2011. szeptember 21. Közélet
A magukat felsőrendűnek tartók üzenete a rabszolgáknak. A világ békétlenség fent tartása érdekében. Mert a békétlenséghez fegyverek kellenek. Hogy kiknek a magán üzleti érdeke az újabb ilyen irányú megrendelések. Ennek felsorolása már antiszemitizmus...
A
zsidó állam azt várja Magyarországtól, hogy az ENSZ szavazásán ne
mondjon igent a független palesztin államra - közölte a gyarmattal Aliza
Bin-Noun, Izrael most távozott budapesti nagykövete. A Heti Válasz
interjúja.
- Rövidesen szavaz az ENSZ közgyűlése a palesztin állam elismeréséről. Izrael minek tekintené, ha Magyarország igennel voksolna?
-
Magyarország meggyőződésünk szerint azon államok közé tartozik, amelyek
békét szeretnének a Közel-Keleten. Ezeknek az országoknak be kell
látniuk, hogy a palesztin állam függetlenségének egyoldalú elismertetése
a békével ellentétes hatást váltana ki. Ezért reméljük, hogy a
palesztin állam egyoldalú kikiáltásának ügye nem fogja beárnyékolni a
baráti magyar-izraeli kapcsolatokat. Minden barátunkkal ismertettük -
beleértve az Európai Unió tagállamait is - Izrael biztonsági érdekeit.
Ezek az országok érzékenyek Izrael biztonságára, ezért azt kértük tőlük,
ne támogassák a palesztinok kezdeményezését.
- Pedig az unióban több ország - így a franciák vagy a spanyolok - is az elismerésre terveznek szavazni.
-
Két dolog között választhat az Európai Unió. Vagy egységes álláspontot
alakít ki, vagy megosztottá válik a közösség. Most valószínűnek látszik,
hogy lesznek országok, amelyek támogatják a palesztin állam
elismerését. Mi azt várjuk Magyarországtól, hogy ne szavazzon Izrael
érdekei ellen.
-
Ugyanakkor a magyar társadalom egy része túlzott Izrael-barátsággal
vádolja a mindenkori magyar kormányt, ezért belpolitikai ügyet fog
csinálni az ENSZ-szavazásból.
-
A magyar társadalomban - marginálisan bár, de - jelen lévő szélsőséges
csoportok gyűlöletet szítanak Izrael és a zsidók ellen. Úgy gondolom, a
szélsőségesség, a radikalizmus, az antiszemitizmus, a rasszizmus nem a
magyar identitástudatot szolgálja. Az ilyen ideológiák károsak a magyar
társadalom számára, és rombolják Magyarország nemzetközi tekintélyét is.
A Heti Válaszban nemrég megjelent Morvai Krisztina-interjúban is
hazugságok és ostobaságok egész sora található, például hogy Izrael
ellenőrizni akarja Magyarországot, izraeliek itt akarnak letelepedni.
Ezek az emberek a gyűlölet kultuszát gyakorolják.
- Ettől még sokakban élhet félelem a külföldi betelepedéssel szemben.
-
Van Magyarországon olyan józanul gondolkodó ember, aki komolyan azt
hiszi, amit a szélsőjobb próbál olyan erőteljesen elhitetni velük, hogy
az izraeliek itt akarnának letelepedni? Mindezzel együtt vannak olyan
emberek, akik hisznek ebben a sztereotípiában.
-
Ugyanakkor önök látták el munícióval azokat, akik ezeket a
kijelentéseket teszik. Gondolok Simon Peresz köztársasági elnök négy éve
tett nyilatkozatára, miszerint Izrael felvásárolja Magyarországot.
-
Ezek az emberek minden alkalmat megragadnak, hogy gyűlöletet keltsenek.
Holott kijelentésével a köztársasági elnök csak azt akarta
érzékeltetni, hogy az izraeli gazdaság mennyire erős. Örömét fejezte ki,
hogy milyen sok külföldi befektető érkezik Izraelbe, és annak a
véleményének is hangot adott, hogy néhány izraeli üzletember sikeresen
fektet be külföldön. Peresz az életképes izraeli gazdaságot akarta
szemléltetni, megemlítve Manhattant, Lengyelországot, Romániát és
Magyarországot. Több mint különös, hogy a kijelentés a többi említett
helyen nem váltott ki visszhangot, csak Magyarországon.
- Ettől még az izraeli gazdasági erő demonstrálásának lett volna udvariasabb módja is.
-
Senki nem akarta megsérteni a magyarokat, ezért senki nem is számított
ilyen heves visszhangra. Persze az igaz, hogy az ügy megmozgatta az
antiszemiták fantáziáját, és kiváló lehetőséget adott a zsidók elleni
uszításra.
-
Mind belföldről, mind külföldről látens antiszemitizmussal, a
szélsőségesekkel való elnéző magatartással vádolják a jelenlegi
kormányt. Ön szerint milyen erős Magyarországon az antiszemitizmus?
-
Nem gondolom, hogy a magyarok többségének tetszik az antiszemitizmus.
Mint ahogy a magyar társadalom nagyobbik része azzal sem értett egyet,
hogy a második világháború alatt 600 ezer zsidót öltek meg. A
zsidógyűlölet csak a társadalom kis csoportjának gondolkodására
jellemző. Nem hiszem azt sem, hogy a magyar kormány vagy a
miniszterelnök antiszemita lenne, és a mögötte álló választói bázisról
is ugyanezt lehet mondani. Különbséget kell tenni a szélsőséges
kisebbség és a kormány között. Úgy látom, a magyar kormány felelősen
küzd a szélsőségek ellen.
