2010. március 24. Közélet

Az autópálya-építés választási ciklusokon átívelő nagyberuházás, ezért nem igaz a szocialisták azon kijelentése, hogy az Orbán-kormány alatt alig épültek gyorsforgalmi utak.

Míg az Orbán-kormány idején mindössze hét kilométer hosszú autópálya készült el, 2002 és 2006 között 511 kilométer hosszú autópályát ad át a kormány – az MSZP–SZDSZ a 2006-os választások előtt erre hegyezte ki kampányát, s azt próbálta bizonyítani a laikusoknak, hogy a Fidesz alatt csak beszéltek a közúti infrastruktúra fejlesztéséről, a szocialista–szabaddemokrata éra négy évében viszont megduplázódott a gyorsforgalmi utak hossza. Ez a felvetés azonban sántít, hiszen az autópálya-fejlesztés választási ciklusokon átívelő nagyberuházás.

Amiről a szocialisták beszéltek, a hét kilométer autópálya, a 2-es számú főút és az M3-as közötti M0-s autó­pálya északi szakasza volt, amely 1999-ben készült el. Az Orbán-kormány 1998 őszén adta át az M3-as Gyöngyös és Füzesabony közötti 44 kilométer hosszú szakaszát, amelynek építése még az azt megelőző ciklusban kezdődött, de a hét kilométer így sem stimmel. Akkoriban jelentős kapacitásokat vont el, hogy a kormány visszavásárolta és az egységes autópálya-hálózat részévé tette az M1-es autópálya Győr–Hegyeshalom szakaszának magánvállalkozásban épített és nagyon drágán üzemeltetett szakaszát. Ez a 45 kilométeres autó­pálya akkoriban Európa legdrágább gyorsforgalmi útjai közé tartozott, ezért a forgalom döntő része elkerülte. Az M7-est Zamárdi és Budapest között felújították, Székesfehérvártól Budapestig háromsávosra bővítették, a Balatonaliga–Zamárdi szakaszt pedig autópályává építették ki.

Emellett nagy folyami hidakat építettek és újítottak fel (polgári Tisza-híd, szekszárdi Duna-híd, dunaföldvári Duna-híd, bajai Duna-híd, esztergomi Mária Valéria híd, tiszaugi híd, bakonyszegi Berettyó-híd, sajókazai Sajó-híd), és jelentős munkát fordítottak a gyorsforgalmiút-építés előkészítésére, a tervezésre, engedélyezésre és területbiztosításra. Ekkor kezdődött meg a magyar nagyvállalkozók előtérbe helyezése a hazai útépítésben, amit a szocialisták és a liberálisok gyakran kritikával illettek.

A Széchenyi plusz programban harmincnyolc, a forgalom szempontjából jelentős útszakasz építése kezdődött meg a Fidesz kormányzati évei alatt.

Az új autópályák esetében 106 kilométerről mondható el, hogy az Orbán-kormány építette meg, illetve készítette elő, viszont már a következő választási ciklusban adták át.

Tény viszont az is – elsősorban a jó előkészítő-munkáknak köszönhetően –, hogy még a Medgyessy-kabinet alatt tovább gyorsult az autópálya-építés üteme, hiszen az akkori kormány elsősorban a gyorsforgalmi utak építését helyezte előtérbe. A Medgyes­sy–Gyurcsány-kormányok által meg­­kezdett és átadott autópálya-sza­kaszok hossza mintegy 340 kilométer volt 2006 végéig, négy év alatt 511 kilométernyi új gyorsforgalmi út épült az országban, s ezzel a sztrádák hossza megduplázódott. Utána viszont megtört a lendület, elsősorban anyagi okok miatt.

Az autópályák építési, kivitelezési költsége az MSZP–SZDSZ-kormány alatt ugrott meg. Az M3-as Füzesabony és Polgár közötti, továbbá az M30-as Emődig tartó szakasza kilométerenként 1,3 milliárd forintért épült. A szocialista kormány alatt az M7-es dél-balatoni szakaszai 2,5–3 milliárd forintért épültek. Ezt az akkori kormányhivatalnokok azzal igyekeztek kivédeni, hogy különbözők a domborzati viszonyok, de ez nem felelt meg teljesen a valóságnak. Az 1999-ben átadott M0-s például 1,35 milliárd forintért épült kilométerenként, a keleti szektor pedig az M5-ös és a 4-es főút között átlagosan 3,25 milliárd forintért.

A másik vitatott pont a magántőkéből megvalósuló PPP-s autópálya-építés. Az M5-ös és az M6-os üzemeltetőinek az idén rendelkezésre állási díjként 75 milliárd forintot fizet ki az állam, ebből 35-40 kilométer új autópályát lehetne építeni.

Emlékszünk rá. Az autó pályák Európához képest többszörös áron készültek el. Nem vizsgálták mely offshore cégek mennyit nyúltak le belőle. Az MDF csak szövegelt. Hatalmon belül volt, de nem tett semmit a tények feltárására. Vajon meddig lehet a népet átverni?

( Magyar Hirlap online alapján szerk)