1930. január 14. Albrecht (Ali) Höhler kommunista aktivista és pitiáner bűnöző – zsidó cinkostársai, Salli Epstein, Max Jambrowski, Joseph Kandulski és Max Zieger segítségével – merényletet követ el Horst Wessel, a berlini Friedrichshain kerület 23 éves SA-parancsnoka ellen , aki február 23-án belehal sebesülésébe. Az egykori joghallgató Wessel írta a „Die Fahne hoch” című náci indulót, amely később az NSDAP hivatalos felavató dalává (Weihelied) vált. Gyilkosa megúszta hat éves börtönbüntetéssel, a náci hatalomátvétel után azonban egy SA-kommandó végzett vele , cinkosait pedig ismét bíróság elé állították, Epsteint és Ziegert halálra ítélték, a többieket pedig koncentrációs táborba zárták.

1931. január 14. Prónay Pál nyugalmazott huszáralezredes (vö. 1919. június 4.; 1921. október 4.; 1922. április 2.; 1946. június 10.) és Ostenburg-Moravek Gyula nyugalmazott őrnagy vezetésével megalakul a Magyar Országos Fasiszta Párt.

1934. január 14. Gömbös Gyula miniszterelnök nyilvános beszédben kritizálja a nemzetiszocialista rohamcsapatokat szervező Festetics Sándor grófot. (Vö. 1938. január 23.)

1989. január 14., szombat - A hét végén folytatódtak a Munkásőrség egységgyűlései. Az eseményeken, amelyekre csapatzászlóval vonultak fel a munkásőrök, részt vettek a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek vezetői is. Közöttük Budapesten a II. kerületben Berecz Frigyes ipari miniszter, a XII. kerületben Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Szentendrén Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Sopronban Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Siófokon Bíró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Salgótarjánban Sándor László, a SZOT titkára, Dorogon Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke, Egerben Ballai László, a KNEB elnöke, Pápán Komáromi István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokságának parancsnoka, Törökszentmiklóson Gerd Vehres, az NDK magyarországi nagykövete, Hevesen pedig Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka köszöntötte a munkásőröket. (MTI)

1989. január. 14.  (Szabad Európa Rádió)  

Németh Miklós miniszterelnök szerint a magyar gazdasági reformot
veszélybe sodorhatja a szakszervezetek béremelési követelése.   Németh a budapesti pártaktíva-értekezleten beszélt.
Jassó Mihály budapesti első titkár az ország helyzetét rendkívül
feszültnek és robbanásveszélyesnek nevezte.
Németh Miklós az ülés után a rádiónak nyilatkozva kijelentette:
tisztában van vele, hogy a legutóbbi áremelés nagyobb arányú volt,
mint amekkorát a közvélemény várt, és hogy sok ember jutott
rendkívül rossz helyzetbe. Hangsúlyozta azonban, hogy semmiféle
stabilizálási programot nem lehet végrehajtani áldozatok nélkül. Szerinte a kormány nem tehet felelőtlen ígéreteket, és nem vonhatja  vissza az áremelést.(megkezdődött az olcsó munkaerő szlogennel a magyar  "proletárok" elszegényítése.)

1989. január. 14.   Domonkos László, a KISZ KB titkára felhatalmazást kért a
testülettől, hogy a szervezeti szabályzat mellékletében rögzítsék: a
KISZ Központi Bizottsága is alapíthat vállalatot, a KISZ szervei és
a jogi személyiséggel rendelkező KISZ-szervezetek pedig a KISZ KB
jóváhagyásával önállóan vállalkozásokat hozhatnak létre, illetve
azokban tagként részt vehetnek. (Kezdetét vette az állami tulajdon törvényesített le nyúlásai. A KISZ főnökök tollasodásai. )

 Végezetül a tanácskozáson Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB újonnan
megválasztott titkára javasolta, hogy az ifjúsági szövetség vezető
testülete foglaljon állást az Új Márciusi Front szombaton
nyilvánosságra hozott javaslatával kapcsolatban. Az indítvány
alapján a KISZ KB figyelemre méltónak találja az Új Márciusi Front
javaslatát az ,,átmenet politikájára,,, az Országos Nemzeti
Bizottság megalakítására. Szükségesnek tartja, hogy a társadalom
politikai tagolódásával, pluralizálódásával párhuzamosan
kialakuljanak a különböző politikai erők együttműködésének
intézményei is.

1990. január 14. (Magyar rádió) Magyarország egyik legismertebb ellenzéki személyisége, Tamás Gáspár Miklós bekerült az Országgyűlésbe. A filozófus, aki hosszú éveken át nyíltan bíráltan a kommunista pártot, két másik jelöltet
győzött le a pótválasztáson és így ő lett az első korábban másként gondolkodóként emlegetett ellenzéki, aki mandátumot nyert. (Utána hosszú csókot nyomot a szocialisták arcába. Nagy átverési show.)

1990. január. 14. (Pravda, Oroszország)

Az óévben 228,6 ezer szovjet állampolgár hagyta el véglegesen
hazáját: ez 2,1 szerese az 1988-as adatnak. A kivándorlók csaknem
fele - 102 ezer fő - Izraelbe távozott, s 1988-hoz képest itt 240
százalékos a növekedés. Mint ismeretes, a szinte robbanásszerű
növekedéshez az is hozzájárult, hogy más országok már nem szívesen
fogadják a bevándorlókat, így az Egyesült Államok is jelentősen
korlátozta a lehetőségeket, és a szovjet zsidó családok
kénytelen-kelletlen Izraelbe települnek át. A főként gazdasági okok
miatt távozók jó része azonban kis idő múltán megtalálja a
kiskapukat, s Amerikába, a fejlett országokba települ át.

2008. január 14. A Mannheimi Kerületi Bíróság a holokauszt tagadása miatt három és fél év börtönbüntetésre ítéli Sylvia Stolz ügyvédnőt, és öt évre eltiltja foglalkozása gyakorlásától. A koncepciós perben a vádat Andreas Grossmann képviselte (aki 96 hónapig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta), az ítéletet meghozó bírói tanácsot pedig Rolf Glenz vezette. A "német Jeanne d'Arc" elleni ítéletet később a másodfokú bíróság helybenhagyta.

(antidoma.hu. MTI alapján szerk.)