1326. április 7. Károly Róbert sisakdíszt adományoz

A címerek nyugati kialakulása a XII. századra tehető, elterjedését a lovagi kultúrának köszönhette. Magyarországon is megjelentek a címerek. Károly Róbert Imre fia Miklós számára állította ki oklevelét érdemei elismerése végett. Ebben a király felhatalmazta, hogy sisakdíszt, köznyelven címert hordhat. Az aranyozott, kék szárnyát kiterjesztő sólyom szárnyai alatt lóhere helyezkedett el, a madár csőre fölött aranyozott levelű ágacska volt. A címert csak Miklós mester és leszármazottai viselhették.

1348. április 7. Prágában egyetemet alapítanak

(Akkor még Magyarországon történt esemény.)

Prágának már több évtizede jelentős hagyománya van a tudományos képzésben: van studium particularéja (alapképzés), az egyetem megalapításával ez studium generalévá (magas fokú képzés) lép elő. Prága megkapja a szokásos négy fakultást, a filozófiai kar előfeltétele a teológiai, jogi és orvosi fakultáson való továbbtanulásnak. IV. Károly egész Európából tekintélyes tudósokat hív meg Prágába. Az egyetem élén kancellárként a prágai érsek áll. A rektort, a dékánokat és az egyetemi tanácsot a nációk (a nemzetek), a különböző országokból származó professzorok és diákok egyesülései választják. A prágai volt Közép-Európa első egyeteme, megelőzve a krakkói, a bécsi és a rövid ideig működő pécsi főiskola alapítását.

1756. április 7. Megszületett Baumgarten János Keresztély orvos

Luckau-ban látta meg a napvilágot. 1790-ben bölcsész, majd 1791-ben orvosdoktor lett. Előbb Bécsben, majd Erdélyben több városban, végül 1801-1841 között Segesvárott volt orvos. Közben 1807-1829-ben kizárólag botanikával foglalkozott. Nagy herbáriumot gyűjtött, és elkészítette Erdély flórájának első leírását, amely néhány téves adata ellenére is igen jelentős, úttörő munkának számít. 1843. december 29-én halt meg Segesvárott.

1848. április 7. Megalakul az első független magyar kormány

A király kinevezi az első felelős független magyar kormányt gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. A kormány tagjainak nagy részét Batthyány a liberális nemesi mozgalom vezérkarához tartozó államférfiakból válogatta össze. Miniszterek: belügy Szemere Bertalan, hadügy Mészáros Lázár, pénzügy Kossuth Lajos, igazságügy Deák Ferenc, földügy Klauzál Gábor, közlekedésügy Széchenyi István, vallás- és közoktatásügy Eötvös József, a király személye körüli miniszter Esterházy Pál herceg. (Lesz-e még egyszer független magyar kormány?)

1946. április 7. Német őslakosságának elűzése után Kelet-Poroszország egyes részeit Szovjet-Oroszországhoz csatolják, Kant szülővárosának nevét Königsbergről Kalinyingrádra változtatják.

München, 1989. április 7. (SZER, Hírek) - Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kijelentette: nem lehetetlen, hogy visszaveszik a pártba Király Zoltánt, Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt és Lengyel Lászlót.
     Berecz hozzáfűzte azonban, hogy Lengyel és Bihari már korábban közölte: nem tart többé igényt a párttagságra.+++ (Ezek lettek a függetlennek látszó szakértők. A nép butítása érdekében.)

1990. április 7. „Nem hátrálok meg olyan kijelentés megtételétől sem, amely nem tesz engem népszerűvé Németországban. Ha a németek így vagy úgy ismét destabilizálják Európát, akkor már nem Németország felosztásához kell folyamodni, hanem egész egyszerűen le kell törölni a térképről. A Kelet és a Nyugat rendelkezik a szükséges technológiával ennek kivitelezéséhez. Nincs más megoldás”, mondja Lech Walesa lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet Nobel-békedíjas kultuszfigurája a holland Elsevier című hetilapban.

(antidogma.hu MTI alapján szerk.)