1546. február 15. „Sok zsidó van az országban… Ismernetek kell a zsidók gyalázkodásra és erőszakra való hajlamát a Megváltó nevében napról napra. Emiatt, Uraim, a hatalom nevében ne tűrjék, hanem űzzék ki őket. Ők a mi nyílt ellenségeink, akik szakadatlanul gyalázzák urunkat, Jézus Krisztust, Szűz Máriát kurvának, szent fiát fattyúnak nevezik, minket a fattyú és torzszülött jelzővel illetnek. Ezért bánjanak velük keményen, mivel mást sem tesznek, mint kínzó módon káromolják urunkat, Jézus Krisztust és megpróbálnak minket életünktől, egészségünktől, becsületünktől és javainktól megfosztani”, mondja Luther eislebeni prédikációjában néhány nappal a halála előtt.

1781. február 15. Meghal Gotthold Ephraim Lessing német író. Kritizálta az egyházi dogmákat és az örökölt szabályokat, az ésszerűségbe vetett hitet tartva a tudás forrásának és az emberi magatartás zsinórmértékének. Elvetette a vallásos ortodoxia minden formáját, az „ész vallásáért” lépett fel. (Vö. 1778. május 30.; 1804. február 12.)

1898. február 15. A havannai kikötőben felrobban az amerikai Maine cirkáló, 266 tengerész a tengerbe vész. Az esemény ürügyén az Egyesült Államok hadba lépett Spanyolország ellen, és a győzedelmesen megvívott villámháború végén annektálta Puerto Ricót, Guamot és a Fülöp-szigeteket, Kubát pedig több évtizedes félgyarmati függésbe vetette. (Vö. 1848. február 2.)

1919. február 15. Egy bolsevik kormányrendelet arra kötelezi a helyi csekákat, hogy a parasztok közül szedjenek túszokat azokban a helységekben, ahol nem takarították el kellőképpen a havat a vasútvonalról. „Ha nem takarítják el a havat, kivégezzük a túszokat”, áll a Lenin által aláírt rendeletben.

1939. február 15. Horthy kormányzó felszólítására Imrédy Béla lemond a miniszterelnökségről, miután egyik dédszülőjének zsidó származására vonatkozó bizonyítékok kerültek elő. (Vö. 1939. január 6.)

München, 1989. február 15. (SZER, Kommentár nélkül) - A Raoul
Wallenberg Egyesület nyilatkozata válasz a miskolci városi tanács
egy döntésére:
"Értesülve arról, hogy a miskolci városi tanács 1989. február 2-iki
ülése a társadalmi tiltakozás ellenére a sajtóparti csökkentett
komfortfokozatú telep felépítése mellett döntött, alulírottak
megalakítjuk a gettóellenes ideiglenes bizottságot, s a bizottság
minden törvényes eszközzel harcolni kíván a terv megvalósítása
ellen.
      A terv szerint több száz embert költöztetnének a város
belterületéről az utolsó buszmegállótól egy kilométerre fekvő,
eddig mezőgazdasági művelésre használt talajvizes területre, 32
négyzetméteres udvari árnyékszékkel ellátott, gázszolgáltatás
nélküli lakásokba. A terv megvalósulásával egy túlzsúfolt,
gettószerűen elkülönült telep jönne létre, amely alkalmat adna a
tömeges diszkriminációra, a marginális helyzetben lévő csoportok
elleni előítéletek további erősödésére. (Ma már nem tiltakoznak, hogy 70 éves nyugdíjas kerül az utcára. Nem tiltakoztak, hogy ezen emberek jövedelme csökkent, így nem tudják a lakásuk rezsijét fizetni. Piac gazdaság van, ha nincs pénzed "fordulj fel".)

