754. április 14. Létrejön az Egyházi Állam

Quierzyben (Párizstól északkeletre az Aisne mellett) találkozik (II.) III. István pápa és III. (Kis) Pippin frank király. A két fél részéről elfogadott egyezményben a frank uralkodó vállalta, hogy `Pippin adományával` megalapítja és szavatolja egy pápai uralom alatt álló egyházi állam (Patrimonium Petri) létét. István pápa viszont elismerte a Karolingokat a Frank Birodalom törvényes uralkodócsaládjának. A frankok és a pápa közti szövetségre azért volt szükség, mert a longobárdok itáliai terjeszkedése a pápaság politikai létét veszélyeztette. A megjegyzés az alábbi részleteket tartalmazza: -III. (Kis) Pippin szavatolja a pápának a Patrimonium Petri (a római egyház birtoka, a római térségben) birtoklását; -Kis Pippin átadja a pápának az egykor bizánci ravennai exarchatust; -István pápa újra feladja a királyi kenetet a frank királynak és fiainak, mint jog szerinti uralkodóknak; -István pápa Kis Pippinnek és fiainak a "Patricius Romanorum" (a rómaiak védelmezője) címet adományozza. Már két évvel később a pápa sürgetésére Kis Pippinnek hadra kellett kelnie Aistulf király vezette longobárdok ellen, hogy megtartsa a szerződésben foglaltakat. Aistulfot arra kényszerítette, hogy a ravennai exarchatust átadja a pápának, s ezzel együtt elismerje a frank fennhatóságot is. "Pippin adománya" fordulatot jelent a frank politikában. A pápaság és a Frank Birodalom (később a császárság) közti kapcsolat a nyugati politika meghatározó tényezője lesz. A római egyház megvédése a fő feladattá, az ebből származó konfliktusok a fő problémákká váltak a 800-ban létrehozott nyugati (római) császárság számára. Az egyik lehetséges ellenfél az avarok kagánsága a Kárpát-medencében.

1849. április 14. Debrecenben a Habsburg-házat megfosztják trónjától

Kossuth már 1849 januárjában is látta: békealkudozásnak nincs esélye, mert Ausztria `kiirtó harcot` folytat Magyarország ellen. A tavaszi győzelmek után elérkezettnek látta az időt, hogy választ adjanak az ország önállóságát tagadó osztrák olmützi alkotmányra. Árpilis 14-én, egy inkább nép, mint országgyűlésre emlékeztető ülésen határozatot terjesztett elő a debreceni Nagytemplomban a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház trónfosztásáról és Magyarország függetlenségének kimondásáról. A képviselőház a határozatot közfelkiáltással (nem szavazással) fogadta el. Ez azt jelentette, hogy a Magyarország és Ausztria közötti konfliktus ezután csak valamelyik fél teljes győzelmével érhet véget. E lépéssel Kossuth ugyanakkor az erősödő békepártot akarta lehetetlenné tenni, de számított arra a lehetőségre is, hogy a nyugati nagyhatalmak egy független Magyarországot elismernek, esetleg beavatkoznak mellette. E remények azonban nem igazolódtak.

1876. április 14. Megszületett Tass Antal csillagász

Temesrékason született, majd a budapesti tudomány- és műegyetemen tanult csillagászatot és matematikát. 1899-ben az ógyallai obszervatórium asszisztense, 1913-tól aligazgatója, majd Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az intézet vezetője. 1918-ban a műszerek nagy részét Budapestre mentette és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatójuk volt. Az obszervatórium Közép-Európa legkorszerűbb intézetei közé tartozott. Eleinte napfolt- és meteorkutatással foglalkozott, később a változó csillagokat vizsgálta és a csillagok fényességének meghatározásával foglalkozott. Számos szakcikke és önálló műve jelent meg. Élete során igyekezett a múlt magyar csillagászatának is méltó emléket állítani történeti írásaival és előadásaival. Budapesten halt meg 1937. január 17-én.

