380. február 18. I. Theodosius ediktumában a Római Birodalom minden polgára számára kötelezővé teszi a „Péter isteni apostol által a rómaiaknak közvetített vallást”. (Vö. 354. december 1.; 356. február 19.; 380. február 27.; 381. május 2.; 391. február 24.; 392. november 8.; 399. július 10.; 408. november 15.; 416. december 7.; 418. március 10.; 435. november 14.; 609. május 13.; 1000. október 9.; 1092. május 20.; 1884. április 20.)

1517. február 18. Vercelliben eretnekség miatt halálra ítélik és kivégzik az a X. Leó pápa uralkodott, aki nyilvánosan kijelentette, hogy Krisztus nem létezett. Pápasága alatt 110 nőt végeztek ki boszorkányságért. Martin Jacopót, mégpedig egy olyan tan nevében, amelyről maga a pápa ismerte el, hogy mese. Akkoriban ugyanis az a X. Leó pápa uralkodott, aki nyilvánosan kijelentette, hogy Krisztus nem létezett. Pápasága alatt 110 nőt végeztek ki boszorkányságért.

1560. február 18. Rómában elevenen megégetik Giacomo Bonellót, mert Luther hívévé szegődött. Akkoriban hajtóvadászat indult a calabriai valdensek ellen is, akik közül IV. Pius parancsára négyezret válogatás nélkül lemészároltak. A pápai katonaság kegyetlensége nem ismert határt: áldozataikat lefejezték, szétdarabolták, elégették, borzasztóan megcsonkították, elrettentésül emberi testrészeket szögeztek a házak ajtajára, a hegyekbe menekülőket éhen veszejtették, sok nőt és gyermeket rabszolgaságba vetettek - az „igaz” hit nevében.

1882. február 18. "A t. kérvényi bizottság miatt ott lehetnek a rendszeresen folytatott köztudomású zsidó üzelmek, amelyek ellenében hiába állanak, ha ugyan állanak, a paragrafusok a törvényczikkekben. Ott lehetnek például: az uzsora s a maszlagos nadragulyás és vitriolos pálinkamérés, a fuchsinos bor és homokos liszt, mindennemű és fajtájú csalások és hamis bukások, a hamis mérlegek és népfosztogatás, az iszákosság terjesztése és döglött marha husának kimérése, fehérrabszolgakereskedés s népdemoralizáció és korrupczió, hivatalnokok megvesztegetése és a Talmud alapján hamis eskü, jól bebiztosított termények és épületek felgyujtása és biztosítási ügynöki üzelmek, ratenbrief-üzelem és tantus-pénzeknek körmöczi aranyok helyett kiadása, váltóhamisítás és Amerikába szökések, a katonáskodás alól való kibuvások s állami jövedékcsonkitások, kasza-kapától való irtózás s a kereskedelem monopolizálása, liczitácziókon való összejátszások és különféle sápok, kifizetett adóslevelek vissza nem adása és kifizetett adósságok ujra való követelése és behajtása, kereszténység-gunyolás és kulturkampfoskodás, a keresztény felekezeteknek s a különféle nemzetiségeknek egymás ellen heczczelése, ármányok és intrikák, zsidóbosszuállás, börzejáték és plutokrácia, közvéleménygyártás és revolverjournalistika, népbolondító frázisok és népnyomor, gründerség és liquidáczió, syndikátusok és prospektek, svindli és krach, stb., stb. Mondom: ott lehetnek mindezen, a legtöbb esetben megtorolatlan, mert a mai viszonyok közt megtorolhatatlan zsidó üzelmek és visszaélések, a melyeknek átka alatt pusztul a nép jóléte, s pusztul, vész maga az ország népe", mondja Istóczy Győző a képviselőházban.

1943. február 18. „Ha azt kérik tőlem, hogy adjak a UJA (United Jewish Appeal) pénzéből, hogy zsidókat mentsenek meg, azt mondom, hogy nem, és még egyszer azt, hogy nem”, mondja Isaak Greenbaum, a Jewish Agency Rescue Committee igazgatója a cionista szervezet ügyvezetősége előtt, hozzátéve, hogy „egy tehén Palesztinában többet ér, mint Lengyelország összes zsidója”.

