1883. január 23. „Mi magyarok tehát ténylegesen meghódított néppé lettünk: nem ugyan fegyverrel, hanem rafinériával meghódítva, a zsidó nép kezében összefutó érdekszálaknak bilincsekké való összeforrasztása útján a sajtó és pénzhatalom által. És mindazon tényezők, amelyeknek kezeiben van letéve a nemzet jóléte, jövője, lerakták a fegyvert a győzedelmes ellenség előtt, lerakta a fegyvert a sajtó - egy-két lap kivételével-, lerakta a fegyvert a törvényhozás, a kormány”, mondja Istóczy Győző képviselőházi beszédében. (Vö. 1870. október 25.; 1975. augusztus 23.) 

1938. január 23. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt paksi gyűlésén a párt vezére, Festetics Sándor gróf élesen bírálja a Darányi-kormány készülő választási törvényjavaslatát, amely a földművesek százezreit fosztja meg szavazati joguktól (vö. 1934. január 14.). Alig egy hónap múlva a Minisztertanács határozata alapján a rendőrség betiltotta a pártot, Szálasi Ferencet pedig, a Nemzeti Akarat Pártja vezérét rendőri felügyelet alá helyezte, ugyanakkor engedélyezte a Hungarista Mozgalom megalakítását.

1963. január 23. A Kádár-rezsim (háborús bűnös-rezsim) börtönében 63 éves korában meghal Péntek István autodidakta szobrász és író, a '30-as évek szélsőjobboldali, majd pedig a Szálasi-féle mozgalmak egyik főideológusa, az 1944-es nyilas hatalomátvétel után államtitkári rangban a Világnézeti Iroda vezetője, aki 1945-ben Németországban belépett az SS-be. A háború után a népbíróság elítélte, 8 év kényszermunka után szabadult, 1959-ben újból 8 év börtönbüntetésre ítélték az '50-es években írt tanulmányai miatt.

1969. január 23. A budapesti honvédkórházban belehal sérüléseibe a 17 éves Bauer Sándor ipari tanuló, aki három nappal korábban felgyújtotta magát a Nemzeti Múzeum kertjében. „Tűzhalált halok, akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 16-án gyújtotta fel magát. Így tiltakozom az orosz megszállás ellen!”, írta búcsúlevelében. (Vö. 1969. január 19.; 1970. május 15.; 1977. február 10.; 1995. április 25.) (Balliberális irányítású lapokban gúnyolódó cikkek.)

München, 1989. január 23. (SZER, Világhíradó)
Magyarországon az állampolgárok eddig több mint 20 parlamenti
képviselő visszahívását latolgatják, kezdeményezték, készítik elő.
    
    Öt esetben elsősorban a bős-nagymarosi vitában tanúsított
magatartás miatt már megkezdődött, illetve be is fejeződött az
aláírások gyűjtése. Ezek időrendben: Vida Miklós - Józsefváros, dr.
    
    Nagy Gyula - országos lista, Dauda Sándor - Zugló, Juratovics
Aladár - Szeged és Cservenka Ferencné - Gödöllő-Isaszeg. Ez utóbbit
a Demokrata Fórum gödöllői szervezete kezdeményezte.
    
    Mint a Hitel című újság beszámolt róla, Cservenkáné Gödöllőn a
választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt,
elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis
csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat
fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból,
világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári
képlet szerint értelmezi, a nép nevében, de nélküle kormányozni.(Ma sem a népet képviselik hanem a volt MSZMP KB gazdasági hatalmát.)

Persze ezen kevesen lepődnek meg, különösen akik figyelemmel
kísérték Cservenkáné pályafutását. Beszélgetőpartnerem Szép Zoltán,
országgyűlési képviselőként és funkcionáriusként is ismerte
Cservenkánét, aki 1949 óta tagja a párt felső vezetésének. 1954-től
az MDP, majd 57-től az MSZMP agit. prop. osztályának egyik
irányítója, aztán 1962-től 83-ig a Pest megyei Pártbizottság első
titkára. Több mint 30 éve parlamenti képviselő, 1980-tól 88-ig az
Országgyűlés alelnöke.(háborús bűnös a nemzetközi jog szerint)

1989. január 23., hétfő - Hajdú Grácia néven még januárban üzletekbe kerül az első magyar gyártmányú háztartási mosogatógép - jelentette be hétfőn Hajdúhadháztégláson megtartott közös sajtótájékoztatóján Bartha István, a Hajdúsági Iparművek és Kertész Pál, a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. A berendezés gyártását fél év alatt szervezték meg a téglási nagyüzemben: a spanyol Balay cégtől nemcsak a terméket és gyártási jogát, hanem a gyártósort és bizonyos piacokra az értékesítési jogot is megvásárolták. A magyar gyártmányú mosogatógépeknek biztos külföldi piaca is van: már 1989-ben 8-10 ezer darabot szállítanak belőle Franciaországba, s az. exportlehetőségek további bővülésére számítanak. (Privatizációval eladták a magyar piacot is. Felszámolták a magyar terméket a kölföldi tulajdonos érdekeinek megfelelően. Cserébe a MSZMP KB tagjai magán bankszámlája hizott meg érdemtelenül.)

