i.e. 196. április 10. A rómaiak elfoglalják Makedóniát

A római konzul, Titus Quinctus Flaminius az iszthmoszi játékok alkalmával ünnepélyesen kihirdeti `Görögország szabadságát`.Ezzel a proklamációval - miután a második makedón háborúból győztesként került ki - Róma egész Görögországban megszünteti a makedónok hatalmi befolyását, és a görög államoknak, a poliszoknak visszaadja önkormányzatukat (autonómiájukat). De ami nemes cselekedetnek tűnik, az valójában nem más, mint a hatalom átvétele: a szétszabdalt hatalmi harcokban megosztott görög világ szabadítója burkolt uralmának esik áldozatul. Az eddig makedón megszállás alatt lévő városokban (Akrokorinthosz, Khalkisz, Démétriasz) római csapatok váltják fel a makedón katonákat. Róma ünnepélyes kiáltványa a szabadságról tehát nem más, mint a hatalomátvétel szelíd formája. Jelzi, hogy a rómaiak megkezdték vezető szerepük kiépítését a hellenizált Keleten. Hellász most kezdődő, általános politikai újrarendezése a szociális és gazdasági ellentmondások élezésével új elégedetlenséget szül. A görögök, akik frissen visszanyert szabadságuk okozta örömmámorban úsznak, ezt egyelőre nem veszik észre.

1329. április 10. Károly Róbert eladományozza a lázadó Kán László-fiak birtokait

Kán László halála (1318 körül) után úgy tűnt, hogy sikerül pacifikálni Erdélyt. A Kán-fiak azonban tovább szították az ellenállást a magyar király ellen, rátörtek a birtokokra, és a polgári lakosságot sem kímélték. Ferenc fia a Pogánynak mondott István mester kapta meg a lázadók birtokait. Az uralkodó előszeretettel alkalmazta ezt a módszert: a hűtlenek, illetve a magvaszakadtak birtokait elkobozta és híveit azokból jutalmazta.

1871. április 10. Ferenc József jóváhagyja az Országos Képtár megalapítását

Ferenc József uralkodó szentesítette az Országos Képtárat megalapító 1871/X. törvénycikket. A Szépművészeti Múzeum elődje az Esterházy-képtár megvásárlásával jött létre. 1872-ben Ipolyi Arnold katolikus püspök, s Pyrker László katolikus főpap képzőművészeti gyűjteményét a Tudományos Akadémia épületében működő Képtárhoz csatolták. Az Országos Képtár élére 1881-ben Pulszky Károly került, ő kezdte meg a művészeti múzeum szervezését, s több remekmű vásárlásával gazdagította a képtár anyagát. A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg.

1901. április 10. Meghal Kresz Géza orvos

Pesten született 1846. augusztus 30-án. Nagy érdemeket szerzett a rohamosan fejlődő Budapest egészségügyi ellátásának megszervezésében és kiépítésében. Pesten szerzett orvosi diplomát 1871-ben, s előbb kerületi, majd tisztiorvos volt, 1887-ben pedig megalapította a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet, a mai mentőszolgálat elődjét. Nevéhez fűződik a Pesti Korcsolyázó Egylet 1869-ben történt létrehozása is. Egészségügyi felvilágosító munkákat írt. Fia, Kresz Géza (1882- 1959) neves hegedűművész és kamaramuzsikus volt.

1904. április 10. A francia képviselőházban Maurice Allard szocialista képviselő beszédet mond a keresztény vallás ellen. „Meg kell köszönni a római császároknak, hogy minden erővel harcoltak e gyerekes és barbár filozófia inváziója ellen, amely olyannyira ellentétes fajunk panteizmusával és naturalizmusával.” (Kommunizmus vagy szocializmus vérszaga terjed. Ez a gonosz ártatlanok vérén él.)

1957. április 10. A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatban fejezi ki bizalmát a Kádár-kormány törekvései iránt. (Vö. (Vö. 1848. január 20.; 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.) (Közben kalapácsos darálóval darálták Dunába, és savazó kádakban kezelték a szocializmus ellenségeit. Az „imperialista” bérenceket. Ártatlanokért nem hangzott el ima.)

