A Jobbik 15 %-os eredménye alapjaiban rengette meg a hazai közéletet, és a kétpárti diktatúrát építgető parlamenti pártokat.

A közéleten jelen esetben az egyszerű átlagpolgárt értem, aki más híján a királyi és a kereskedelmi médiumokból informálódik és vagy semmit, vagy csak rosszat hall(ott) a Jobbikról. Azon milliók, akik többet szerettek volna megtudni erről a „nyilas hordáról”, ők rákerestek az Interneten, vagy valahol elolvastak egy Jobbikos kiadványt. Esetleg elmentek egy Jobbikos rendezvényre.

És nagyon elcsodálkoztak.

Barátságos, tiszta tekintetű, mosolygós fiatalokkal találkozhattak, akik kendőzetlen őszinteséggel beszéltek olyan dolgokról, melyről nagyrabecsült kedvenc pártjuk embereitől egy szót sem hallottak eleddig. Azt gondolhatták, bennük van a hiba; rossz helyre születtek, hiszen mivel mindenki tagadja az általuk nagyon is tapasztalt cigánybűnözés létét, akkor valószínűleg csak őket verte meg az Isten egy ilyen összeférhetetlen, erőszakos, garázda, naplopó cigány családdal az eddig csendes vidéki utcában, ahol laknak.

A Nagy Ember (A Parlamenti Képviselő Úr, vagy Úrhölgy) erről soha nem beszél. Csak sikerekről és az ellenzék áskálódásáról, ha MSZP-s, vagy a kormány hazudozásairól, a tolvajlások sorozatairól, ha Fideszes.

Ha pedig valaki bátortalanul rákérdez a Jobbikra, akkor hirtelen akár mindegy is, melyik virtuális oldal képviselőjét hallgatja, hiszen egységesen és lelkesen náciznak és az ellenség által az ő gyengítésükre „kitalált és pénzelt” megtévedt/ostoba/embereknek/patkányoknak (nem kívánt rész törlendő!) nevezik a Jobbikosokat. A Gárda fasiszta csőcselék, akik irtják a cigányokat, a Moszad által kiképzett és pénzelt nácik, akik az etnikai ellentétek szításával homályosítják el a kormány gazemberségeit, ésatöbbi, ésatöbbi.

Derék polgártársaink nem egészen értik a dolgot. Ha jobban érdekli őket a kérdés, akkor utánanéznek.

És ismételten nagyon elcsodálkoznak.

Megalapozott tények, korrekt válaszok, őszinte tenni akarás, mély ember- és hazaszeretet. Nem a már megszokott üres duma, hanem tettek. Tettek, amelyek – még nagyobb a csodálkozás! – szinkronban vannak a szavakkal! Hihetetlen!

Akkor, könyörgöm – kiáltanak fel – mi ebben a ROSSZ!!!!? Miért kell ettől elhatárolódni? Miért kell ellenségként kezelni őket, ahelyett, hogy vállvetve küzdenénk az országrontók ellen? És várják a választ. De az menthetetlenül elveszett a mozdulásra hívó szóval együtt…

Ehelyett a Fidesz megpróbálja tovább hülyíteni híveit.

„A Jobbik az MSZP kreálmánya, a szélsőbal és a szélsőjobb egymásból él”, - és a non plus ultra: - „csak akkor lesz elszámoltatás, ha a Fidesz kétharmados többséget szerez a jövő tavaszi választásokon.”

Nézzük meg ezeket a hagymázas látomásokat és kijelentéseket kissé alaposabban.

„A Jobbik az MSZP/FIDESZ/SZDSZ (esetleg a Lungo Drom) kreálmánya.”

Már a felvetés is abszurd, de lássuk a tényeket.

A Fidesz és a többi „rendszerváltó” párt gyakorlatilag egy időben, még az állampárti diktatúra idején jött létre. Jónéhány tagjukról idővel kiderült, hogy vígan együttműködött a népelnyomó kommunista hatalommal, akár saját maga, akár szülei révén annak működtetésében tevékeny részt vállaltak. És lelkesen élvezték ennek hasznait. Nem akárki mehetett például Amerikába Soros-ösztöndíjból egyetemre. Sokan vélik úgy, hogy a jelenünkért elsősorban felelős úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal mellett a Magyarország sorsát eldöntő emberek mindenféle népi felhatalmazás nélkül képviselték a népet, és tevékenységük a terjeszkedő globális hatalmak érdekét voltak hivatottak szolgálni.

Az eredmény magáért beszél.

Az ország hihetetlen mértékű értékeit és vagyonát röpke két évtized alatt szétlopták. A dróton rángatott politikai szereplők csak arra voltak hivatottak, hogy fenntartsák a demokrácia látszatát és elaltassák az emberek éberségét.

