303. február 23. Diocletianus római császár kiadja a keresztények üldözését elrendelő első hivatalos ediktumot. A keresztényeket nem vallásos meggyőződésük, hanem a közrend elleni ismételt támadásaik, a többi kultusszal szemben megnyilvánuló agresszivitásuk és az államhatalommal szembeni ellenállásuk miatt üldözték. A császár által kezdeményezett (és Galerius által 311. április 30-án visszavont) intézkedés mindössze 8 év, két hónap és hét napig volt érvényben, de azt eredményezte, hogy a keresztények többsége megtagadta vallását. Ezt maguk a korabeli keresztény szerzők is elismerik, „lapsi” névvel, illetve azokat az egykori hittestvéreiket, akik visszaestek a „démonok kultuszába”.

1546. február 23. Kálvin levelet ír Farelnek, amelyben Szervet Mihályról szólva kijelenti: „Ha idejön, és az én befolyásom nyom valamit a latba, élve innen el nem engedem”. (Vö. 1553. október 27.)

1737. február 23. A személye elleni „rágalmazó és lázító írások” miatt XII. Kelemen pápa Rómában lefejezteti Enrico Trivellit

1948. február 23. A német tábornokok perében elnöklő Charles F. Wennersturm bíró a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva kijelenti: „Ha hét hónappal ezelőtt tudom, amit ma tudok, nem jöttem volna ide. (…) Az egész itteni légkör beteges… Olyan ügyvédeket, hivatalnokokat, tolmácsokat és vizsgálókat alkalmaznak, akiknek háttere az Európa iránti gyűlöletbe és előítéletekbe ágyazódott”. Wennersturm azzal az érzéssel hagyta el Nürnberget, hogy „ott az igazságot lábbal taposták”. (Vö. 1948. január 9.; 1949. május 20.)

München, 1989. február 23. (SZER, A mai nap) - Jövő szerdán szabadon bocsátanak 73 szolgálatmegtagadót - jelentette be Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter. A miniszter a tervezett új alkotmányra hivatkozva amnesztiában részesítette a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadókat. +++

Washington, 1989. február 23. (Amerikai Hangja, Esti panoráma) - A kommunista kormányzatú országok között Magyarország az első, ahol érdemleges viták folynak a többpártrendszer visszaállításáról. A magyar kommunista vezetők azonban az ellenzékkel folytatott
tárgyalásaik eredményeképpen olyan garanciákat akarnak kieszközölni, amelyek lehetővé tennék a számukra egészen a kilencvenes évek közepéig a kormány feletti ellenőrzésük fenntartását - írta Jackson Diehl kelet-európai tudósító a Washington Postban, majd így folytatta: - A pártvezetők azt hangsúlyozták, hogy a 41 évvel ezelőtt bevezetett egypártrendszer nem számolható fel egyik pillanatról a másikra. A pártvezetők szerint mielőtt jövőre több párt részvételével első ízben megrendezik a parlamenti választásokat, biztosítani kell a párt vezető szerepét a kormányban, emellett lehetővé kell tenni a párt kizárólagos ellenőrzését a belügy, a honvédelem és a külpolitika terén.
Gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy pártnak - amely több mint négy évtizede illegálisan van hatalmon, hiszen az ország 10 százaléka sem a tagja, és még tagságának nagy része is ellene
szavazna, ha alternatív pártokat támogathatna - továbbra is döntő szava kell, hogy legyen a döntéshozatalban. Méghozzá egy olyan pártról van szó, amely következetesen bizonyította, hogy hatalmát nem tarthatja fenn közmegegyezéses alapon, csak elnyomással, és amely képtelen megbirkózni a modern nemzetgazdaság feladataival, és amely az országot rendkívül súlyos válságba sodorta.
És ez a párt ahelyett, hogy kapna az első alkalmon, hogy minél előbb legalizáltathassa magát - még ha előreláthatólag gyenge eredmény felmutatásával is -, szemmel láthatólag továbbra is húzni
akarja az időt, mint ahogy ezt Berecz Jánosnak az amerikai lap
tudósítójának adott interjúja bizonyította. - Kompromisszumra kell jutnunk - mondott a Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a párt főideológusa, hozzáfűzve, hogy a párt nyíltan és világosan
kifejezésre juttatta, nem akar anarchiát, és időt vesz igénybe az új jogi intézmények megteremtése.
(A kádárizmus gyilkosságaiért a felelőségre vonás elmaradt. Így a volt MSZMP KB vezetői a pártokon felett le nyúlhatták a nemzeti vagyon. Ezzel megalapozva a többség elszegényítését.)

1989. február 23. csütörtök (MTI) - A Magyar Távirati Irodához eljutott, hírügynökségekből eddig meg nem erősített értesülés szerint a kaliforniai San Diego-ban kedden 89 éves korában meghalt Márai Sándor író. A kaliforniai halottkém közlése szerint fő belőtte magát.
Márai Sándor Kassán született, Budapesten és német egyetemeken tanult. Egy ideig Párizsban élt és hazatérése után a 2.világháború előtt különböző lapok munkatársa volt. Nevét azonban elsősorban regényei tették ismertté.
1948-ban külföldre távozott. Napló címmel több emlékirat gyűjteményt jelentetett meg, amelyek felölelték nemcsak személyes sorsának alakulását, hanem a szerző reflexióit is a világban az
utolsó 40 évben történtekre. +++ (Magyar irodalom nagyjai táborához csatlakozott. Mivel írásaiban a kádárizmust egyenlőnek tekintette a fasizmussal, így elhallgatták létét. Mert csak „amőbaagyúak” tudnak a gyilkosságokat alá vagy felé rendelni.)

1989. február 23., csütörtök - Reformálláspontok címmel politikai tanácskozássorozatot szervez márciusban és áprilisban a KISZ Központi Bizottsága, illetve Reform Közösségi Hálózatának koordinációs irodája. A kilenc tanácskozásnak március 4. és április 15. között Budapest, Baja, Zalaegerszeg, Pécs, Hajdúszoboszló és Miskolc ad otthont. A Reformálláspontok rendezvénysorozat céljáról és részletes programjáról csütörtökön a KISZ KB székházában tájékoztatta a sajtó képviselőit Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára és Nagy Mihály, a koordinációs iroda vezetője.
Minthogy a tanácskozássorozat szorosan kapcsolódik a XII. KISZ-kongresszus előkészítéséhez, Gyurcsány Ferenc elsősorban az ifjúsági szövetség újjászervezésének eddigi folyamatát vázolta.
A valódi, minőségi átalakítás érdekében az ifjúsági szövetségnek olyan helyzeteket kell teremtenie, amelyek lehetőséget adnak új - önálló politikai platformot, programot megalkotni képes és azt
markánsan képviselni tudó - vezetői gárda kiválasztódására. Lehetővé kell tennie azt is, hogy vitákban kristályosodjanak ki a ma még tisztázatlan kérdésekre adandó KISZ-es válaszok. Ilyen kérdés például az MSZMP és a KISZ stratégiai szövetségének értelmezése, a KISZ múltjának vállalása vagy tagadása, esetleg teljes egészében vagy csak egyes elemeiben.(Tanácskozás, hogy a KISZ vezetzől le nyúlhassák a nemzeti vagyon, azaz ne maradjanak ki.)

München, 1990. február 23. (SZER, Magyar híradó) - Folynak a tárgyalások a szovjet megszálló csapatok kivonásáról. A Fidesz ezzel kapcsolatos tiltakozó-levelet juttatott el az MSZP-nek és a szovjet miniszterelnöknek. Most ebből olvasunk fel részletet:
A sajtó híradásaiból értesültünk arról, hogy a szovjet csapatok kivonása ügyében a kormány még a szabad választások előtt meg kíván állapodni a szovjet vezetéssel. A Fidesz határozottan
tiltakozik ez ellen.
A hazánkat megszállva tartó szovjet csapatok kivonásának időpontjáról és módjáról csak a szabad választások után kinevezett felelős kormány jogosult megállapodni. Csak erről a kormányról
feltételezhető, hogy a választópolgárok bizalmát élvezve, elegendő erkölcsi tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a tárgyalásokon következetesen képviselje a nemzet érdekeit. (Nem elég, hogy gyilkoltak és megszálltak, még 50 millió dollárt követeltek a ki vonulásukért cserébe. Sajnos a magyar bábjai nem vonulnak ki velük.)

München, 1990. február 23. (SZER, Magyar híradó) - Tudjuk, hogy a hírközlő szerveknek milyen lényeges szerepe van a választási kampányban. Azt is tudjuk, hogy az MSZMP (sic) egyszerűen megtartotta magának a megyei napilapokat. Erről Kasza László mond
véleményt.
- Tehát jobb belátásra tért az MSZP - gondoltam tegnap a Zalai Hírlapot olvasva. Belátta, hogy nem becsületes egyszerűen saját tulajdonának nyilvánítani azokat a megyei kiadókat, amelyekhez
elődje erőszakkal jutott.
A zalaegerszegi újság ugyanis az MSZP elnöksége tagját, Kárászné Rácz Lídiát idézte a megállapítással: „Az MSZP érdeke, hogy a megyei napilapok pártoktól független orgánumok legyenek.”
Tovább olvasva aztán gyorsan kiderült, hogy csak az első pillantásra volt ilyen szép a menyasszony. Az MSZP ugyanis úgy képzeli el a megyei lapok függetlenségét - bár viccnek hangzik, komolyan gondolják - hogy továbbra is megtartja őket saját tulajdonában. (A szocializmus rabszolgái téretettek meg munkájukkal ezen nemzeti javakat. A MSZP meg lenyúlta a balliberális nép butítása érdekében. Úgy fogalmazva: cél, hogy megakadályozzák a fasiszta visszarendeződést.)

München, 1990. február 23. (SZER, Hírek 07:00 h) – Szovjet részről beismerték, hogy Magyarországon is dolgoznak KGB-s tisztek, de cáfolták, hogy ezeknek bármiféle tanácsadói szerepük lenne
Uscsenko, a KGB szóvivője tegnapi sajtóértekezletén azt is hangsúlyozta, hogy a magyar sajtó torz képet festett a szovjet titkosszolgálat munkatársainak magyarországi tevékenységéről.
Uscsenko elmondta, hogy Moszkvában is vannak magyar belbiztonsági összekötők, és a a két titkosszolgálat embereinek együttműködését a nemzetközi szuverenitást figyelembe vevő
megállapodások szabályozzák. +++ (Hazánkban a megszállók a KGB-én keresztül minden kinevezett magas vezetői pozíciót ellenőriztek az alkalmasság miatt. A KGB alosztálya volt a belső besúgó hálózat is. Amely működött tovább. Balliberális maffia alapja lett.)

2008. február 23. Több mint két évtizedes polgárháború után végleges (?) tűzszünetet köt egymással Yoweri Museveni ugandai elnök kormánya és az egykori ministránsfú, Joseph Kony által vezetett Úr Ellenállási Hadserege (LRA), amely egy keresztény „istenállam” létrehozásáért harcolt, és ennek keretében több tízezer gyermeket rabolt el „janicsárnak”, illetve szexrabszolgának. A konfliktusban tízezrek haltak meg, mintegy kétmillióan pedig földönfutóvá váltak.

(anti.dogma.hu MTI alapján szerk.)