1556. április 13. IV. Pál pápa parancsára portugál marannusokat égetnek meg elevenen, mert visszatértek a zsidó vallásra.

1784. április 13. II. József Bécsbe viteti a koronát

Szigorú alkotmányjogi felfogás értelmében Magyarországnak nem is volt II. József nevű királya. (Ezen felfogás értelmében királynak az számít, akit megkoronáztak, s nem az, aki ténylegesen uralkodik. Ezért tekintjük például IV. Ferdinándot királynak, aki ugyan sohasem uralkodott, de 1647-ben magyar királlyá koronázták, ám még apja halála előtt elhunyt.) Mária Terézia legidősebb fia ugyanis, aki 1765-től a Német-római Birodalom császári címét is viselte, és Magyarországon kilenc és fél évig uralkodott, sohasem koronáztatta magát magyar királlyá. A koronázáskor ugyanis az új uralkodónak meg kellett esküdnie arra, hogy a rendeket eddigi szabadságukban megtartja, és erre II. József nem volt hajlandó, hiszen egész reformprogramja éppen a rendiség összetörésére irányult. II. József nemcsak nem elégedett meg azzal, hogy visszautasítsa a koronát, de 1784-ben hagyományos őrzési helyéről, a pozsonyi várból Bécsbe, az udvari kincstárba vitette a Szent Koronát. A koronaőrséget feloszlatta. Ez a gesztusa szinte hadüzenet volt a magyar rendi felfogásnak. Világossá tette; nem szent ereklyének, hanem csak becses múzeumi tárgynak tekinti Szent István koronáját. A kortársak emiatt `kalapos királynak` csúfolták.

1841. április 13. XVI. Gergely pápa brévéjében megtiltja a vegyes házasságok megáldását a magyarországi katolikus papságnak (Vö. 1044. július 5.; 1074. október 28.; 1096. július 29.; 1199. június 21.; 1233. augusztus 20.; 1290. július 10.; 1291. január 31.; 1303. május 31.; 1345. október 29.; 1356. július 4.; 1375. október 27.; 1450. június 12.; 1529. december 31.; 1707. szeptember 2.; 1708. február 17.; 1886. augusztus 22.; 1893. április 18.; 1893. szeptember 2.)

1916. április 13. Meghal Eötvös Károly ügyvéd

Mezőszentgyörgyön született 1842. március 11-én. A kiegyezés után vármegyei ügyész és országgyűlési képviselő volt. Remek szónokként és az ellenzék egyik vezéreként szerzett hírnevet, majd 1883-ban a hírhedt tiszaeszlári perben az ártatlanul vádoltak védőügyvédjeként nevét az országhatáron túl is megismerték. A XIX. század utolsó évtizedében egy ideig a Függetlenségi és 48-as Párt elnöki tisztét látta el. Írásai több budapesti napilapban - Pesti Napló, Egyetértés - jelentek meg. Szépirodalmi műveiben, emlékezéseiben a reformkort és az 1848-as szabadságharcot lelkesítő példaként ábrázolta.

1942. április 13. A varsói katonai kórházban, 39 éves korában belehal a keleti fronton partizánokkal vívott harcban szerzett sebesülésébe Kémeri Nagy Imre újságíró, katona, a Székely hadosztály egykori tagja, a Turul Werbőczy Bajtársi Egyesület főlövészmestere, az 1926-28-as egyetemi szervezkedések egyik vezetője, a MOVE és a Turul Szövetség összekötője, a Balogh-féle Nemzetiszocialista Párt ifjúsági vezetője, a Rongyos Gárda (1938-39) egyik osztagparancsnoka, a finnországi magyar légió (1941. február-március) vezetője, akit hősiességéért Mannerheim tábornagy soron kívül századossá léptetett elő. Miután Ignotus Pál egyik Magyar Hirlap-beli cikkében „állástalan diktátorjelöltnek” nevezte, azzal vett elégtételt az őt ért sérelem miatt, hogy a szerkesztőségben lepofozta az Erdélyi József által csak „irodalmi sakterfinak” titulált zsidó skriblert. Az inzultus után Kémeri Nagyot letartóztatták, ám az elemi erejű szimpátiatüntetések és Hóman Bálint közbenjárása nyomán rövidesen szabadon engedték.

1943. április 13. Goebbels bejelenti a német rádióban, hogy a Szmolenszk melletti katyni erdőben feltárt tömegsírokban több ezer lengyel katonatiszt holttestére bukkantak, akiket a szovjetek gyilkoltak le. Két nappal későbbi közleményében a TASSZ szovjet hírügynökség így reagált a németek bejelentésére: "A német fasiszta hóhérok nem vonják vissza szörnyű badarságukat a legalávalóbb és legaljasabb hazugságról, amelynek segítségével elleplezik ezt a hallatlan bűntényt, amelyről már most látszik, hogy ők követték el. (...) Kétségtelen, hogy a goebbelsi rágalomhadjárat hazugsággal és rágalommal igyekszik eltussolni a hitlerista hóhérok véres tetteit." Még ugyanebben a hónapban a németek által a helyszínre hívott 12 tagú nemzetközi bűnügyi orvosszakértői bizottság (tagjai között Orsós Ferenc nemzetközi hírű patológus és törvényszéki orvos) egyértelműen bizonyította a mészárlás időpontját, és a szovjeteket vádoltaa németek bűnösségét állapította meg. 1944 májusában Roosevelt kijelentette, hogy „abszolút biztos a szovjetek ártatlanságában” (vö. 1944. március 8.). 1945. december 30-án a TASSZ közölte, hogy a szovjet igazságszolgáltatás elítélt tíz német hadifoglyot a katyni mészárlás miatt, hetet közülük halálra, hármat húsz éves kényszermunkára. Végül csak 1990. április 13-án ismerte el Gorbacsov, hogy a mészárlás a szovjetek műve volt. A szmolenszki NKVD volt alkalmazottainak későbbi vallomásai szerint a lengyel tisztek 1940 márciusában és áprilisában történt likvidálását négy zsidó származású NKVD-tiszt: Lew Ribak, Chaim Finberg, Abram Borsszovics és Pavel Borodinszkij irányításával hajtották végre. (Íme a cionnácik akik megúszták az ordas gyilkosság után a felelősségre vonást.) annak elkövetésével. Az 1944 januárjában a szovjetek által felállított ellen-bizottság (tagjai között Nyikolaj, Kijev és Galícia pravoszláv egyházi elöljárója és Alekszej Tolsztoj író) jelentése