Ezenközben valamennyien voltak kormányon és ellenzékben, és bár tagadhatatlanul különböző mértékben, de rendre elárulták a magyarok érdekeit saját hazájukban. Viszont ez kiváló megélhetést is jelentett. A globális tőke soha nem fukarkodott, ha megfelelő hozzáállást tapasztalt. Vajh miből tudnak a „nagy” pártok milliárdokat elkölteni kampányra? Szidják a pártfinanszírozás rendszerét, mondván, hogy az „kevés” (hihetetlen pénzekről van szó!), de igazából nem tudnak válaszolni arra, hogy miből költöttek tízszer annyit, mint amennyijük elvileg lehet? Ebből futja 500 forintos ajánlócédula-vásárlásra (a dörzsöltebb kampányfőnökök ebből 2-300 forintot fizettek ki, a többi bizonyára felajánlották a vakoknak), főzésre, ajándékozásra, buszos szállításra, hihetetlen mennyiségű plakátra, poszterre, szórólapra, válaszborítékra, akármire.

Vajon, akik erre számolatlanul öntötték a pénzt, nem kértek cserébe semmit?

A Parlamentben pedig négy évig azt csináltak „derék” képviselőink, amit akartak. Mentelmi jog, visszahívhatatlanság, és a rendre és dicséretes egységben busásan megemelt tiszteletdíjak, juttatások, költségtérítések. A lobbi-pénzekről, lehetőségekről már szó se essék.

És akkor jön egy párt, amelyet nem a bábmesterek hoztak létre, egy fiatal csapat, amely nem volt besúgó, nem volt szülei szolgálataiért kiemelve, egy lelkes, értelmes csapat, akik ismerik egymást, ismerik történelmünket, ismerik, elismerik őseinket, látják jelenünk bajait és keresik a kiutat, a jobbat, a rendet, a felemelkedést, a jólétet, a szebb jövőt!

Nem állnak be a sor végére, tenyerüket felfelé fordítva, várva a baksist, a lehulló morzsákat, nem állnak be a megszállók szolgálói közé, hanem kiállnak, keményen, bátran, határozottan és azt kiáltják: eddig és ne tovább! ELÉG!

És kimondják, amit egyre többen tudnak. Kimondják, és nem szaladnak el, ha Pilátus katonái lándzsát szegeznek mellüknek.

Magyar emberek álmodták meg a Jobbikot. Fiúk, lányok, férfiak és nők kezdtek benne munkálkodni. Megemlékezéseket szerveztek. Megemlékeztek Trianonról, amiről hallani sem akart a gazember parlamenti elit. A Fidesz kivonult a Parlamentből, amikor az MDF kormány emléknapot tartott országunk megcsonkításáról.

Megemlékeztek a doni hősökről. Megemlékeztek a pozsonyi csatáról. Megemlékeztek nemzetünk dicső napjairól. Felemelték az Árpád-ház zászlaját. Tisztelték a Turult, Attilát, Árpádot, az aradi tizenkettőt, Petőfit, az 56-os hősöket. És kimondták, hogy ELÉG!

Magyarország a magyaroké, és az is marad!

Hogy ez nem tetszik az MSZP-nek! Nem meglepő. Nem tetszik az SZDSZ-nek! Hál’ Istennek! Nem tetszik a Fidesznek! MIÉRT NEM?

És megint csak hiába várjuk a választ…

És akkor nézzük azt a fene nagy elszámoltatást.

A Fidesz évek, évtizedek óta arra alapozza a politikáját, hogy mit szeretne hallani a nép. Mi az, ami számára népszerűséget, szavazatokat, hatalmat és pénzt jelent. Pragmatikus, ámde embertelen gondolkodás. Egy pártnak, amely a NÉP szolgálatát tűzi céljául, nem lehet fontosabb, mint hogy mi a NÉP érdeke! És nem lehet arra hivatkozni, hogy a nép sajnos nem mindig tudja eldönteni, hogy mi a jó a számára. Ez egyrészt mélységesen lenéző, másrészt gyalázatosan hazug! Antall villámgyorsan eladta a médiát a globális hatalomnak. És egyetlen kormány sem tett rá kísérletet, hogy visszavásárolja, vagy kiépítsen helyette egy másikat. A média hazug világában könnyűszerrel manipulálható az ember. Göbbels és Sztálin óta tudjuk, hogy a nép azt fogja elhinni, amit sokszor mondanak neki. Az átlagember tájékozatlan, ez tény. De ki tehet erről? És ki és mit tesz azért, hogy az emberek, a nép tájékozott legyen!?

Talán a mindenható pártérdek nem ezt diktálja? Talán valóban kisöpörné a nép a Parlamentet, ha minden információ birtokában lenne? Talán tényleg háromnegyedes többséggel választana nemzeti kormányt magának végre?

