1919. január 19. Az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai nacionalista, zsidó cionizmus ellenes és a királyság visszaállítását követelő jelszavakkal utcai tüntetést tartanak Budapesten.

1957. január 19. Az 1956-os antikommunista népfelkelést követő kádárista megtorlás jegyében kivégzik Dudás Józsefet, az erdélyi illegális kommunista mozgalom egykori aktivistáját, a magyarországi antifasiszta ellenállás résztvevőjét, aki a népfelkelés alatt az Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmány és a nevét viselő fegyveres csoport vezetőjeként vált ismertté, valamint Szabó Jánost, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori századparancsnokát, az MKP, majd az MDP tagját, az ’56-os Széna téri fegyveres felkelők parancsnokát.

1969. január 19. Meghal Jan Palach cseh egyetemista, aki a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulása miatti tiltakozásul három nappal korábban felgyújtotta magát a prágai Vencel téren. (Vö. 1969. január 23.; 1970. május 15.; 1977. február 10.; 1995. április 25.)

1990. január 19., péntek - ,,Duna-gate,, után ,,kuka-gate,,. Ez utóbbi botrány a honvédséget érinti, mégpedig egy Szentendre környéki légvédelmi alakulatot, ahonnan 29, szigorúan titkos, illetve titkos minősítésű ügyirat tűnt el január elején, s ezek egy részét egy kukában találták meg. A részletekről a Honvédelmi Minisztériumban tartottak sajtótájékoztatót pénteken. Keleti György ezredes, a tárca szóvivője elmondta, hogy az esetről Tőke Péter, a Reform főszerkesztője értesítette a katonai vezetést, miután egy szentendrei háziasszony felhívta a szerkesztőséget, hogy a háza előtti kukában egy dossziéban titkos iratokat talált. A január 5-i bejelentést követően 40 tiszt és 120 sorkatona nyomban átkutatta a város szeméttelepét, de a még hiányzó iratokat végül egy 82 éves asszony találta meg a kertjében. Az anyagok eltulajdonításával gyanúsított tisztet nem tudták kihallgatni ittassága miatt, majd később, amikor vallomást tett, egyik kollégájára hárította a felelősséget. Utóbbi viszont a tisztre tett terhelő vallomást. Az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytatja a nyomozást. A szóvivő azt is elmondta, hogy a múlt év december 1-jén életbe lépett új titoktartási szabályok értelmében a 29 ügyirat egy része ma már egyáltalán nem számít titkosnak. Az esetet követően azonban a Magyar Néphadsereg parancsnoka megszigorította az arra vonatkozó szabályokat, hogy kik léphetnek be az ügyviteli irodákba.(A felelősöket soha nem találták meg.szerk.)

1990. január 19. (BBC ) Horn Gyula Rómában nyilatkozott, azután, hogy II. János Pál pápa magán audiencián fogadta, melyen, mint mondotta, megvitatták a kapcsolatok helyreállítását és azt, hogy a pápa 1991-ben Magyarországra látogat. A diplomáciai kapcsolatok 1945-ben a kommunista hatalomátvétel után szakadtak meg. (A volt MSZMP gárdának legfőbb követelése az volt, hogy az egyház ne politizáljon, azaz ne gyengítse a baloldal megítélését, hegemóniáját a közéletben. szerk.)

München, 1990. január 19. (SZER, Kezdődik a nap) - Reakciók a
SZOT vagyonmentési próbálkozására. Hamburger Mihály foglalja össze a
tényeket és véleményeket.

    - Meglepetést talán nem sokakban, felháborodást annál inkább
méltán vált ki a SZOT legújabb manipulációja. Követve korábbi
testvérszervezetei: az MSZMP, MSZP és a KISZ, Demisz példáját,
vagyonátmentést kísérelt meg. Az ügyben eddig már állást foglalt a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Független Jogász
Fórum, a Független Jogvédő Szolgálat és a Szabad Demokraták
Szövetsége. A tényállást Doktorics Béla, a Mentődolgozók Önálló
Szakszervezetének elnöke foglalta össze:

    - A szindikátust 15 millió forintos tőkével hoznák létre -,
ebből az összegből 5 milliót a SZOT vinne be. Különösen veszélyes a
szindikátusi szerződés azon pontja, amely szerint a második
lépcsőben történne meg a SZOT tulajdonában álló ingatlanvagyon
apportként való folyamatos bevitele. (bevitték és törvényesen lenyelték.)
- A Független Jogvédő Szolgálat általánosan is minősíti a SZOT
vezetőinek újabb manőverét:
   - A kész ingatlanértékesítés, a Next-2000 és a SZOT most
nyilvánosságra hozott vagyonátmentési kísérlete - a politikai
hatásokon túl - vizsgáztatja az elmúlt 40 évben felépített jogrend
alappilléreit is. E kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy a
szocialista jogrendszer magasztos eszméi a társadalmi tulajdonról,
az össznépi vagyonról és a jogok társadalmi rendeltetésének
megfelelő gyakorlásáról - üres szólamok voltak és maradtak. (Az állami vagyon lenyúlása. A felelőségre vonás elmaradt. Azóta is röhögnek a markukba, milyen könnyedén váltak a vezetők milliomossá. szerk)

1990. január. 19. A New York Times - nyugati diplomatákra hivatkozva - arra az értelmezésre hajlik, hogy a magyar kormány még a március-végi általános választások előtt szeretne megegyezésre jutni a Szovjetunióval, hogy - és ezt mi tesszük hozzá - javítsa a Magyar Szocialista Párt választási esélyeit.