1986. április 13. „A zsidó vallás számunkra nem ’külsődleges’, hanem bizonyos módon benne van a mi vallásunkban. Olyan kapcsolatunk van tehát vele, mint semmilyen más vallással. Szeretett testvéreink vagytok, azt is mondhatnánk: idősebb testvéreink”, hangsúlyozza II. János Pál, amikor a pápák közül elsőként látogatást tesz egy zsinagógában, Rómában. (Vö. 1938. szeptember 6.; 1965. október 28.; 1982. szeptember 20.; 1990. szeptember 25.; 1997. november 2.; 1998. március 16.; 2000. március 26.; 2005. augusztus 19.; 2006. március 16.)

1989. április 13., csütörtök - A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. (A forint tudatos tönkre tétele kezdetét vette. Ha gyenge a nemzeti fizető eszköz, növekszik a ki szolgáltatottság. Ez a balliberális cél vagy megrendelés.)

München, 1989. április 13.(SZER, Hírek) - Budapesten a kommunista párt tegnapi, zárt ajtók mögött megtartott központi bizottsági ülésén ismét főtitkárrá választották Grósz Károlyt. A lemondott 11 tagú Politikai Bizottság helyett a KB-tagok egy kilenc-tagú testületet választottak. Nem került be a Politikai Bizottságba Berecz János, Csehák Judit, Lukács János, és Szabó István. A párt vezető testületének két új tagja: Jassó Mihály budapesti, és Vastagh Pál Csongrád megyei első
titkár. A Központi Bizottság létszámát tíz fővel bővítették.
Németh Miklós kormányfő kijelentette, hogy Magyarországnak több pragmatizmusra, és kevesebb ideológiára van szüksége. Németh a Christian Science Monitor című amerikai lapnak adott nyilatkozatot.
Egyebek között kijelentette, hogy az - úgymond - történelmi szocializmus a társadalom számára sem nem taktika, sem nem hasznos.
Németh a politikai reform nélkül végrehajtott gazdasági reformot egyoldalúnak minősítette.
Elismerte, hogy a piacgazdaság megteremtésére irányuló jelenlegi magyar reformfolyamat olyan kockázatokat hordoz magában, mint az infláció és a munkanélküliség - de hozzátette, hogy Magyarországnak tudomásul kell vennie az ilyen mellékhatásokat.+++ (Egyik oldal infláció, munkanélküliség. Másik oldal a nemzeti vagyon le nyúlása, korrupció. Pragmatizmusra épülő gondolat, hogy nincs érte felelősségre vonás. Ez a politika hasznos országunk számára Németh szerint.)

2001. április 13. „A hatmillió zsidó áldozat száma propaganda-hazugság. A holokauszt tézise azért tudott fennmaradni több mint ötven éven át, mert a média misszionáriusként ténykedett és fáradhatatlanul ismételte ezt a történetet, nem pedig azért, mert ez egy történelmi tézis”, írja az Al-Hayat Al-Jadida, a palesztin kormány hivatalos lapja.

2007. április 13. A Klubrádió Kontra c. esti élő adásában összeszólalkozik a holokausztra való emlékezés helyes módja miatt Suchman Tamás szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő, mire a saját szavai szerint „mélyen megdöbbent” Orosz József műsorvezető megszakítja az adást. A nézeteltérést az okozta, hogy Gusztos nem volt hajlandó támogatni Suchman arra vonatkozó javaslatát, hogy a holokauszt-emléknapon a protokolláris megszólalásokon túl a Parlamentben hangozzék el a zsidóság legfontosabb imája, a kaddis is.A zsidók a kaddis mormolása közepette haltak meg, az is, aki nem volt vallásos. Korábban a házbizottság sem támogatta a felvetést, az SZDSZ közleményt is kiadott azzal, hogy a vallásgyakorlás nem az Országház falai közé való. A pártja álláspontját védelmező Gusztost Suchman az alábbi szavakkal torkollta le: "Az ostoba színjátékot abba kell hagyni. Milliók tisztességével játszanak. Péter, nagyon szégyelld magad, hogy egyáltalán kiálltál erre a vitára." (Azok a liberálisnak csúfolt emberkék akarták a parlamentben a kaddist, akik az egyház és állam szétválásáért kardoskodtak.)

(MTI antidogma.hu alapján szerk.)