1944. január 13. Meghal Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy, csendőrparancsnok, politikus, a Horthy hatalomra jutását lehetővé tevő tiszti különítmények egyik parancsnoka. A kormányzóválasztás alkalmából az ő csapatai biztosították a rendet a Nemzetgyűlésben. Mivel megtagadta Sopron kiürítését, lehetővé tette, hogy a város Magyarország része maradjon. 1932-ben Prónay Pállal közösen megalapította a Magyar Országos Fasiszta Pártot.

1953. január 13. A TASZSZ közleményben tudatja egy orvoscsoport letartóztatását, amely a szovjet vezetők életének „ártalmas kezeléssel” történő megrövidítésére készült. A közlemény szerint „az emberbőrbe bújt vadállatok eme bandájának… minden tagja külföldi hírszerzőszervezetek szolgálatában állt, eladták nekik lelküket és testüket, felbérelt, fizetett ügynökeik voltak”. A szovjet hírügynökség által „terrorista csoportnak” minősített, zömükben zsidó orvosokat „az amerikai hírszerzés fizette le, és egyik leányválalata, a Joint nemzetközi zsidó burzsoá nacionalista központ szervezte be őket”. A letartóztatott orvosok Sztálin időközben bekövetkező halálának köszönhették életüket. (Vö. 1931. január 15.; 1950. március 3.)

A Szociáldemokrata Párt újjáalakulása
Washington, 1989. január 13. (Amerika Hangja, Hírszolgálat) - Az
AFP és a Reuter hírügynökség egyaránt beszámol arról, hogy 40 év
után hivatalosan újjáalakult a magyar Szociáldemokrata Párt.
    
    Az Országgyűlés a napokban törvényt fogadott el arról, hogy a
politikai pártok megalakulhatnak, de működésüket egyelőre nem
kezdhetik meg. A pártok bejegyzéséről és működéséről szóló
törvényjavaslat augusztus 1-én kerül a törvényhozás elé.
    
    A magyar hírközlés Révész Andrást, a Szociáldemokrata Párt elnökét
idézi, aki elmondotta: számos kommunista párttag jelezte, hogy
csatlakozni kíván az újból megalakított Szociáldemokrata Párthoz.
    

1989.Január 13.-án kezdte meg kétnapos ülését a KISZ Központi Bizottsága. A személyi kérdések után került sor a KISZ szervezetek és intézmények 1989. évi költségvetésének megtárgyalására. A képen: Gyurcsány Ferenc a KISZ KB újonnan megválasztott titkára. (A táncoslábu paprikajancsi megkezdte az ország rombolását. szerk)

1990. január 13. Te éhes proletár - (Szabad Európa Rádió)

