1595. február 21. I. Erzsébet angol királynő felakasztatja Robert Southwell jezsuitát, akit a katolikus egyház szentté és mártírrá avatott, kivégzésének napját pedig az anglikán intolerancia napjává nyilvánította. (Vö. 1578. február 8.)

1919. február 21. Münchenben Anton von Arco-Valley lelövi Kurt Eisner zsidó agitátort, az 1918. november 7-i müncheni puccs nyomán létrejött bajor köztársasági kormány miniszterelnökét.

1938. február 21. A Darányi-kormány belügyminisztere, Széll József betiltja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, Szálasi Ferencet és 72 tagtársát rendőri felügyelet alá helyezik, a Hungarista Párt/Mozgalom működését viszont nem akadályozzák.

1942. február 21. "Ó, azok a papok! Ha csak meglátok egy ilyen feketébe öltözött alacsonyabb rendűséget! Az embernek azért adatott agyvelő, hogy gondolkozzék. Ha azonban gondolkodni akar, egy fekete tetű elégeti őt! (...) A kereszténység a legsúlyosabb visszalépés, amelyet az emberiség valaha is megélt: a zsidó több mint másfél ezer évvel visszavetette az emberiséget. Ennél még rosszabb lenne, ha a zsidó győzelmet aratna a bolsevizmussal! Ha jönne a bolsevizmus, akkor az ember elfelejtené a nevetést, nem lenne egyéb bánat és nyomorúság szürke tömegénél! Az ókorban a papok még közelebb álltak a teremtéshez, igyekeztek keresni a szellemet, amely uralkodik a teremtésen. Ezzel szemben megrendítő látni, hogy az egyház dogmákat kényszerít az emberiségre. A kereszténység csakis vérbe és kínzásba torkollhatott! (...) Természetesen: a butaság aranytartalék az egyház számára", mondja Hitler a főhadiszállásán. (Hitler aki zsidó valláson növekedett.)

1948. február 21. A szovjet Legfelső Tanács elnöksége elrendeli, hogy deportálni kell Ukrajnából mindenkit, aki „nem hajlandó teljesíteni a ’munkanap-minimumot’, és élősdi életet folytat”. Három hónappal később a rendelkezést az egész országra kiterjesztik. (Vö. 1933. június 28.; 1935. március 15.; 1937. július 2.; 1940. február 9.; 1941. június 14.; 1941. augusztus 28.; 1948. május 22.; 1949. január 12.)

München, 1989. február 21. (SZER, A mai nap) - Az egypártrendszerről, egy működő többpártrendszerre való átmenet a társadalmi robbanás nélkül több évig tart. Nem szabad, hogy
bizonyos politikai folyamatok túlpörögjenek, indokolatlanul felgyorsuljanak, mert ez az állam stabilitását veszélyeztetné - jelentette ki Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes. +++ (Nem szabad, hogy valami megzavarja a MSZMP KB vezető lenyúlásait. Aki kétségbe vonja az szélsőséges, radikális, fasiszta, antiszemita stb.)
    

München, 1989. február 21. (SZER, A mai nap) - Sort kell keríteni a szociáldemokrácia teljes rehabilitációjára, beleértve olyan személyiségeket is, mint Peyer Károly és Kéthly Anna - jelentette
ki Nyers Rezső. A Münnich Ferenc Társasággal kapcsolatos kérdésre Nyers azt válaszolta, hogy valószínűnek tartja, Münnich Ferenc nem vállalna közösséget ezzel a csoporttal, mivel ő liberális szellemű ember volt. +++ (Csak duma volt a népnek. Háttérben a volt MSZMP KB vezető már milliókat nyúltak le a szocialista tulajdonból. Nyugatnak azért voltak jók, mert pici pénzért „még az anyukájukat is eladták.” )

1989.febr.21. Horn Gyula  külügyminisztériumi államtitkár beszél a párt Jászai Mari téri székházában az MSZMP KB ülésén, mely Berecz János elnökletével folytatta munkáját.(Készülődik magas posztra országunk szégyene. Eltakarították a pufajkás múltját. Mert a nép alapvetően buta-mondta Lenin. Horm elvtárs elméje elborult. Pórázon vezetik a nagy embernek csúfolt emberkét. Mint ahogy a háborús bűnös Kádáré is elborúl a gyilkosságok terhe alatt.)

 München, 1990. február 21. (SZER, Magyar híradó) - A DEMISZ sajtóértekezletén nem volt szó arról a hatalmas vagyonról, amelyhez a KISZ örököseként jutott. A pártállam egykori haszonélvezői, illetve utódszervezetei közül azonban nem a DEMISZ az egyedüli,
amely mindent elkövet a rendelkezésére álló társadalmi, állami vagyon megtartására.-A nem szűnő vagyonátmentési akciókról szól Kasza László kommentárja:
       - A tapasztalat mutatja: abban igaza volt a tavalyi népszavazás kezdeményezőinek, hogy nem lefutott verseny sem a Munkásőrség, sem az MSZMP elszámoltatásának ügye. Csak akkor tévedtek, amikor feltételezték, hogy a nép kedvező döntése automatikusan megoldja ezt a problémát. Nem oldotta meg. Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy a megoldás kilátásai még kedvezőtlenebbek, mint korábban voltak.
         A letűnt pártállam intézményei - SZOT, a KISZ-utód DEMISZ és a többiek is - a sikeres vagyonátmentést tekintik első számú feladatuknak. Itt olyan ötletgazdagságról tette tanúbizonyságot, hogy ennek töredéke is elég lett volna annak idején a sikeres gazdálkodáshoz. Legkésőbb mostanra kiderült, hogy az elmúlt 40 évből mindenekelőtt a jogbizonytalanságot sikerült átmenteni, és nincs jogi eszköz arra, hogy pontosan elszámoltassák a végét járó rendszer
kapitalistáit.
          A debreceni Ellenzéki Kerekasztal segélykiáltása egy független bizottság kinevezésére, a Munkásőrség vagyonának újbóli vizsgálata miatt éppen olyan figyelemre méltó próbálkozás, mint amennyire kilátástalan. A szervezet megszűnt, vagyonát olyanok becsülték fel és osztották szét, akik tudták, hogy mivel szolgálják a hatalom átmentését. Most újra vizsgálni, amikor a korábban létező nyomokat is eltüntették, kilátástalan. (Ma ezek a háborús bűnösök mondják ki a demokrata, ki a szélsőséges. Közben röhögnek a markukba, hogy megtollasodtak. Csodálkozunk, hogy országunk Kuba és Jordánia korrupciós szintjén van. Soha nem volt vizsgálat. Mert aki azt akart az náci vagy radikális.)

2008. február 21. "Az emberiség történelmében a soá egy szokatlan törés, amely nem hasonlítható a mészárlások sokaságához, sőt a többi genocídiumhoz sem. Mert létezik egy Auschwitz-előtti és egy Auschwitz-utáni, egy leküzdhetetlen erkölcsi törés, a holnap nem lehet közömbös ez iránt a tegnap iránt: a soának kortársnak kell maradnia nekünk, valódi mának a lelkiismeretünk számára, ha azt akarjuk, hogy ne termékenyüljön meg a has az utálatos vadállattal, ahogyan már több mint hatvan éve terméketlen. Hogy ez az éberség, ez a virrasztás tartós legyen, meg kell tanítani a gyermekeknek e borzalom különlegességét, amelyet emberek találtak ki emberek ellen. Ebben a pedagógiában az érzelem hatásosabb, mint a bezonyítás, Primo Levi értékesebb, mint Hannah Arendt", írja vezércikkében Christophe Barbier, a L'Express c. francia hetilap szerkesztőségvezetője, annak apropóján, hogy Franciaországban általános felháborodás fogadta Sarkozy elnök elképzelését, miszerint minden elemi iskolás kisdiák „fogadja örökbe” a II. világháborúban a deportálás során elpusztult 11 ezer franciaországi zsidó gyerek egyikének az emlékét.

(anti.dogma,MTI alapján szerk.)