Vezércikkben foglalkozik Magyarországgal a New York Times. Miért? Azért, hogy a zsidóknak kifizesse az ország az újabb holokauszt kárpótlást, még akkor is ha váltság van.
2011. december 15.  Közélet

New York Times: „Pusztán azért, mert nincs egy Hitler a láthatáron, nem tekinthetünk el a politikai eseményektől."

Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

Paul Krugman a New York Times-ba írt vezércikkében a gazdasági válság miatti aggasztó politikai jeleket, tendenciákat elemzi - főleg Európában. „Az euró-krízis megöli az európai álmot", állapítja meg, ugyanis az egyes országok nemzetállami érvekkel támadnak ismét egymásra. Keserűséget és nem bizakodást lát éppen ezért.

Krugman szerint gazdasági válságok idején megerősödnek az antidemokratikus tendenciák - és példákat is említ az osztrák Szabadságpárttól az Igaz Finnekig bezárólag. De egy országot, ahol „a demokratikus intézményeket temetik", külön is kiemel: Magyarországot. (Nem kritizált amikor a balliberálisok egymás rokonait nevezték a zsírosabb és zsírosabb állásba, tudás megléte nélkül. szerk.)

A Jobbikot „a harmincas éveket idéző rémálomnak" nevezi a New York Times cikke, de szerinte „a közvetlen veszély a Fidesztől" származik, elvégre ők - és nem a Jobbik - vannak hatalmon.

Megállapítja, hogy a Fidesz nagyarányú győzelme a gazdasági problémákra és a korrupt balliberális kormányok hibáira vezethető vissza. A párt azonban az új alkotmánnyal voltaképpen saját hatalmát akarja bebetonozni. A szerző példaként említi az új választójogi törvényt, amelyet a Princeton egyik tanára - aki közelről figyeli a magyar eseményeket - egyértelműen az ellenzék ellen irányuló tettként értékel. De tovább sorolja az aggasztó jeleket: a bírósági függetlenség felszámolása, pártkatonák bíróvá kinevezése, a közmédiumok propagandagépezetté alakítása, és a vezető baloldali párt jogi krimianalizálása. (Antidemokratikus ha felteszed a kérdést, ugyan mennyit loptak a balliberálisok az adófizetők pénzéből? szerk.)

Mindez Krugman szerint arra utal, hogy Európa szívében egy autoriter rendszer kiépítése zajlik. (Ha már a balliberálisok nem uralják a hatalmat az már autoriter? szerk.)

„Nem egészen világos, mit lehet tenni Magyarország autoriter kisiklásával", állapítja meg, és bár elismeri, hogy az amerikai külügyminisztérium többször megszólalt a kérdésben, Krugman szerint ez „európai ügy". Úgy látja azonban, hogy az Európai Bizottság nem lépett időben, amikor még lehetett volna - például az alkotmány elfogadása előtt. Szerinte Európa politikusai ma már azt kockáztatják, hogy minden, „amiért amúgy kiállnak", elveszhet.

Krugman úgy véli, a folyamatok arra felé tendálnak, hogy az európai politikusoknak nemsokára „az euró lesz a legkisebb gondjuk". (hetivalasz.hu)

Szabad Hirek