Új alaptörvény - Benyújtották a törvényjavaslatot, amely kimondaná, hogy az MSZP osztozik az MSZMP felelõsségében
2011. november 24. Közélet

Budapest, 2011. november 20., vasárnap (MTI) - Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) vasárnap benyújtotta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseirõl szóló törvényjavaslatot, amelyben kimondanák, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelõsségben, amellyel az állampárt terhelhetõ.

Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetõinek felelõsségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével " lehetõség nyílik az igazság érvényesítésére". A javaslat lehetõséget adna az elõzõ rendszer vezetõinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplõk.

Az átmeneti rendelkezésekrõl szóló törvény tervezete pénteken került az MTI birtokába, majd vasárnap nyújtották be a Háznak. A javaslat alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.

A törvényjavaslat tartalmaz egy nyilatkozatot, amely úgy kezdõdik, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bûneire. Ezután felsorolnák, miért terheli felelõsség az MSZMP-t és jogelõdeit. Ezek között szerepel a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülõ demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történõ felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének " végzetes lerontása", továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyõzõdésükre tekintettel történõ hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törõ titkosrendõrség mûködtetése.

Kimondanák, hogy az MSZMP és jogelõdei felelnek az 1956-os forradalom " szovjet megszállókkal együttmûködésben történt vérbefojtásáért, az azt követõ rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerû elmeneküléséért", továbbá azokért a köztörvényes bûncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött.

Kijelentenék, hogy az MSZMP és jogelõdei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek " bûnözõ szervezetek" voltak, amelyek vezetõi el nem évülõ felelõsséggel tartoznak "az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért".

A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, " a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim elõnyök haszonélvezõjeként, valamint régi és az új pártot összefûzõ, a pártvezetést is jellemzõ személyi folytonosság okán" osztozik mindazon felelõsségben, amellyel az állampárt terhelhetõ.

A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bûncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetõség " az elsõ szabad választás után sem nyílt meg", így elmaradt a diktatúra vezetõinek felelõsségre vonása. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban "lehetõség nyílik az igazság érvényesítésére" - szögezik le.

" A ma élõk és a jövõ nemzedékek számára meg kell õrizni a bûntettek emlékét és meg kell nevezni a bûnösöket" - zárul a nyilatkozat azzal, hogy az Országgyûlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekbõl kell kiindulniuk.

Kimondanák: nem tekinthetõ elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bûncselekményeknek a büntethetõsége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetõ szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven " a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megõrzése érdekében" szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi mûködését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és errõl jelentést közzétenni.

Az átmeneti rendelkezésekrõl szóló tervezetben rögzítenék például azt is, hogy bár a következõ önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont a nyári európai parlamenti képviselõk választásával egy napon. Ez elõször 2019-ben lenne így.

Szabályoznák azt is, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - ha az Alkotmánybíróság vagy az uniós bíróság döntésébõl olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, " kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani".

A jelenleg hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetõ és szociális ellátássá alakítható, munkavégzõ képesség esetén pedig megszüntethetõ, a jövõ év végéig alkalmazni kellene. Azt az alkotmányos passzust pedig, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, 2013. december 31-ig hatályba tartanák.

A tervezet alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik, továbbra is használható marad a Magyar Köztársaság elnevezés mindaddig, amíg az áttérés a felelõs gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

MTI 2011. november 20., vasárnap 18:13

MEGJEGYZÉS:  A KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMA ILLEGÁLIS !

Mindszenty József Herczegprimás, Emlékirataim 106. Oldal.  “ Tildynek többek közt ezeket írtam:

“Hivatalosan ugyan nem kaptam erről eddig tájékoztatást, de mert a hír komoly helyen is erősen tartja magát, kénytelen vagyok rá kitérni és amennyiben való alapja lenne, a terv ellen súlyos okokból óvást emelnék. Úgy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben napirendre szándékozik tűzni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozatalát, az ezeréves magyar királyság  megszüntetésének tervét. Ha ez a hír megfelel a valóságnak s ha nem is kaptam erről hívatalos tájékoztatást, a magyar prímások több, mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelek eme tervek ellen.”

Semmi eredményt nem tudtam elérni, az ország minden részéből érkező tiltakozások sem használtak. Tildyvel november 16-án találkoztam először,addig nem ismertem, csak tudtam róla, hogy  református lelkész, könnyen úszik minden árral s hogy már az 1919-es bolsevizmus alatt is a papi tanácsban szerepelt. Iskolaigazgató apósát a bolsevizmus bukása után kivégezték. Talán ezért sem tudott ellenállni a bolsevisták kísértésének, akik a köztársasági elnökséget kínálták neki szolgálataiért. Ilyen személyekre és jellemekre épített a szovjet, amikor szívósan és kérlelhetetlenül, lépésről-lépésre vitte országunkat a teljes bolsevizálás felé.  (szittya.com)

Szabad Hírek