1237. április 1. II. Hohenstaufen Frigyes, a Római Szent Birodalom (köztudottan ateista) császára arra emlékeztet, hogy a zsidók örökös szolgaságra kárhoztattak bűneik vezekléséül.

1807. április 1.Meghal Révai Miklós nyelvész

Nagyszentmiklóson született 1750. február 24-én. 1769-ben belépett a piarista rendbe. 1776-tól Nyitrán teológiát, 1777-ben Bécsben rajzot és építészetet tanult. 1778-ban pappá szentelték Nagyváradon, ahol rajztanító volt, majd bölcselettanár az akadémián. 1781-ben lemondott állásáról és gazdag családoknál nevelő volt. 1799-től Komáromban, Sopronban, majd Bécsben élt, Széchenyi Istvánt rajzra oktatta. A régi magyar irodalom kutatásának és az időmértékes verselésnek egyik úttörője, a magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja, az első rendszeres magyar stilisztika szerzője volt. Világviszonylatban is elsőként magyarázta történeti módszerrel a nyelv jelenségeit, tudományos alapot adva Kazinczy nyelvújítási mozgalmának. Verseghy Ferencnek a nyelvszokáson alapuló ypszilonista (láttya) álláspontjával szemben a mai jottista (látja) helyesírást védte. 1783-1784-ben ő volt az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője. Pesten hunyt el.

1811. április 1. Megszületett Somogyi Károly könyvtáralapító

Tiszaföldváron látta meg a napvilágot. Már gyermekként a papi hivatást választotta, 1834-ben szentelték fel. Kezdetben a Religio és Nevelés című lap munkatársa, majd szerkesztője volt. 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Publicisztikai tevékenysége során a szabadságharc mellett foglalt állást. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. A könyvtár 43 701 kötetet tartalmazott. Az intézmény ma az ő nevét viseli. Több bölcsészeti és teológiai művet írt. Esztergomban hunyt el 1888. március 20-án.

1861. április 1. Elindul az első vonat Nagykanizsáról Budára

A Császári és Királyi Déli Állami és Lombard-Velencei Közép-Olaszországi Vasúttársaság (1866-tól Császári és Királyi Déli Vaspálya Társaság), közismert nevén Déli Vaspálya helyezte üzembe ezt a vonalat. Ekkor kezdődött meg Nagykanizsa vasúti csomóponttá történő kiépítése.

1868. április 1. Tisza Kálmán kiadja a bihari pontokat

Sokan remélték, a kiegyezéstől, hogy az immár megállapodott viszonyok közepette a pártok reformmunkába merülve, társadalmi nézetek szerint liberális és konzervatív, azaz `egészséges alapokon` fognak csoportosulni. Azonban ennek éppen az ellenkezője következett be: a pártok a kiegyezéshez, a `közjogi kérdéshez” való viszonyulás szerint szerveződtek. Konzervatívok és liberálisok ugyanúgy megtalálhatóak a kormányzó Deák-pártban, mint az ellenzék soraiban, noha csak az előbbinek volt igazi konzervatív frakciója. A Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán által vezetett „balközép” lojális ellenzékként elfogadta a kiegyezést, de a magyar különállás erősítését követelte. Már 1867-ben magyar haderőt kívánt, a megyék önállóságát féltette, s belügyekben óhajtotta „érvényre juttatni a demokrácia elveit”. Programot 1868. április 1-jén adott ki: az ún. bihari pontokat. A delegációk és a közös minisztériumok megszüntetését, független kereskedelem- és pénzügyet, nemzeti hadsereget, sőt az ország „diplomáciai elismerését” követelte. Másfelől azt hangsúlyozta, hogy megmarad az alkotmányosság alapján. „Higgadtan fogja működésére megválasztani az időt [...] kerülve izgalmak előidézését.” Ezzel az inkább álradikális programmal Tiszáék tömöríteni tudták mindazokat, akik csak egy javított kiegyezést tudtak volna érzelmileg is elfogadni. Demokratikus értelmiségi-kispolgári pártnak indult a „szélsőbal”. 1868-ban fölvette az Országos 48-as Párt nevet, s a teljes függetlenséget követelte perszonálunió formájában. Ők ezzel ki is zárták azt, hogy kormányra kerülhessenek. Vezérei - Irányi Dániel, Helfy Ignác - élvezték az emigráns Kossuth támogatását. A maroknyi képviselőből álló párt a 48-as érzelmű alföldi magyar parasztságra, a városi kispolgárságra támaszkodott, magát a távolabbi jövő s a magyar hazafiság letéteményesének tekintette.

