1404. április 6. Zsigmond magyar király elrendeli, hogy hozzájárulása nélkül, pápai bulla alapján, senki nem kaphat magyarországi egyházi javadalmat, és egyben megtiltja a papságnak azt is, hogy királyi jóváhagyás nélkül kihirdessék a pápai okleveleket.

1490. április 6. Meghal Mátyás király

Bécsben 47 éves korában meghal I. (Corvin) Mátyás, Magyarország és Csehország királya. 1485-ben tette át székhelyét Bécsbe, amelyet a német-római császár, III. Frigyes ellen vívott háborúban foglalt el. Utódja II. Ulászló, Csehország királya lesz. Hunyadi Mátyást (akit Corvinusnak neveztek a családi címerben foglalt holló miatt), a magyar kormányzó és nemzeti hős, Hunyadi János fiát 1458-ban 15 évesen választják meg Magyarország királyává. Először III. Frigyessel szemben kellett hatalmát megvédenie, akit a magyar nemesség egy része 1459-ben ellenkirállyá választott. 1460-ban haddal támad Frigyesre, és a magyar korona kiadására kényszeríti. 1469-ben Mátyást Brünnben Csehország királyává koronázzák. A cseh királyt, Podiebrad Györgyöt, a husziták mérsékelt szárnyának vezetőjét II. Pál pápa, mint eretneket kiközösítette és megfosztotta trónjától. (Mátyást a cseh katolikusok választották meg királynak.) Mátyásnak a cseh koronát Ulászló, IV. Kázmér lengyel király fia ellen kellett megvédenie, akit Podiebrad György 1471-ben bekövetkezett halála után, annak utódjául választottak. Mátyás és Ulászló 1479-ben kötött egyezséget az olmützi békében: mindketten elnyerték a cseh királyi címet, II. Ulászló megkapta Csehországot, Mátyás pedig a szomszédos országokat: Morvaországot, Sziléziát és Luzsicát. 1482-ben Mátyás megtámadta III. Frigyest Ausztriában, és Alsó-Ausztria, Stájerország, Karintia és Bécs feladására kényszerítette. Corvin Magyarországot a közép-európai térség legerősebb politikai és kulturális hatalmává építette ki.

1801. április 6. Meghal Földi János természetbúvár

A felvilágosult szellemű, sokoldalú tudós egyéniség, Csokonai barátja, a debreceni fűvészkör munkájának elindítója Nagyszalontán született 1755. december 21-én. Magyar nyelvtankönyve alapul szolgált az ún. Debreceni Grammatikához. Később hozzálátott a növény- és állattan rendszeres kidolgozásához is. Természetrajzi munkájának első kötete, az állattan 1799-ben készült el. Tudományos érdemeinek elismeréséül a jénai Természettudományi Társulat és az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság tagjává választották. Tervét a nagy füvészkönyvről kortársai, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály valósították meg. Költészetével elsősorban a magyar nyelv formai lehetőségeit, gazdagságát bizonyította. Hajdúhadházban halt meg.

1917. április 6. Az USA hadat üzen a németeknek

Az Egyesült Államok hadat üzen a Német Birodalomnak (december elején Ausztria-Magyarországnak is). Az Egyesült Államok hadba lépésével az Európában három évvel azelőtt kirobbant konfliktus végérvényes világháborúvá szélesedik, és döntően javítja az antanthatalmak katonai pozícióját. Az Egyesült Államok a háború kitörésétől kezdve mind ez ideig hivatalosan megőrizte függetlenségét (1914. VIII. 4-5.), mindazonáltal támogatta az antanthatalmakat, mindenekelőtt Nagy-Britanniát és Franciaországot hadikölcsönök biztosításával – 1917 áprilisáig összesen 2,3 milliárd dollárral – és fegyverszállításokkal. Az Egyesült Államok semlegességi politikájának feladása egy sor tényezővel függ össze. A legfőbb ok a Német Birodalom tengeralattjáró-háborújában keresendő, amely ellen az Egyesült Államok már többször tiltakozott, mivel a tengeralattjárók támadásai amerikai állampolgárokat is érintettek, például a Lusitania elsüllyesztésekor 1915. V. 7-én. Amikor a Német Birodalom 1917 januárjában ismét megkezdte a korlátlan tengeralattjáró-háborút, az Egyesült Államok a diplomáciai kapcsolatok megszakításával és végül a hadüzenettel válaszolt. Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök addig azon fáradozott, hogy közvetítsen a hadviselő hatalmak között, és 1916. december 21-én felszólította a szemben álló feleket, hogy nevezzék meg hadicéljaikat. A német tengeralattjáró-háború azonban meghiúsította a közvetítési kísérleteket. A cári rezsim bukása Oroszországban (1917. III. 2-15.) megkönnyíti az Egyesült Államok számára az állásfoglalást az antant mellett. Az Egyesült Államok, meg van róla győződve, hogy a demokráciáért és a népek önrendelkezési jogáért harcol.

1940. április 6. Bevezetik a cukor, a hús és zsír esetében a jegyrendszert

A mindennapi életviszonyokat Magyarországon a háború az első hónapokban csak alig észrevehetően befolyásolta. Javában tartott a jelentékeny gazdasági konjunktúra. A városban a kedvező munkaviszonyok, a falun az 1939. évi jó termés és az előnyös értékesítési lehetőségek következtében növekedett a lakosság vásárlóereje. Az első rendszabály a kávé és a tea élvezőit sújtotta. A kávéért, az illeték emelése következtében, a korábbi ár háromszorosát kellett fizetni. 1939 vége - 1940 elejétől - "barnult" a kenyér. A malmok a búzát 77 százalékosan (később 85 százalékosan), a rozsot 75 százalékosan őrölték ki, ún. sötét búzalisztet és rozslisztet készítettek. A pékségek csak ezekből süthettek búza-, rozsos és rozskenyeret. A húsfogyasztás visszafogása érdekében, 1939 decemberében a hétfőt és a pénteket "hústalan nap"-nak nyilvánították. 1940 áprilisában bevezették a cukorjegyet: az általános fejadagot városokban személyenként heti 12 dkg-ban, a községekben 7 dkg-ban állapították meg, többet kaptak a terhes és szoptató anyák, a 12 éven aluli gyermekek és orvosi igazolás alapján a betegek. A zsírjegyre hetenként és fejenként 1940 áprilisától 24 dkg, 1941 elejétől 20 dkg járt, a nehéz testi munkások másfélszeres adagot kaptak.(Ez lesz ha zsidó arany barátaink megnyerik a MÁV és magyar bankok elleni újabb kárpótlást.)

1989. április 6., csütörtök - Az elmúlt egy hét alatt - nem utolsó sorban a március utolsó napjaiban bejelentett új vámintézkedések hatására - több mint 800 ezren utaztak ki, illetve be az osztrák-magyar határállomásokon. Amint azt Molnár Endre, az Országos Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka az MTI munkatársának elmondta, a csúcs április 3-ra, hétfőre esett. Ezen a napon 119.588-an léptek át a nyugati határállomásokon, a legtöbben - 40.929-en - Hegyeshalomnál. Ugyanezen a napon 91.513 volt a beutazók száma, a hegyeshalmi adat: 29.570. A vámparancsnok szerint ez a forgalom jócskán meghaladta az eddig csúcsnak ítélt november 7-i áradatot. Csak Hegyeshalomnál több mint húszezerrel nagyobb volt a forgalom, mint a novemberi munkaszüneti napon. A reggeli és az esti órákban kívántak a legtöbben kilépni, illetve visszatérni, ebben az időben legalább két órával meghosszabbodott a Hegyeshalomig vezető út. Egyidőben ötven vámtisztviselő teljesített szolgálatot a hegyeshalmi határátkelőhelynél. Április 4-re valamelyest mérséklődött a forgalom, bár ezen a napon is jóval magasabb volt az átlagosnál: 117.644-en léptek ki, illetve be az országba az osztrák-magyar határszakaszon. (Elvtársak akik mint rabtartók sokat kerestek azok utaztak. Mi többség a rabszolgák az emelkedő árakat is alig tudtuk ki fizetni.)

Atlanta, 1990. április 6. péntek (AP/AFP) - Harminchárom fejlett ország közül Magyarországon legrövidebb a születéskor várható átlagos élettartam 69,1 évvel - állapította meg egy csütörtökön nyilvánosságra hozott amerikai egészségügyi jelentés. A leghosszabb életet a japánok élik: a Felkelő Nap országában pont tíz évvel több, 79,1 év az átlagos élettartam. A jelentés az országok 1984 és 1987 közötti éveket feldolgozó statisztikai adatai alapján készült. (Ezért kellett a nyugdíjas kort emelni.. Megtakarítást mi balliberálisok el tudjuk lopni.)

2000. április 6. Az EU- csatlakozási tárgyalásokon a 31-ből tízre nő a lezárt joganyagfejezetek száma.

(tudomány; oktatás-képzés; kis-és középvállalatok; iparpolitika; távközlés; statisztika; halászat; fogyasztóvédelem; gazdasági és monetáris unió; közös kül- és biztonságpolitika)(Amőbaagyú szakértőknek csúfolt emberkék el cseszték a feltételeket, országunk kárára.)

(antidigma.hu MTI alapján szerk.)