1963. április 10. Az új pápai enciklika a keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állítja előtérbe

XXIII. János pápa a `Pacem in Terris` (Békét a világon), kezdetű enciklikájában különböző keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állította előtérbe. Foglakozott a kor jelenségeivel is: a kapitalizmussal és a szocializmussal szemben az Isten országának követését jelölte meg. Noha az ateizmust továbbra is elutasította, mégis lehetségesnek tartotta, hogy a katolikusok a békéért harcoló bármely mozgalommal - így a kommunistákkal is - együttműködjenek. Magyarországon, a közkegyelem révén 25 börtönbüntetésre ítélt pap és szerzetes nyerte vissza szabadságát. De mindezzel együtt tovább folyt az egyházakkal szembeni szigorú és erőszakos politika az 1951-ben létrehívott Állami Egyházügyi Hivatal irányítása alatt. (Még dühöngött a gonosz, ártatlanok vérén akik a szocializmus ellenségei voltak. Nem kímélték a családjukat sem.)

1983. április 10. „Tudassák Washingtonnal, Moszkvával, Damaszkusszal és Kínával, hogy ha egyetlen nagykövetünket vagy akár konzulunkat, vagy a legfiatalabb követségi alkalmazottunkat is megölik, kirobbanthatjuk a harmadik világháborút!”, fenyegetőzik Ariel Saron a Ha’aretzben. (Vö. 2003. február 17.; 2004. január 1.)

München, 1989. április 10. (SZER, Világhíradó) - A magyarországi tulajdonreform csigaléptekkel halad, és azt sem tudni, merre. Pedig mélyül a gazdasági válság, sürget az idő, különösen a mezőgazdaságban. Részben foglalkozott ezzel a problémával Németh Miklós is, Nagykálló városavató ünnepségén. A miniszterelnök többek között elmondta, hogy az agrárszektor megújulása szempontjából alapvető tulajdonreform nehezebben halad előre, mint ahogy
szeretnék. (Vörös bárók kezébe játszották a földet. Ezeknek az irodájuk a Rozsa-dombon volt.)

1989. április 10., hétfő - Az Ikarus székesfehérvári üzemének pénteki leállását követően - mint azt a gyár vezetői előre is jelezték - hétfő reggeltől nem termelnek a budapesti gyárban sem.
Így összesen több mint kétezer munkást küldtek kényszerszabadságra. Székesfehérvárott előreláthatóan három napig áll a munka, míg a mátyásföldi üzemben két napig. A gyár vezetői abban bíznak, hogy ez idő alatt sikerül árvitájukat - legalább ideiglenes jelleggel -
megoldani kooperációs partnereikkel, mindenekelőtt a Csepel Autógyárral. (Elvtársak tönkre tették. Nem volt elszámoltatás. Ebből lettek milliomosok.)

1990. április 10., kedd - Több mint négyszáz asszony és lány maradna munka nélkül, ha sikerülne a Debreceni Ruhagyárnak az a terve, hogy eladja ózdi üzemét. Hosszabb ideje tartja izgalomban az amúgy is súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő ózdiakat, hogy a Debreceni Ruhagyár azzal próbál enyhíteni 128 millió forintos vállalati veszteségén és idei évi 130 millió forintos APEH bírságán, hogy 60 millióért értékesíti az ózdi ruhagyári épületet. (A szakértőknek csúfolt elvtársak ki fosztották a saját bankszámlájukra. Gyorsan eladták, hogy eltüntessék a nyomokat.)

2002. április 10. „A különböző országok tudósai által végzett legutóbbi kutatások a zsidókkal szembeni tömegmészárlások és az áldozatok valódi száma vonatkozásában számos és durva túlzást, és a valóságos események elferdítését bizonyítják. (…) Mintegy 150 ezer zsidó halt meg Auschwitzban. Halálozásuk fő oka a tífuszjárvány volt. (…) A téma fontosságát az a tény mutatja, hogy sok európai országban törvénytelen a holokauszt különböző változatairól vitázni. (…) Izrael állam a „holokauszt mítoszán” született, mert a világ sohasem engedte volna meg Izrael létezését e nélkül a mítosz nélkül”- írja Szergej Sztefanov a moszkvai Pravdában.(Összehangolt cionnáci támadás volt a válasz.)

(anti.dogma.hu MTI alapján szerk.)