1882. április 1. A Szabolcs megyei Tiszaeszláron a déli órákban nyoma vész a 14 esztendős Solymosi Eszternek. A helybéli zsidó egyházfi hasonló korú fia, Scharf Móric vallomása szerint a lányt a hitközségi sakterválasztásra érkezett galíciai pályázók gyilkolták meg a zsinagógában. Csaknem egy évig tartó nyomozás, országos polémia és példátlan nemzetközi sajtókampány után Korniss Ferenc, a nyíregyházi törvényszék elnöke 1883. augusztus 3-án kihirdette a saktereket felmentő ítéletet, majd bírói tisztéről lemondott. (Vö. 1475. március 23.; 1883. augusztus 3.; 1899. november 10.; 1993. május 5.)

1894. április 1. Kossuth Lajost eltemetik Budapesten

Sem Ferenc József, sem a kormány nem járult hozzá, hogy a Torinóban, 1894. március 20.-án 92 éves korában elhunyt Kossuth Lajost az állam költségén temessék el, mert ez nem volt összeegyeztethető a dualizmussal, s főként Ferenc József érzékenységével. De azért Wekerle Sándor miniszterelnök titokban támogatta a fővárost a temetés megrendezésében. A székesfőváros hivatali szünnappá nyilvánította a szertartás napját, s Kossuthot, mint díszpolgárát saját költségén temette el. A halottas vonat március 28.-án indult el Torinóból, és március 30.-án érkezett meg Budapestre, a Nyugati pályaudvarra. A tömegek órák hosszat tartó várakozás után a Nemzeti Múzeumban felravatalozott koporsó előtt róhatták le kegyeletüket. A nagy szertartás április 1-jén reggel Sárkány Sámuel evangélikus püspök imájával és beszédével kezdődött. Az országgyűlés nevében Jókai Mór, a fővároséban Gerlóczy Károly alpolgármester búcsúzott. A temetőben, ahová csak a gyászkíséret mehetett be, a volt honvédek, a Függetlenségi Párt, a Nemzeti Párt és az egyetemi hallgatók szónokai vettek végső búcsút a nemzet nagy halottjától.

1900. április 1. A bécsi Selbstemanzipation nevű újságban közzétett cikkében Nathan Birnbaum, a palesztinai zsidó állam híveként megalkotja a „cionizmus” fogalmát, néhány évvel később azonban összekülönbözött Theodor Herzllel, és attól kezdve tollát a cionizmussal szemben ellenséges Agudat Jiszráél ultraortodox párt szolgálatába állította.

1922. április 1. Meghal az utolsó magyar király

IV. Károly főleg a visszatérési kísérleteiről híres: valamennyi nagyhatalom tudott az előkészületekről, de semmit nem tettek. A siker tehát a magyarországi fogadtatástól függött.

IV. Károly első Budapestre érkezéséről a lapok fantáziadús beszámolókat közöltek. Az osztrák Tagespost szerint például a király gyalog ment át a Lánchídon(!) a siklóhoz, érdeklődött a miniszterelnök portásánál, hol van a kabinetfőnök. Horthy pedig éppen a húsvéti tojásokat kereste a gyerekekkel a palota kertjében. Károly tárgyalása Horthyval eredménytelen maradt. Az antanthatalmak képviselői végül jegyzékben fejezték ki: nem tűrnék el a Habsburg-család restaurációját semmilyen formában. A sikertelen eszmecsere után március 28-án visszatért Szombathelyre, néhány nap után pedig elhagyta az országot.
Mire a közvélemény értesült a húsvéti kirándulás-ról, a hatalmi játszma már el is dőlt. A legitimisták és a konzervatívok megfontolt politikai vezetői a történteket nagy csapásként értékelték. Ők elsődleges feladatnak a belső és külső megerősödést tartották, ezután kívánták csak rendezni a királykérdést. Ausztriában Egon Glanz bel- és hadügyminiszter, Magyarországon a kompromittálódott Teleki Pál miniszterelnök bukott bele a puccsba.