-
Visszatérve a közel-keleti helyzetre: a palesztinok szerint a közvetlen
tárgyalások Izraellel azért szakadtak meg, mert önök újabb és újabb
zsidó telepeket létesítenek Ciszjordániában, így leendő államuk lassan
elfogy. Nem tart attól, hogy az új telepek létesítése végleg
megakadályozza a megegyezést?
-
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a palesztin állam soha nem
létezett. A Gázai övezetet és Ciszjordániát Izrael az 1967-es hatnapos
háborúban vonta ellenőrzése alá. A nyugati partot addig Jordánia, a
Gázai övezetet pedig Egyiptom felügyelte. Akkor, érdekes módon, nem volt
sem területi, sem betelepítési probléma ezekben az övezetekben. A
palesztin-izraeli viszony azonban ugyanolyan volt, mint most:
támadásokkal kellett szembenéznünk, mindennaposak voltak a gyilkosságok.
Ciszjordánia a bibliai idők óta a zsidó nép egyik meghatározó földje
volt, sok izraeli ma is az ország részének tekinti. Mindennek ellenére
Izrael tárgyalóasztalhoz ült a palesztinokkal a terület jövőjének
megvitatására. A Benjamin Netanjahu kormányfő vezette jobboldali kormány
tavaly tíz hónapra befagyasztotta a telepek létesítését. Ő volt az a
politikus, aki elismerte a két állam elméletét. Ez jelentős lépés, és
egyáltalán nem nevezném magától értetődőnek, mivel a kormánytöbbséget
adó Likud ideológiailag más alapokon áll. Kétségtelen azonban, hogy a
telepek ügye vitatéma a palesztinokkal való viszonyunkban.
- Épp most is egy telep építésébe kezdtek Kelet-Jeruzsálemben.
-
Jeruzsálem nem vonható be a zsidó telepek problémájának körébe.
Jeruzsálem ugyanis Izrael fővárosa; a mi történelmi, oszthatatlan
fővárosunk. Ha Jeruzsálemben építkezünk, az nem ugyanazt jelenti, mint a
Ciszjordániában létesülő telepek.
-
Ma azonban új helyzet van a nemzetközi politikában, és aligha lehet
megkerülni a palesztin állam megalapításának kérdését. Önök mikor
értenének egyet a függetlenség kikiáltásával?
-
Ez elsősorban nem rajtunk múlik. Két, egymással is haragban álló
palesztin entitásról, a Fatahról és a Hamászról van szó. Mindenki
emlékszik arra, hogy a Fatahot hogyan tessékelte ki a Hamász a Gázai
övezetből a 2006-os választási győzelme után. A Hamász komoly veszélyt
jelent, mivel célja, hogy egy napon az összes palesztint képviselje. Fel
kell tennünk a kérdést: kivel tárgyaljunk, kinek tegyünk területi
engedményeket? És akkor még nem beszéltünk Izrael jogáról ahhoz, hogy a
zsidók nemzetállamaként határozza meg magát. Ezt mindkét palesztin
szervezet elutasítja. Mi ettől még készek vagyunk a tárgyalásokra, még a
területi engedményekre is. De a Hamász nem akar tárgyalni, mivel Izrael
egész területét a palesztin állam részének követeli, ezért partnernek
sem ismer el minket. A Fatahnak mérsékeltebb vezetése van, és velük már
szerződéseket is kötöttünk.
-
Önök formálisan 1991 után, Oslóban kezdtek tárgyalni a palesztinokkal. A
húsz év alatt ön szerint milyen eredményeket értek el?
-
Nem sokat. Sőt ma számos szempontból rosszabb a helyzet, mint két
évtizede. Az egész Közel-Keleten a helyzet ma lényegesen bizonytalanabb.
Különösen, ha figyelembe vesszük az egyiptomi, tunéziai, líbiai,
szíriai események destabilizációs hatásait. Erre példa Irán, ami
atomfenyegetettséget jelent, amely tagadja a holokausztot, megsérti az
emberi jogokat, valamint támogatja a terrorszervezeteket, többek között a
Hamászt és a Hezbollahot. Az izraeli társadalmon belül, főleg a
fiatalok körében, jobbratolódás ment végbe az elmúlt években. Az izraeli
embereknek az 1993-as oslói megállapodás után az volt az érzésük, hogy
készek vagyunk engedményeket tenni, sőt tettünk is, hiszen kivonultunk
Gázából, felszámoltuk ott a zsidó telepeket, tízezer embert
áttelepítettünk, azóta sokaknak nincs állandó lakhelyük, munkájuk. Ariel
Saron akkori miniszterelnök ettől a lépéstől nyugalmat remélt. És mit
kaptunk cserébe? A Hamász rakétákkal lövi nap mint nap Izrael déli
részét. Ezzel pedig csak azt érik el, hogy az izraeli társadalom ma
sokkal kevésbé áll készen arra, hogy engedményt tegyen a palesztinoknak,
mint korábban, és az emberek kevésbé hisznek a béke lehetőségében.
Szabad Hírek
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát