1394. április 12. A budai országgyűlés adót rendel el a török elleni védelemre 1670. április 12. Tokajt kezdik ostromolni a felső-magyarországi fölkelők 1781. április 12. Megszületett Szentpétery József ötvös

A XIX. század legjelentősebb magyar ötvösművésze Rimaszombatban látta meg a napvilágot. Bécsben tanult, majd ott dolgozott. 1809-től Pesten élt, de anyagi nehézségek miatt Losoncra költözött. Hat év után, 1818-ban visszatért Pestre, ahol számos művészi értékű használati tárgyat készített. Később - tehetsége révén - sokalakos művész-domborműveket alkotott. Az ezüstből készült, a Porus király fogságba esése című domborművét Londonban állították ki. Több ötvöscéh tagjává választotta, s tagja volt a párizsi művészegyletnek is. Munkája mellett elméleti írásokkal is síkraszállt a céhek eltörlése és a munkásnevelés művészi színvonalának emelése érdekében. Pesten hunyt el 1862. június 12-én.

1861. április 12. Polgárháború kezdődik az Egyesült Államokban

Miután a déli államok egységei tűz alá veszik a dél-karolinai Fort Sumterben állomásozó szövetséges csapatokat, megkezdődik az Egyesült Államok – „elszakadást célzó” – polgárháborúja, amelyben az északiak és a déliek harcolnak egymással. Az északi és a déli államok közti feszültségek az iparosodott Észak és a feudális-agrár Dél ellentéteiből, valamint a rabszolgakérdésben való különböző álláspontjukból fakadnak. A társadalom szerkezete és a gazdaság Délen a néger rabszolgák munkaerején alapszik, akikkel az óriási gyapot- és dohányföldeket műveltetik meg. Északnak ezzel szemben szabad munkaerőre van szüksége az iparban. Ehhez járul hozzá, hogy az utóbbi évtizedekben a rabszolgákkal szembeni embertelen bánásmód óriási felháborodást vált ki. Az addigi megállapodások – a szabad és a rabszolgatartó államok közti egyensúly fenntartása, a rabszolgatartás betiltása a 36°30´ szélességi foktól északra – nem hidalták át az Észak és Dél közti ellentéteket. A republikánus Abraham Lincoln elnökké választása után, 1860. november 9-én Dél-Karolina kilépett az unióból, mivel a republikánusok a rabszolgaság teljes megszüntetése mellett foglaltak állást. A következő hat héten belül Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas államok is csatlakoztak a kivonulókhoz. 1861. február 8-án az elszakadt déli, ún. konföderált államok ideiglenes kormányt alakítanak, február 9-én Jefferson Davis személyében saját elnököt választanak, és saját alkotmányt dolgoznak ki, amelyben a rabszolgatartást legális intézménynek ismerik el. A hadműveletek megkezdése után Virginia, Arkansas, Tenessee és Észak-Karolina is átáll a konföderált államokhoz. (1862. IV. 26.; 1863. VII. 1-3.; 1865. IV. 9.).

1871. április 12. Meghal Dósa Géza festő

1864-től Pesten Székely Bertalannál, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1869-ben a magyar történeti festménypályázaton ösztöndíjat nyert, amellyel Münchenbe utazott. Hazatérve súlyos anyagi gondok között élt, s főleg arcképfestéssel foglalkozott. Fő műve: Wittich József leányainak kettős arcképe. Kortársai nem méltányolták tehetségét, művészetét csak halála után értékelték. A súlyos megpróbáltatások, a sikertelenség elől a halálba menekült.

1885. április 12. Létrejön az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egylet

Kolozsvári egyetemi oktatók, ügyvédek és tisztviselők hozták létre a magyar nyelv és kultúra terjesztése érdekében az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyletet. Terveikhez a szükséges pénzt jótékony célú bálokon és egyéb adományokból szedték össze. (A fővárosban, pl. egy nagy kávéház évi 25 forintot fizetett az EMKE név használatáért.) Az EMKE munkája lelkészek és tanítók segélyezésével kezdődött, majd iskola alapításokkal, s részben közgazdasági tevékenységgel folytatódott. Egy évtized alatt 45 iskolát, 25 óvodát, 16 egyházat, 45 népkönyvtárat létesítettek, illetve segélyeztek. Pénzt gyűjtöttek Petőfi, Kőrösi Csoma, Mikes Kelemen szobraira. Kiemelt figyelmet szenteltek az erdélyi ipar pártolásának, kiállításokat szerveztek. Negyedszázad leforgása alatt az ország legnagyobb egyesületévé vált, de növekvő vagyona ellenére, jelentősége a századforduló után lecsökkent. Működése alatt 3 millió forintot fordított segélyezésre, 268 iskolát épített vagy segített, 77 óvodát és 214 népkönyvtárat állított fel.

1903. április 12. Új formát ölt az MSZDP

Az MSZDP ekkor tartott kongresszusán átdolgozta programját és új szervezeti szabályzatot fogadott el. 1904-től nemzetiségi frakciók alakultak, megindult a nőmunkások és az ifjúmunkások külön szervezése is. A mozgalom hármas felépítésű volt: Létezett a párt, mint politikai mozgalom, az 1905-től napilapként kiadott Népszavával. A párt az egyleti szabályozás miatt nem rendelkezhetett fiókszervezetekkel. Az érdekvédelmi feladatokat a szakszervezetek látták el. Ezek viszont az egyesülési jog szerint nem foglalkozhattak sem politikával, sem gazdasági akciók, sztrájkok szervezésével. Az ún. szabadszervezet volt az összekötő kapocs, mely gyakorlatilag persze a szakszervezeti mozgalommal volt azonos, s az üzemek élén álló bizalmiak fogták össze. Ez a harmadik szervezettípus, amely a mozgalom politikai és gazdasági céljaira pénzt gyűjtött, sztrájkot, megmozdulásokat szervezett, a törvények és rendeletek megkerülésével jött létre. A szakszervezeti mozgalom rohamos fejlődését mutatja, hogy míg 1901. végén csak alig 10 ezer tagot tartottak nyilván, addig 1904-ben már több mint 50 ezret, 1906. végén pedig már csaknem 130 ezret. (A Kun Béla -féle 1919-es ordas gyilkosságok lettek a végeredménye a folyamatnak.)

1921. április 12. Megszületett Urbán György, a SZER igazgatója

A budapesti születésű irodalmár 1947-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán. 1948-ban Angliában telepedett le, ahová a londoni egyetem doktorátusi ösztöndíjával került. A doktori fokozatot 1956- ban nyerte el a Londoni Egyetemen. 1948-60 között a BBC magyar osztályán dolgozott, egy ideig az osztályvezető helyettese volt. 1960-65-ig a Szabad Európa Rádió úgynevezett Rádióegyetem programját irányította Münchenben, utána konzultáns lett és éveken át ellátta a különböző nemzetiségi műsorokat interjúkkal, melyeket neves nyugati gondolkodókkal, tudósokkal, írókkal, politikusokkal és diplomatákkal készített. Ezek később kötetekbe gyűjtve, nyomtatásban is megjelentek. Közben kutatómunkát végzett az Indiana Egyetemen, a Dél-Kaliforniai Egyetemen, a Harvard Egyetemen, valamint a Sussex-i Egyetemen. 1983-tól 1986 áprilisáig a Szabad Európa Rádió igazgatója volt Münchenben. Írásai jelentek meg az Encounterben, továbbá más angol és amerikai folyóiratokban, valamint heti- és napilapokban. A kelet-európai kommunista rendszerek utolsó éveiben Margaret Thatcher brit kormányfő külpolitikai tanácsadói köréhez tartozott. Londonban halt meg 1997. október 9-én.

1971. április 12. Meghal Szászy István jogász

Budapesten született 1899. december 1-jén. 1927-36 között az Igazságügyminisztérium nemzetközi jogi osztályán dolgozott, közben tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1937-40 között pedig az egyiptomi Nemzetközi Vegyes Bíróság bírája volt. Később ismét Budapesten, majd Kolozsvárott tanított. Főként a nemzetközi magánjog anyagi és eljárásjogi részével, a bírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának kérdéseivel foglalkozott. 1948-ban ő készítette el a magyar nemzetközi magánjog kodifikációs tervezetét, s ő bocsátotta közre az első magyar nyelvű ismertetést a Szovjetunió magánjogának alapelveiről. Tagja volt a hágai Állandó Választott Bíróságnak, a Nemzetközi Jogtudományi Intézetnek és a Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományi Intézetnek. Számos jelentős szakmunkát írt.