A nép most már szeretné megismerni a tényeket, szeretné megnevezni a nyomorúságáért felelősöket, és szeretné őket elszámoltatni. Még csak ennyit. Még nem akarja vérüket venni, de egyre fogy a magyar legendás türelme. Nos – gondolják a Fidesz méregkeverői –, ha ezt akarják, hát mondjuk ezt. Ezt akarják hallani, hát hallják! Hogy mi lesz belőle? Hááát…

Ha rajtuk múlik, semmi!

Tehát nem kétharmados Fidesz többségre van szükség az elszámoltatáshoz, ennek egyedüli megvalósítása egy Jobbikos kormánytól várható!

Hogy miért?

Hagyjuk most a hangzatos, szép, kerek ígéreteket, beszéljenek a tények.

1998-2002 között hány rablóprivatizátort ítéltek vagyonelkobzásra és letöltendő kényszermunkára?

2006 után az önkormányzatokban hány korábbi városvezetőt vontak eljárás alá?

Ki az, aki ne hallott volna a Fideszes uralom alatt lévő városok, falvak első embereinek gyanús ügyleteiről?

Ki ne hallott volna a virtuális ellenfelek közös panamáiról?

Ki az, aki elhiszi, hogy tényleg lesz elszámoltatás, akkor, amikor egy valóban alapos vizsgálat után bizony egymás mellett törhetik a követ Orbán papa bányájában a jobb- és baloldal prominensei?

Ilyen bizony nem lesz! Néhány kisebb halat, néhány Zuslagot, meg egyéb gazembert lebuktatnak, őket tízévnyi tárgyalás után elítélnek másfél év felfüggesztettre és ennyi!

És ha nem lesz kétharmada a Fidesznek – könnyű ígéret, hiszen szinte biztosan nem lesz! – akkor majd lehet mutogatni a Jobbikra, hogy lám, miattuk nem lehet! Mert ők tényleg mindenkit el akarnak számoltatni, de hát ezt nem engedi az Unió, tiltja a lisszaboni szerződés, nem engedi a Talmud, tiltja a Biblia, általában ellenkezik a vallásunkkal, és legfőképpen nagyrészt kiürülne a Parlament, és mindenki nagy békés egyetértésben bevonulna ezer évig a börtönbe.

Csak akkor lesz végre rendszerváltás, akkor lesz elszámoltatás és akkor lesz REND ebben az országban, ha egy Jobbikos többségű országgyűlésben Jobbikos kormány alakul!

Ellenkező esetben folytatódik a nemzetrontó huzavona, az „én nem árullak el, ha te sem” – alapon nyugvó bűnszövetség, a parlamenti cirkusz színfalai mögötti mutyizások, az ország kirablása és elherdálása, a Nép, a Nemzet kiirtása, kifosztása és egymásnak uszítása!

Ha azt akarják, hogy ennek egyszer s mindenkorra vége legyen, akkor támogassák a Jobbikot! Csatlakozzanak hozzájuk, csatlakozzanak hozzánk!

Újra kell építenünk Magyarországot.

Nemzeti médiát kell teremtenünk. Minden olyan embert, aki jelenleg azon munkálkodik, hogy elfedje el a valóságot az emberek elől, azonnal és örökre ki kell tiltani a média környékéről is!

Hiszen mi történik most? A 15 % után résnyire kinyílt a hermetikusan lezárt média hallgatás-fala és behívtak néhány Jobbikost. Azóta ez megint megszűnt. Beszélnek a Jobbikról – mindegyik egygyökerű oldal a saját szája íze szerint – úgy, hogy Jobbikost még véletlenül se hívnak oda, hogy ugyan már, mondja el a véleményét, reagáljon a mindenhonnan zúdított rágalomra és mocsokra! Nem, ezt megint nem lehet!

Rendben van ez így? Demokrácia ez?

Ha valaki nem mondhatja el szabadon és nyugodtan a véleményét, azt diktatúrának nevezik.

Egyre inkább látjuk, hogy jelenleg Magyarországon dübörög a diktatúra. Tény, hogy némely demokratikusnak álcázott szélsőségesen liberális szabályt a Jobbiknak is haladéktalanul fel kell majd függesztenie; a vélemény szabadsága, az információkhoz való hozzáférés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy társadalom, egy nemzet bölcsen, okosan, felelősséggel tudjon dönteni.

Hogy ne a rosszat, ne a kisebbik rosszat, hanem végre a jót, a Jobbikot választhassák.

Nos, aki nem ezt akarja, nem ezért munkálkodik, az vajh szolgálja a Nemzet érdekét?

És ha nem, akkor MIÉRT NEM?!

Kedves Fidesz!

Egyre többen szeretnének választ kapni az egyre szaporodó miértekre.

Ha nem válaszolnak, vagy tovább hazudoznak, vádaskodnak és mellébeszélnek, akkor bizony tavasszal Önöket is elsöpri a népharag.

Talán itt lenne az ideje körbenézni a társadalomban.

(Biró László alapján szerk.)