1957. február 18. A Magyar Református Egyház Konventi Elnöksége körlevélben határolja el magát az egyházon belül 1956. november 1-én haladó elemek által létrehozott Országos Intéző Bizottság
„ellenforradalmi törekvéseitől”. Később vezető egyházi személyiségek egészen odáig mentek, hogy az egyház megtisztítását célzó 56-os reformmozgalmat „az ige elleni lázadásnak” minősítették. (Vö. 1848. március 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)

1960. február 18. Romániában a jilavai fegyházban kivégzik Alexandru Ioanidot és négy társát, akik előző év július 28-án kirabolták a nemzeti bank pénzeskocsiját (a hatodik vádlottat, egy nőt, életfogytig tartó kényszermunkára ítélték). Az akkoriban mesés összegnek számító 1,6 millió lejt meglovasító bűnbandát a náciellenes fegyveres ellenállás egykori résztvevői, a kommunista rezsim leghűbb támaszai, a rendőrség és a titkosszolgálatok mindenre elszánt tagjai alkották, és valamennyien zsidók voltak. A bűneset nyomán kibontakozó antiszemita kampány során az állami és pártapparátus számos magas beosztású káderét eltávolították posztjukról. (Vö. 1934. január 8.; 1944. március 4.)

1967. február 18. A veszprémi várbörtön udvarán kivégzik az utolsó, politikai okból bitóra küldött magyar elítéltet, Hamusics János bányászt, aki néhány társával létrehozta az Októberi Front Illegális Forradalmi Szervezetet, amelynek nevében rendszerellenes röplapokat terjesztettek, felrobbantották az Ajka és Városlőd közötti vasúti sínt (kisiklott egy tehervonat), fegyvereket gyűjtöttek és szovjetellenes felkelés kirobbantását tervezték.

München, 1989. február 18. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os magyar
forradalom méltó értékelésének fontos előfeltétele a még
tisztázatlan kérdések hivatalos kivizsgálása és az eredmény
kendőzetlen nyilvánosságra hozatala. Erre a feladatra vállalkozott
a Pozsgay Imre államminiszter vezetése alatti külön-bizottság,
amely - Grósz Károly szerint - elhamarkodottan minősítette
népfelkelésnek mindazt, ami 1956. október 23-ika és november 4-ike
között történt. (Csak a nép ámítása. Hiszen a pufajkás kivégző legény Horm iratai is eltűnnek.)

1989. február 19., vasárnap - Hazánkban 60 ezer azoknak a száma, akik a dolgozó nép hatalmának, a szocializmus vívmányainak és értékeinek védelmére felesküdtek, hosszú éveken át tartó önkéntes fegyveres szolgálatot vállalnak a Munkásőrség soraiban. A tagjait a magyar társadalom széles rétegeiből merítő testület megmérettetésének évről évre visszatérő eseménye a Munkásőregység-gyűlések sorozata. A januárban az egész országon végigvonuló hagyományos évzáró-évkezdő rendezvények alkalmat adnak az elvégzett munka értékelésére, és az új esztendőben a munkásőr-szervezetekre váró tennivalók átgondolására. Az idei egységgyűlések élénk vitázókedvükkel, a véleménynyilvánítás megnövekedett óhajával változásra figyelmeztetnek: a Munkásőrség tagjai nagyobb részt kérnek a felpezsdült magyar közélet formálásából. Ennek érdekében az egységek minden korábbinál árnyaltabb helyzetelemzésre, feladatmeghatározásra vállalkoztak, nyitott kapuk mellett megtartott gyűléseiken. Az év elején országszerte megtartott egységgyűlések kapcsán a Magyar Távirati Iroda tudósítója a Munkásőrség feladatairól, céljairól kérdezte Borbély Sándort. (A vezetők még több állami vagyon kivánnak lenyúlni. Fenyegetés a társadalom felé ha nem gazdagodnak meg a privatizációbol.)

1989. február 18., szombat - A KISZ-iskolák eladásával kapcsolatos legfőbb ügyészségi vizsgálat megállapításaival a Magyar Demokrata Fórum bajai szervezete nem ért egyet, s bíróságnál kezdeményezi az adás-vételi szerződés megsemmisítését - jelentették be szombaton Kiskunhalason, az MDF nyílt megyegyűlésén. A per felperesei mindazon állampolgárok lesznek, akik aláírják az e célú gyűjtőívet, alperesei pedig a KISZ Központi Bizottsága - amely 100 forintos jelképes áron jutott az épülethez -, valamint a Bács-Kiskun Megyei KISZ-Bizottság. A bajai ügyvédi munkaközösség névleges perköltség felszámításával vállalja a felperesek képviseletét. A próbának is tekinthető bírósági ügy indokaként - a KISZ-iskola jelenlévő vezetőjének számos ellenérvét elvetve - a megyegyűlés elfogadta azt az állásfoglalást, hogy az ifjúság egészét megillető tulajdonnak legfeljebb csak kezelője, de tulajdonosa nem lehet az ifjúság egy szűkebb körét képviselő szervezet. Véleményük szerint a közös vagyon tulajdonosa csak a magyar állam lehet. (Eltussolták a vizsgálatot. Ez már a balliberális privatizáció vagy szabad rablás saját zsebre.)

München, 1990. február 18. (SZER, Földközelben) - Vasutas jelige
leveléből idézünk:

    Hangos levél dr. Burgert Róbert bábolnai vörös báró úrhoz.

    A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének naptárában
néhány éve önről oly sok jót olvastam, hogy nekrológnak véltem
életrajzát. Imáimba foglaltam, mert ezek alapján azt hittem, önnek
köszönhetjük, hogy a bontott csirke ára kilogrammonként 36 forint.
Most nem tudom, mit mondjak, hogy február elsején már 100 forinttal
drágább. Még egy csirkeláb is három forintról előbb 15 forintra és
most 23-ra emelkedett. Kérem, vörös báró úr, foglalkozzon
intenzívebben a tojókkal, hogy már ne emelkedjen tovább az ára. Csak
figyelmeztetni szeretném, hogy a szomszéd államunk nagy
akadémikusáról most derítették ki, hogy csak négy elemit végzett. Az
ön doktori címe is veszélyben forog. Sokat gondol önre egy 5100
forintos nyugdijas."

    Így ír vasutas jelige, aki találóan mutat rá mindennapi gondjai
egyik eredőjére, a pártállam segítségével felépített légvár
mintagazdaságnak kikiáltott kirakatüzem, a bábolnai agrárkombinát,
illetve elsősorban nagyhatalmú vezérigazgatója felelősségére.

    Különösen érdekes, hogy egy nyugdíjas vasutas január végi
okfejtése mennyire találkozik a Független Kisgazdapárt által
szervezett február 10-iki tüntetés egyik jelszavával, amely így
hangzott: "Le a vörös bárókkal
". Mert amíg az iparban már
elkezdődött a Kádár-rezsim fő szekértolóinak leváltása, például a
győri vörös báró Horváth Ede távozásra kényszerült, addig a
mezőgazdaságban még mindig uralkodik az agrárlobi, a bábolnai vörös
báró Burgert Róbert és társai a gyökeres reform kerékkötői békés
átmenet helyett a békés átmentést szolgálják. Tehát saját hatalmuk
átmentésén fáradoznak. (A háborús bűnösök gazdasági hatalmat kaptak, ami alapján kialakul a balliberális maffia országunkban.)

