 1982 Canada ISBN 0-7704-1839-2.

•         George Armstrong: “ROTHSCHILD MONEY TRUST” Ornni Publ., Palmdale CA USA. First Printed 1940.

•         Margaret L. Coit:  “Mr. BARUCH” Houghton Mifflin Co. Boston, USA. 1957. Library of Congress NO. 56-10289.

•         Gary Allen: “NONE DARE GALL IT CONSPIRACY” Concord Press, Rossmoor, CA, USA. 1971.

•         Sheldon Emry: “BILLIONS FOR THE BANKERS, DEBTS, FOR THE PEOPLE” – 1984. USA – Lords Covenant Church, P.O. Box 30000, Phoenix, Arizona 85046.

•         Hon. John M. Ashbrook: (IN THE HOUSE OF REPRESENTATIVES)

•         “ELTITKOLT ADALÉKOK AMERIKA MEGBÉNÍTÓIRÓL” fordító “Anonymus” 1966-1967. USA.

•         THE HOLY BIBLE 1877. LONDON. GREAT BRITAIN The Ruby Reference Bible, THE OLD AND NEW TESTAMENTS, William Collins & Sons & Co. Ltd. 64 65

•         EXECUTIVE INTELLIGENCE REVIEW:

1. “THE  UGLY TRUTH  ABOUT THE  ADL (Anti-Defamation League)”  Washington D.C. 1992.

2. “DOPE, INC” The Book That Drove “KISSINGER CRAZY” Washington D.C. 1992.

                         •         Lvndon H. LaRouche:  “THERE ARE NO LIMITS TO GROWTH” NY, New

                                 Benjamin Franklin House 1983.

•         Lyndon H. LaRouche: “So You Wish To Learn About Economics? A Text on Elementary Matematical” New York New Benjamin Franklin House 1984.

•         Paul Hellyer: “Fanny Money” Chimo Media Ltd. Toronto, Ont., Canada 1994. ISBN O-9694394-Z-3

•         Joel Feinberg – Hyman Gross: “PHYLOSOPHY OF LAW” Second Ed. Wadsworth Publ. Co. Belmont CA USA 1980. ISBN O-534-00835-6

•         Clifford Hugh Douglas:

1.       “ECONOMIC DEMOCRACY” First Edition 1920, Fifth Edition 1974.

         Bloomfield Publ. Epsom, Surrey, England, ISBN: 0904656 004.

2.       “MONOPOLY OF CREDIT”  First Edition 1931.  Fourth Edition 1979.

        Published, by Bloomfield Books, Sudbury, Suffolk, England ISBN: 0904656  01 2 Paperback

3.       “SOCIAL CREDIT” First Edition January 1924.

          Fifth and Douglas Centenary Edition 1979.

          Published By: The Institute of Economic Democracy  – Vancouver, B.C. Canada

         ISBN: 0-920392-26-1.Library of Congress Catalog Card No. 66-26837.

Szabad Hírek