München, 1989. február 15. (SZER, A mai nap) - Az új magyar
alkotmány kidolgozásánál a szakértők tanulmányozzák az Egyesült
Államok alkotmányát, de az nem szolgál majd modellként - jelentette
ki Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes washingtoni
sajtókonferenciáján. +++(A MSZMP KB már döntött, csak fércelt alkotmányt támogatnak. Elvetették az amerikai típusú alkotmányt, mert sok teret nyújthat a fasiszta visszarendeződéshez. Ami csorbítaná hatalmukat.)

1990. február 15., csütörtök - Kényszerszabadságra küldtek a Csepel Autógyárban - előreláthatólag március elsejéig - több mint hatszáz dolgozót, mert leállították a járműgyártó részleget. Csak az alkatrészgyártó üzemek és gyárrészlegek működnek, azok is részlegesen.(Elvtársak a saját zsebük érdekében eladták a termelést. Mert ahogy buták voltak a szocializmusban, ugyan olyan amóbaagyú szakértők lettek a kapitalizmusban.)

München, 1990. február 15. (SZER, Magyar híradó) - Az, hogy ki
kivel tárgyal - illetve nem tárgyal -, az néha önmagában is sokat
elárul. Az egyes pártok és a különféle szakszervezetek kapcsolatáról
kérdezte Lángh Júlia Csurdi Sándort, a Szociáldemokrata Párt
sajtófőnökét:
     - Az elmúlt napokban három olyan hír jelent meg az újságokban,
amely szerint valamelyik párt tárgyalást folytatott valamelyik
szakszervezettel. Mondom a három példát: a Szociáldemokrata Párt az
ÉDOSZ-szal a MEDOSZ-szal, az MSZP a Vasasszakszervezettel és a
szabaddemokraták a Ligával, a Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligájával.
       - Gondolom, hogy nem teljesen mindegy, azaz nem teljesen
véletlenszerű, hogy melyik párt melyik szakszervezettel tárgyalt.
Erről érdeklődnék Csurdi Sándortól, a Szociáldemokrata Párt
sajtófőnökétől. Nem árt-e a Szociáldemokrata Pártnak, hogy hitelüket
vesztett, lejáratott államszakszervezetekkel tárgyalnak?

        - Az újjászerveződő Szociáldemokrata Párt politikájának
stratégiai része a szakszervezetekkel való viszony újragondolása.
Ezért kezdtünk el az elmúlt év végén az ágazati szakszervezetekkel
tárgyalni. Pontosabban fogalmazva tavaly nyáron a Független
Szakszervezettel, majd később az ágazati szakszervezettel. (Mind a szakszervezeteket és a szociál demokratákat szervezett belső ellentétekkel le építették. Cél, hogy ne akadályozzák a rabló törvényesített privatizációt. Hogy kik voltak nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a volt MSZMP oligarchiának volt belőle nyeresége.)

1991. február 15. „Háborús hírek: Az irakiak gázkamrákkal rendelkeznek minden zsidó számára” (War News/Iraquis Have Gas Chambers/For All Jews), harsogja címlapján a The Jewish Press című amerikai zsidó hetilap. (Vö. 1996. május 12.; 1998. március 24.; 2003. február 5.; 2003. február 20.; 2003. április 9.;)

1994. február 15. A Frankfurter Allgemeine Zeitung washingtoni tudósítója aggasztó jelenségnek nevezte, hogy az USA-ban egyre gyorsabban szélesedik a négerek és a zsidók közötti szakadék azóta, hogy Khalid Abdul Muhamed, a Louis Farrakhan által vezetett Iszlám Nemzet nevű néger mozgalom szóvivője felemelt ököllel "a fekete nemzet kampósorrú vérszívóinak" nevezte a zsidókat. Emiatt az amerikai szenátus egyhangúlag felháborodásának adott hangot, a dél-karolinai Ernest Hollings egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a "darkies" (a négerek egyik gúnyneve) azért járnak előszeretettel a genfi konferenciákra, mert ott legalább "tisztességes ennivalót" kapnak és addig sem "falják fel egymást".(Szélsőséges cionnácizmus (mint kiválasztott vagy árja) valósága.)