1988. április 14. A szovjet csapatok kivonulnak Afganisztánból

Genfben Pakisztán és Afganisztán, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint garantáló hatalmak aláírják az Afganisztán-szerződést a 115 ezer főre becsült szovjet csapatok kivonásáról. A szerződés, amely hatéves, az ENSZ közvetítésével folytatott tárgyalások eredményeként jött létre, 1989. február 15-ig az összes szovjet csapat kivonását előírja Afganisztánból. Az első egységeknek május 15-én kell kivonulniuk, augusztus közepéig pedig felére kell csökkenteni a szovjet katonák számát. Az ENSZ ellenőrzi a szerződés betartását, egy csoporttal Kabulban, az afgán fővárosban, és egy csoporttal Iszlámábádban, Pakisztán fővárosában. A továbbiakban megállapodnak mindennemű külső beavatkozás felfüggesztéséről és az afgán menekültek hazatelepítéséről. (3 millió menekült Pakisztánban, 2 millió Iránban.) A közép-ázsiai hegyi államban a szovjet csapatok kivonása után sem ért véget a polgárháború.

1923. április 14. Német hetilap az Igazságért folytatott küzdelemben alcímmmel Julius Streicher beindítja hetilapját, a Der Stürmert.

1935. április 14. Az Új Szellemi Front nevében Zilahy Lajos újságcikkben a Gömbös-féle „reformkormány” támogatására szólítja fel az írókat, és két nap múlva Gömbös Gyula találkozik a felhívást támogató írók csoportjával, amelyhez Féja Géza, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Németh Imre, Németh László, Szabó Lőrincz és Tamási Áron tartozott.

1945. április 14. Sztálin utasítására F. G. Alekszandrov, a korszak főideológusa a Pravdában közzétett cikkében megfeddi Ilja Ehrenburgot, aki korábban minden német kiirtására szólított fel. „A németek nem emberi lények… Ha megöltél egy németet, ölj meg egy másodikat is - a német hulláknál semmi sem okoz nagyobb örömöt nekünk… A legjobb fritz a halott fritz… A német asszonyok meg fogják átkozni azt az órát, amikor megszülték vérszomjas fiaikat. Mi nem fogjuk megerőszakolni őket, nem fogjuk megátkozni őket, nem fogunk rájuk figyelni. Meg fogjuk őket ölni”, írta egyebek mellett a szovjet-zsidó író.

1983. április 14. „Miután elfoglaltuk az országot, az arabok csak annyit tehetnek, hogy szaladgálnak majd összevissza, mint a bekábítószerezett és üvegbe szorult férgek”, mondja Rafael Ejtán, az izraeli védelmi erők parancsnoka a The New York Timesban.

München, 1989. április 14. (SZER, Magyar híradó) - Kovács László, magyar külügyminiszter-helyettes Tel Avivban tárgyal a teljes jogú magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. - Farkas Péter mondja el a részleteket.
- Németh Miklós miniszterelnök januárban arról a lehetőségről beszélt, hogy még ebben a félévben helyreállítják a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokat. Izraelbe való megérkezése után erről
kérdezték Kovács László külügyminiszter-helyettest, aki - nagyon is óvatosan fogalmazva - reményének adott hangot, hogy a tárgyalások a nagyköveti szintű kapcsolat visszaállításához fognak vezetni. (Izrael be nyújtotta országunknak a több milliárdos Ft-os Holokauszt kárpótlási igényét országunknak. Az adófizetők pénzéből. Ami további inflációhoz és áremeléshez vezetett.)

2004. április 14. „Kötözni való futóbolondok a magyar közéletben is vannak, de ők nem részei a parlamentnek és nem komoly szereplői a közéletnek”, mondja Orbán Viktor a budapesti látogatáson tartózkodó Móse Kacav izraeli elnöknek, így bizonyítva azt az állítását, miszerint „Magyarországon a politikai élet teljesen mentes az antiszemitizmustól”. (Csak a korrupt cionnáci érdekek miatt hangoztatják napjainkban. Káoszban nagyobb lenyúlás leheltsége.)

(MTI antidogma.hu alapján szerk.)