Csak tejet és kenyeret lehet hatósági áron venni. Minden más élelmiszer szabadáras. Ami egyfelől jó, mert megmarad, netán növekszik a termelési kedv, viszont csökken a vásárlás mértéke.  A Kossuth rádió vasárnapi, szilveszteri műsorában sugárzott riportban arról beszélt egy zöldségüzlet elárusítója, hogy a karácsony előtti forgalom siralmas volt. Elszomorító - összegezhetnénk röviden a helyzetet -, ám ezzel a kormány intézkedéseit mentegetnénk, hogy a csőd megelőzése áldozatvállalásokat követel és bármelyik ujjunkat harapjuk, fáj. Nem lehet a véletlennek tulajdonítani, hogy a politikai és társadalmi átalakulás párhuzamos következménye a gazdasági helyzet gyors rosszabbodása, a milliókat fenyegető kisemmizettség. (Azóta tudjuk, hogy a volt MSZMP KB tagjai mintegy ötszáz család lenyúlták a privatizációt. szerk) Ugyanakkor némelyek - nem is kevesen - sietve tollasodnak. Komoly haszonnal vesznek részt lakáspanamákban, a még pozíciókban lévő MSZMP-MSZP keresztapáktól törvényesen kapják a butik, vendéglő, meg az alig ellenőrizhető tevékenységet folytató kft. nyitását, indítását engedélyező okiratokat. Külön ágazata van a súgásoknak, tippeknek és a nem brancsbeliek gyors elgáncsolásának. Jelenleg a termelővagyon 92 százaléka, több, mint 200 milliárd forint értékű tőke van állami tulajdonban hazánkban - közölték a Heti Világgazdaságban, hozzátéve, hogy a magyarországi gazdaság jövője azon múlik, hogy miként sikerül ennek a vagyontömegnek nagyobbik részét államtalanítani.   1990. január 13.Árrobbanás(Szabad Európa Rádió) München,Kommentár (SZER, A munka világa) - Az árrobbantással a budapesti kormány ismét bizonyítja, hogy a maga és elődei által elkövetett bűnöket újra, elsősorban a munkásokkal fizetteti meg. Hiszen a Lázár, a Grósz és a Németh kabinet 1978 óta egyoldalú pénzügyi reformot folytatva, a fogyasztói ártámogatások leépítésével igyekszik betömni a roskadozó gazdasági tákolmány mind nagyobb repedéseit, többszörösére növelve az életképtelen vállalatoknak juttatott állami dotációt.  Ezt a népellenes politikát a hatalom részbirtokosaként szolgálta a SZOT, amely alig fél éve taktikát változtatott és az érdekvédelem bajnokaként próbálja magát és természetesen funkcionáriusait átmenteni a szabad választások utánra. Ennek és kizárólag ennek érdekében a szociáldemagógia teljes fegyvertárát felvonultatja a bérharcban, minden szervezetnél nagyobb követelésekkel áll elő, elutasítja a kompromisszumokat, megakadályozza az ésszerű megoldást, állandóan sztrájkkal fenyegetőzik, hiszen neki semmi sem drága, nem az országot, saját magát akarja megmenteni. De alaposan kilóg a lóláb. Például az áremelések elleni tiltakozást összekötötték azzal a bejelentéssel, hogy a SZOT a dolgozói érdekek védelmében indul a március 25 -iki választásokon.  Már ez is elég furcsa árúkapcsolás, de ennél is elképesztőbb, hogy a szakszervezeti képviselőjelölteket nem a tagság választja ki, hanem az országos koordinációs bizottság zárt űlésen dönt majd a személyekről. Pedig 1956 óta egyértelműen bebizonyosodott, hogy a munkásérdekek valódi képviselésére teljesen alkalmatlanok a Gáspár vagy a Nagy Sándorok, erre csak a Rácz Sándorok (56-os mártír) alkalmasak.   1990. január 13., szombat - Szombaton, a Parlamentben tartotta beszámoló közgyűlését az 1988 novemberében alakult Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az elmúlt 13 hónap eseményeiről szólva Stumpf István, a szervezet elnöke egyebek mellett szólt arról, hogy 27-ről 33-ra nőtt a teljes jogú tagszervezetek száma, s közülük 25 vett részt a mostani közgyűlés munkájában. Hangsúlyozta, hogy a MISZOT nem az évtizedeken át fennálló monolitikus hatalmi struktúra maradványa. Igaz ugyan, hogy az egypártrendszer keretei között jött létre, ám végül is meghatározó szerepet vállalt a korábbi hatalmi rendszer lebontásában. A szervezet kezdeti, direkt politizálási törekvését napjainkra felváltotta egy, az ifjúság szociális problémáival foglalkozó gondolkodás. Ez alatt az időszak alatt a politikai jellegű állásfoglalás igényével fellépő szervezetek, így a FIDESZ is, távoztak a szervezetből. Stumpf István úgy vélekedett: a MISZOT alkalmas arra, hogy az eddigieknél meghatározóbb szerepet töltsön be az ifjúság képviseletében, érdekérvényesítésében, bár nem kíván a magyar ifjúság csúcsszervévé válni. Ehhez szükségesnek tartotta a szervezeti keretek átalakítását. Szorgalmazta a szervezet külpolitikai tevékenységének markánsabbá tételét, illetve a Budapest-Bécs Világkiállítás ifjúsági jellegű programjaiban való aktív közreműködést.     Az ifjúság helyzetéről szóló műhelytanulmányhoz Kéri László szociológus fűzött rövid kiegészítést. Ebben hangsúlyozta, hogy belátható időn belül nem lehet javítani a magyar ifjúság helyzetén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a több mint kétmilliós ifjúsági réteg hathatós képviselet nélkül maradt, s ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy a pártok sem fordítanak súlyának megfelelő figyelmet az ifjúság problémáira. (Ekkor még Kéri mint "független szakértő" csinálta a káoszt teremtést. Mint tudjuk a MSZP támogatója, csak akkor titkolta. szerk)

1994. január 13. A németországi Halléban 15 ezer ember részvételével tömegtüntetést tartanak egy gyalázatos merénylet elleni tiltakozásul, amelynek egy rokkant lány volt az áldozata, akit szkinhedek támadtak meg, az arcára pedig horogkeresztet pingáltak. A következő napon kiderült, hogy a lány csupán fantáziált, és az incidensből egy szó sem igaz.

(antidogma.hu, MTI alapján szerk.)