Világtörténelmi lépést tettünk, de „nem vagyunk Svájc” Az ukrajnai nagykövet problémát lát a kettős állampolgárságban.
2011. október 20.  Külföld

Miért pont Julija Timosenko miniszterelnöksége alatt merültek fel problémák az orosz gázszállítások kapcsán? – tette fel a kérdést Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete egy szerdai fővárosi beszélgetésen. Úgy látja, a nyugat-európai véleményformálók nem ismerik teljes mélységében az ügyet. Véleménye szerint az ukrán–magyar kapcsolatok példaértékűnek tekinthetők, de a kettős állampolgárság ügye mindenképpen problémát okoz.

Ukrajna volt a világtörténelem egyetlen olyan állama, amely önként mondott le a nukleáris fegyverek birtoklásáról, amely utólag is helyes döntésnek bizonyult – mondta Jurij Muska, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete egy szerda esti budapesti rendezvényen. Ez a döntés egyértelműen kihatott a későbbi biztonságpolitikai döntésekre is, miszerint Ukrajna elkötelezte magát az euroatlanti integráció mellett – tette hozzá. 2010-ben ez némileg változott, mivel a NATO-csatlakozás lekerült a napirendről, míg az Európai Uniót illetően nem változtak a prioritások – hangsúlyozta a diplomata.

Muska rámutatott arra, hogy a NATO-ról való döntés nem tekinthető véglegesnek, de egyelőre nincsenek meg a belső és külső feltételek ahhoz, hogy Ukrajna a szervezet tagja legyen. „Ennek ellenére a szervezettel működik az együttműködés, mind katonai, mind politikai szinten.” Az uniós csatlakozásról a nagykövet úgy vélekedett, ha a vitatott fejezeteket lezárják, akkor a decemberi csúcson mindenképpen megkötik a társulási szerződést, amelyet 2012 júniusában írhatnak alá. Az, hogy minden egyes tagországban ratifikálják ezt a szerződést, alapvetően függ az ukrajnai belpolitikai helyzettől – vélte Muska.

Senki sem az ellenségünk

Egyelőre nem fogadták el az ukrán nemzetbiztonsági koncepciót, de a meglévő tervezet mindenképpen alapnak tekinthető – mutatott rá a meghatalmazott nagykövet. A külső kihívások között említette a nemzetközi bűnözést, a transznisztriai helyzet rendezetlenségét, valamint a terrorista szervezetek működését. „Nem tekintünk senkit sem ellenségnek, azonban sok jelenség nem köthető egyetlen nemzetiséghez sem.” A belső kihívások között első helyre a korrupciót, a rossz gazdasági helyzetet tette Muska. Fontos tényező még a kábítószerek terjedése, a HIV-fertőzések növekvő száma, a társadalom elöregedése, valamint a tbc ismételt megjelenése – mutatott rá a diplomata.

Muska úgy vélte, hogy a belső gazdasági helyzet javulásával a problémák egy részét meg lehet oldani, míg a külső helyzet kedvezőbbé tételét a nemzetközi akciókban való részvétellel lehet elérni. „Mindent megteszünk azért, hogy átfogó európai biztonsági rendszer jöjjön létre.” A keleti partnerség kapcsán a nagykövet úgy fogalmazott, hogy a varsói csúcs sikeres volt a társult tagsági szerződés megerősítésével. A partnerség ösztönzi a strukturális átalakításokat az országban, de az csupán egy eszköz a továbblépéshez – tette hozzá.

Az ukrán–magyar kapcsolatokról a nagykövet kijelentette: több bizottság működik a két fél között, ami példaértékű. Muska szerint a társult tagság megszerzésével lényegesen javulhat a két fél közötti kereskedelmi kapcsolat. A kettős állampolgárságról úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai alkotmány nem ismeri el azt; aki egy másik ország állampolgárságát felveszi, automatikusan elveszíti az ukránt. A probléma a kettős állampolgársággal kapcsolatban, hogy „nálunk több az orosz, mint Magyarországon a magyar”. A diplomata elmondta, hogy nem kívánnak belépni az orosz–kazah–belorusz vámunióba.

Majd az Európai Bíróság is dönthet

A Timosenko-perről úgy vélekedett, Nyugat-Európa nem ismeri pontosan a történteket. „Miért pont Timosenko miniszterelnöksége alatt volt probléma a gázzal, és nem máskor?” – tette fel a kérdést Muska. Ha az Európai Bíróságra kerül az ügy, akkor mondja meg a véleményét Európa – fogalmazott a nagykövet. Rámutatott arra is, hogy Oroszországban is eljárás indul a volt kormányfő ellen. 
(A pert tárgy a gázszállitás. Kinek az magán üzleti kérdése? A válasz már antiszemitizmus. szerk.)
A nagykövet Fehéroroszország kapcsán úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni szeretnének köztük és az EU között. Nem akarjuk nyilvánosan kioktatni Lukasenkót, mivel a hangos viselkedés a múltban sokszor kellemetlenül sült el – tette hozzá. Muska egyértelműen kiállt amellett, hogy az ország egyedüli hivatalos nyelve csak az ukrán lehet, mivel ellenkező esetben egy dominóhatás indulhat el, és „nem vagyunk Svájc”. (MN)

Szabad Hírek