    Kétségtelen, hogy a Németh-kormány korábbi kezdeményezések
következetes továbbvitelével éppen külpolitikai téren ért el
figyelemreméltó eredményeket, amelyekről az MSZP bizonyára nem fog
szemérmes hallgatásba burkolózni a választási hadjárat idején. Ám a
jelek arra mutatnak, hogy ezek az eredmények a választások nyomán
hatalomra kerülő - feltehetőleg koalíciós, de mindenképpen nem
kommunista - kormány számára fogják megkönnyíteni az irányvonal
töretlen folytatását.

    Végezetül a témával kapcsolatban lehetetlen nem felidézni, hogy
fél évvel ezelőtt micsoda támadások középpontjába került a fideszes
Orbán Viktor, aki a Hősök terén tartott gyászszertartáson a szovjet
csapatok kivonását követelte az országból. S, hogy most ezt a még
állampárt egyik vezető külügyére teszi: világosan mutatja, hogy az
idő kinek dolgozott. +++

(Emlékszünk rá. Horm Gyula keményen kritizálta a megszálló csapatok kivonásának kezdeményezését mint demokrata. szerk)

Vasas-tüntetés a Parlament előtt
München, 1990. január 19. (SZER, Magyar híradó) - Az, hogy
nálunk a hivatalos szakszervezetek-ellenes hangulat van, nem új. A
SZOT és fiókintézményei mindent megtettek az elmúlt 40 évben azért,
hogy a pártállam kiszolgálóját - és ne a munkások képviselőjét -
lássák bennük.

    Ez az ellenszenv feltehetően nem csökkent, amikor nyilvánosságra
jutott a SZOT vagyonátmentési próbálkozása, és az, hogy vagyonáról
egyáltalán nem akar eszámolni és úgy gondoskodik annak
áttekinthetetlenségéről, hogy egyes ingatlanait egyszerűen 100
forintos eszményi áron tartja nyilván.

    Talán ezt a rossz hírnevet akarta eloszlatni a
vasasszakszervezet, amikor ma délután tüntetést hirdetett az
áremelések ellen a budapesti Kossuth térre, ahol ott volt Szilágyi
Sándor is:

    - "Elegünk van
Elegünk van
" skandálja a tömeg a Kossuth téren.
De ezt nemcsak a kormány intézkedéseire, hanem a szakszervezeti
vezetők szólamaira is érthetjük. Erről árulkodnak a téren történtek.
Bár több tízezer embert várt a a vasasszakszervezet, a többes szám
használata alig indokolt. Húszezeren ha lehettünk.

(Emlékszünk rá. A volt MSZMP-eknek a legföbb jelszava, hogy a ellenzéki pártoknak távol kell tartani magukat a szakszervezetektől. Igy aztán csak a baloldal hegemóniája volt csak. szerk.)

1990. január. 19.  Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének üzenete a nemzethez

Az alkotmány szerint a köztársaság elnökének őrködnie kell a
nemzet egysége és az államszervezet demokratikus működése felett.
Ezért - abból kiindulva, hogy hazánkban az események kedvezőtlen
irányt vehetnek, mert sokan nem tanultak még saját múltunk
tragédiáiból, s a környező országok új keletű keserű
tapasztalataiból sem - felhívom az ország közvéleményét, elsősorban
a pártok és a politikai csoportosulások, szervezetek vezetőit,
testületeit: tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, a
társadalmi légkört zavaró és rontó indulatoktól. A sajtó ne adjon
helyt a megfélemlítéseknek és az uszításoknak. Vigyázzon az
igazságra, és ne szolgálja a megalapozatlan ,,szenzációkat,,. Ne a
tüntetésekre és a sztrájkokra hívjanak fel, mert ezek - anélkül,
hogy segítenének gondjaink enyhítésében - kiszámíthatatlan,
ellenőrizhetetlen folyamatokat indíthatnak el, és veszélybe
sodorhatják a demokratikus átalakulás békés jellegét.

Fel kell lépni a vádaskodással, a botránykeltéssel és a
konfliktusok szításával szemben. Formálják a józan gondolkodású
emberek a közvéleményt.

  Kérem honfitársaimat, hogy a történelmi felelősség tudatában, a
nemzeti béke megőrzése és az összefogás jegyében támogassák a
felhívásomban megfogalmazott törekvéseket. Ne engedjük, hogy az
épülő, erősödő magyar demokráciában zátonyra fusson a békés
átmenet.

(Azaz szélsőséges fasiszta vádaskodásnak minősült már akkor is ha az kérdezted meg: Mennyit nyúlt már le az állami vagyonból a volt MSZMP tagjai ? Hol a milliárdos nyugait felzárkoztatási támogatás? Kinek a magán bankszámlájára ment? Van-e felelőségge annak, hogy ide jutott országunk? szerk)