München, 1990. február 18. (SZER, Földközelben) - Az 1948-as
kommunista hatalomátvétel után a vidéki lakosság legeredményesebb
országos szövetkezeti hálózatát, a Hangyát is feloszlatták, de a
szervezet a közelmúltban újjáalakult. Haász György telefoninterjúja
az újrakezdésről, a tervekről Hankó Lászlóval, a Hangya
vezérigazgató-helyettesével:
- A múlt év utolsó negyedében foglalkoztunk egyre gyakrabban
azzal a gondolattal, hogy a Független Kisgazdapárt
gazdaságpolitikáját megvalósító, ugyan független, semmiféle
pártirányítást nem tűrő vállalkozói szervezetet kellene létrehozni,
és minthogy a Független Kisgazdapártról van szó, egészen
természetesnek tűnt, hogy a Hangya legyen az a mozgalom, amelyet
újjáélesztünk, pontosan a Hangya nemes hagyományai, a kisember
segítése, a Független Kisgazdapárt gazdaságfilozófiájának a
fordulója lehetne ez a szervezet. Így történt, hogy viszonylag
gyorsan, különösebb vita nélkül gyakorlatilag egyetlen délutánon
megszületett az elhatározás, amelynek során megalakult először egy -
hogy úgy hívjam - egy Hangya szövetség vagy egy Hangya érdekvédelmi
szervezet, és ezt a cégbíróságon, pontosabban a Fővárosi Bíróságon
be is jegyezték. (Mivel a külföldi tulajdonosok a piacot megvették és fizettek a volt MSZMP KB vezetőinek, ezért mindent megtettek, hogy ne működjön.)

München, 1990. február 18. (SZER, Világhíradó) - A
szociáldemokrata párt mai, budapesti nagygyűlésének Petrasovits Anna
volt a szónoka. A választási gyűlésen szerzett helyszíni
tapasztalatairól Szilágyi Sándor számol be.
 Budapesti telefonjelentés:
   - Ma délelőtt a VI. kerületi Fáklya Klubban mintegy 100 főnyi,
főként nyugdíjas szociáldemokrata közönségnek tartott választási
beszédet. Dr. Petrasovits Anna a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
elnöke. A plakátokon az újra indult párt vezető asszonyaként
reklámozott 37 éves elnöknő választási beszédében azt hangsúlyozta,
hogy mindig is a szociáldemokrata párt volt a kommunisták legfőbb
ellenfele. Két alkalommal, 1918-ban és 1948-ban, már likvidálták a
szociáldemokrata pártot, most azonban már nem lesz több
kényszerházasság - szögezte le a politikus asszony. Ezzel
összefüggésben elmondta, a pártban meglévő korábbi ellentétek nem
személyes veszekedések voltak, hanem elvi viták azokkal, akik a
reformkommunisták kiszolgálóivá akarták tenni a szociáldemokrata
pártot. A pártprogramról Petrasovits Anna azt mondotta, a
társadalomban polgári demokráciát, a gazdaságban új vállalkozói
osztályt, polgárosodó munkásokat, parasztokat, erős szociálpolitikát
és szervezeteket, koalíciót a Fidesz-szel és az SZDSZ-szel,
külpolitikában pedig a szovjet csapatok kivonását az ezredfordulóig
- ezt kívánja elérni a szociáldemokrata párt.
   Egy felszólaló úgy vélte, a szovjet csapatok kivonásának
határidején mintha túllépett volna az idő. Egy incidensre is sor
került a jelölőgyűlésen. Valaki azt firtatta, igaz-e, hogy
Petrasovits édesapja Cservenkáné segítségével került magas posztra
és lánya is élvezhette ennek gyümölcsét. - Jól ismerlek téged -
felelte a pártelnöknő a kérdezőnek, és visszautasította,
provokációnak nevezte a vádló kérdést. A kérdezőt többen ki akarták
vezettetni a teremből, de erre végül nem került sor.

2008. február 18. A Magyar Nemzet (a Népszabadságra hivatkozva) közzéteszi, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt izraelita műhely megalakításán dolgozik. A lap szerint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az Országgyűlésben kijelentette, hogy „a hiteles és rabbinikus zsidó hagyományt és értékeket a KDNP képviseli”.

On február

2009  február 18. Barack Obama elnök aláírta a $ 787 billion gazdaságélénkítő csomagot. Jogerőre emelkedett.

(anti.dogma.HU mti szerk)