2009. október 23.  Közélet

Megilletődve állok a Magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket, mint Tisza István, Klébensberg Kunó, Hóman Bálint, de itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes nemzet elvesztésén munkálkodott. 

Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat - élőket és holtakat -, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat. 

Vádoljuk őket, mert a lenini utat nagy igyekezettel honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb útja ez, s a továbbhaladásunk tétje milliónyi emberélet volt. 

Vádoljuk őket, mert a nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is.

Vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaink nevében. 

Vádoljuk őket az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját. 

Vádoljuk őket a recski haláltáborban meg kínzott, megalázott emberek nevében. 

Vádoljuk őket a munkaszolgálatosok nevében. 

Vádoljuk őket a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH mint erőszakszervezetük által fogva tartott megkínzott és agyonvert emberek nevében. 

Vádoljuk őket a 6 millió meg nem született magyar gyermek nevében. 

Vádoljuk őket a "legdrágább - kincs", a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát, az otthon melegét. 

Vádoljuk őket a "legfőbb érték", az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre. 

Vádoljuk őket a megalázott, megkínzott honfitársaim nevében. 

Vádoljuk őket a sortüzek áldozatai nevében. 

Vádoljuk őket, mert kiölték az emberekből a hitet, a reményt, a morált, egy emberibb, tisztább élet reményét. 

Vádoljuk őket Mindszenty bíborosért. Az Istenhez hü papokért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket. 

Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, hogy a dolgos Magyar Nép munkájából - elveiket megtagadva - lettek vörös kapitalisták. 

Vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, így téve kiszolgáltatottá őket. 

Vádolom a nyugdíjasok nevében, akiktől elrabolták a hosszú dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos nyugdíjas éveiket. 

Vádoljuk őket történelmünk meghamisításáért. 

Vádolnak az élők és vádolnak a holtak. És vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.

Ezért megállapítom az áldozatok nevében, soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy Nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek. 

Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára 

Ezért a Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket. 

2001. február 25. 

Wittner Mária parlamenti beszéde 

Forrás: NH

neményi.net