München, 1989. április 12. (SZER, Késő esti mai nap) - Megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Párt. Az erről kiadott sajtóközlemény szerint a pártnak mintegy 28 ezer tagja van, fő célja pedig az egyház és az állam viszonyának javítása lesz. Elnöknek Kiss Péter
ügyvédet, ügyvezető főtitkárnak pedig Kocsis Ferenc írót választották meg.
Saját közlése szerint hivatalos elismerés esetén a Kereszténydemokrata Párt nem zárkózik el az MSZMP-vel való tárgyalástól, de tekintettel a kommunistáknak a múltban elkövetett
hibáira, koalícióra nem kíván lépni vele. +++

München, 1990. április 12. (SZER, Magyar híradó) - 189 delegátus részvételével ma tartotta alakuló ülését a Magyar Szakszervezetek Szövetségének Tanácsa. Az ülést követő sajtótájékoztatóról Szilágyi
Sándor küldött jelentést:
Nagy Sándor, a SZOSZ elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette: a korábbihoz képest jelentősen, mintegy harmadára-negyedére csökkent a szakszervezeti szövetség központi apparátusa, és módosult szervezeti felépítése is. Eszerint mindössze 50-55 szakértő és 40-45 fő
szakalkalmazotti gárda látja el a központi feladatokat, és nem az eddigi osztályokba tagozódva, hanem komplex teamek, munkacsoportok formájában. Számos funkciót szolgáltatásként végeznek majd a szakértők. A központi apparátus a tagdíjak 5 százalékából tartja fenn magát.
Nagy Sándor szakszervezeti elnök azt is elmondta, hogy nyilatkozatban, illetve egy, az MDF elnökéhez, Antall Józsefhez írt levélben üdvözlik az új kormányt, és egyúttal felajánlják: a
megújult szakszervezeti szövetség partnerként kíván részt venni a gazdaságpolitikai döntésfolyamatokban, és egyúttal a kölcsönösség elve alapján elvárják, hogy a kormány is partnerként viselkedjen a szakszervezetekkel szemben. Ennek formája - Nagy Sándor szerint – az volna, ha az Országgyűlés speciális bizottságot hozna létre, melyben szakszervezeti vezetők és országgyűlési képviselők kapnának helyet. (Sikeres volt a szakszervezeti erő mint védő erő szétzúzása. Így nem jelentet akadályt a volt MSZMP KB vezetőinek nemzeti vagyon le nyúlását saját hasznukra. Most már cserébe politikai hatalmat is kértek.)

1994. április 12. „A holocaustért mindannyian felelősek vagyunk, azok is, akik még nem éltek azokban az években, azok is, akik - horribile dictu – tettek ellene”, írja Komoróczy Géza, az MTA tagja a Magyar Hírlapban. (Cionnáci felfogás, hogy az új nemzedéket is bűnössé tegyünk. Aki ezt kétségbe vonja az antiszemita vagy szélsőséges.)

2003. április 12. Keresztes Lajos történész Magyar Nemzetben megjelent cikke szerint mára az a tudathasadásos helyzet alakult ki, hogy „míg a német (háborús) veszteségek esetén következetesen a legalacsonyabb adat szerepel a legtöbb publikációban (például a Drezda elleni 1945. február 12-13-i légitámadásnál mindössze 35 ezer halott, ami töredéke a 200-250 ezer bizonyítható áldozatnak), addig szövetségesek veszteségeinél a mást mutató bizonyítékok ellenére máig megmaradtak a túlzó adatok (Guernica, Coventry vagy Rotterdam esetében az áldoztok valós számának nyolc-tízszerese szerepel a köztudatban)”.

2003. április 12. Magyarországon népszavazást tartanak az EU-csatlakozás ügyében

(antidogma.hu MTI alapján szerk.)