Káosz, zűrzavar, és az elsőhöz hasonló eredménytelenség kísérte a második visszatérési kísérletet is. A királyt szállító vonat majdnem két nap alatt tette meg a Soprontól Budaörsig tartó utat. Károly útközben miséket tartatott, katonákat esketett fel. Ám az antanthatalmak ekkor megint tiltakoztak Károly visszatérése ellen. Horthy fegyvereseivel Budaörsnél feltartóztatta a királyt szállító vonatot. A fegyverek eldördülése után Károly szinte azonnal tárgyalni kezdett. Az ütközet néhány óra alatt véget ért. Károly nem volt puccsista alkat.

IV. Károly visszatérési kísérletének kudarca után a királyi párt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére szállították, ahol az exuralkodó ágynak esett. 1922. április 1-jén, 35 éves korában elhunyt az utolsó magyar koronás király.

1935. április 1. Budapesten megkezdi működését a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv

Az 1920-as években Magyarországon is elterjedt a kábítószerek, különösen a morfium és a kokain élvezete. Az 1930. évi törvény vétségnek, sőt visszaesés esetén bűntettnek minősítette a kábítószerekkel való visszaélést. A jogszabály becikkelyezte az 1925. évi genfi nemzetközi ópiumegyezményt, amely az aláíró felek számára kötelezővé tette a kábítószerek gyártásának és forgalmának ellenőrzését, valamint az információk központi nyilvántartását és egymás közötti cseréjét. A mindjobban elharapódzó szenvedély elleni küzdelem érdekében 1935. április 1-én, Budapesten megkezdte működését a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv. Feladatai közé tartozott a csempészet és a zugforgalom megakadályozása, a kábítószer-élvezők és üzérek nyilvántartása. A narkománokat nyilvántartó hivatalos listán 1941-ben kb. 800 személy neve szerepelt.

1933. április 1. Berlinben Adolf Hitler birodalmi kancellár fogadja Meskó Zoltánt és Allandri Rezsőt, a magyar nemzetiszocialisták megbízottait.

1988. április 1. „A palesztinokat eltapossuk, mint a szöcskéket, a fejüket pedig köveken és falakon zúzzuk szét”, jelenti ki Jichak Samir izraeli miniszterelnök zsidó telepesek előtt (The New York Times).

Bécs, 1989. április 1. szombat (AP) - Tömegek gyülekeztek a szombat délutáni órákban az osztrák főváros központjában, hogy leróják végső tiszteletüket Magyarország utolsó királynéja, Ausztria utolsó császárnéja, a március 14-ikén Svájcban, 97-ik életévében elhunyt Bourbon-Pármai Zita előtt. Helyszíni beszámolók szerint óránként kétezren haladtak el Zita királyné bársonnyal letakart koporsója előtt, amelyet pénteken helyeztek ravatalára a bécsi Stephansdomban. A temetési szertartást a helyszínen lévő tízezrek mellett milliók követhették figyelemmel a tévékészülékek előtt. Az osztrák televízió, programját megváltoztatva, csaknem ötórásra tervezett közvetítést kezdett adni a ceremóniáról.

1989. április 1. SZER-hallgató telefonja: "FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházzal szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel." (Kádárizmus valódi arca.)

1991. április 1. Feloszlatják a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőit

Katonai szervezet, mely a szovjet megszállás hegemóniáját szolgálta.

(antidogma.hu MTI alapján szerk)