1989. január 23 - A termelési költségek csökkentése az idei legfontosabb feladat a tatai cipőgyárban, ahol az elmúlt két évben termékváltást és számottevő műszaki fejlesztést hajtottak végre. Az eredmény: különleges minőségű férfi cipők készülnek Tatán, s fokozatosan nő a gyár tőkés exportja, ugyanakkor a magas termelési költség miatt alacsony a gyár nyeresége. Ezért elhatározták, hogy a könyv- és az ügyvitel gépesítése után csökkentik az adminisztrációval foglalkozó dolgozók számát. Az érintetteknek felajánlják, hogy egy-egy gyártási munkafolyamatra átképzik őket, és továbbra is munkát adnak számukra. Aki viszont nem él e lehetőséggel, annak más munkahelyet kell keresnie. Emellett leállítanak egy olyan gépsort, amely a termékváltás miatt feleslegessé vált. Az így felszabaduló munkaerőt a továbbiakban a gyár egy másik részlegében foglalkoztatják. (Akik a szocializmusban "amőbagyúként" kineveztek vezetőnek az a "piacgazdaságban is megbuktak. Csak most már a dolgozók "szivtak" érte.)

Köln, 1989. január 23. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - A Német
Szocialista Egységpárt nem érte el célját. Nem tudta megtörni a
demokrácia akarását az NDK-ban. Éppen ellenkezőleg. Már miután 1987
novemberében, Kelet-Berlinben a hatóságok rajtaütésszerűén betörtek
a környezetvédelmi könyvtárba, úgyszólván már ettől az időponttól
kezdve nem az történt, hogy megfélemlítve visszahúzódott a nép.
    
    Visszahúzódás helyett szolidarizálni kezdett a különböző független
kezdeményezésekkel. A tavaly januárban történt letartóztatások után
több mint 30 keletnémet városban áhítatot tartottak a templomokban.
    
    Ezrek és ezrek gyűltek össze, és nem csak egyházi épületekben,
hanem a munkahelyen is. A független kezdeményezések általában
széles támogatásra tettek szert. Az az érzés, hogy a nép
szolidarizál velük még több öntudatot öntött beléjük. (Ott a kezdet kezdetén felléptek a gyilkos szocialista elvtársak ellen.)

München, 1989. január 23. (SZER, Protestáns világ) - A Magyar
Református Ifjúsági Egyesület ideiglenes intéző bizottsága december
végén felhívást tett közzé, amelyben csatlakozásra buzdította
mindazokat, akik részt kívánnak venni az egyesület megalapításában.

Az előkészítő bizottság így fogalmazta meg az egyesület
célkitűzéseit:
- Az alakuló egyesület összeakarja tartani azokat a fiatalokat,
akik a Jézus Krisztusban vetett hit alapján, és a református
hitvallási íratok szellemében kívánják Isten ügyét szolgálni. Az
egyesület az evangéliumi hitmegújulása mellett a nemzeti értékek és
kultúra megjelenítéséért küzd. Célja az ifjúság körében egyházunk
hitvalló lelkületének, és missziói munkájának megerősítése. (Nemzeti értékekért való küzdelmet a balliberális sajtó neofasizmusnak minősítette. Igy próbálta a tömeget távol tartani.)

1989. január.23. Kiégett helyiség a Magyar Televízió Szabadság téri székházában. Hajnalban tűz ütött ki a TV Híradó új szerkesztőségében ahol két szoba és a IV. emeleti folyosó egy része is kiégett. A gyors tűzjelzésnek köszönhetően a tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat.(Tűz alkalmas a leltárhiány eltüntetésére. Senki sem vizsgálta.)

1990. január. 23.Horváth (megszálló szovjetek által engedélyezett belügyminiszter) lemondásának háttere -

A megfigyelőben erősödik az érzés: a miniszter abban a reményben maradt ülve az első forduló után a székén, hogy hátha nem tudnak többet. Ha akkor lemond, most nem gondolná senki, hogy mai döntésének hátterében meg az a félelem áll: hátha még többet tudnak.     Idegenül cseng a miniszternek az az elmúlt hetekben többször hangoztatott és ma is megismételt állítása, hogy az egész akció mögött a Fidesz és az SZDSZ választási manővere áll. (Akkor mét az SZDSZ törvényesen felelőségre kivánta vonni a volt MSZMP KB vezetőit. Ezért szélsőséges radikális csoportosulásnak tartották.)     Először is: tudnunk kell, hogy olyan súlyos botrányról van szó, hogy az ügyészség indokoltnak látja a vizsgálat megindítását. Ennek eredményét még be sem várva, a kormány olyan súlyosnak tartja a helyzetet, hogy feloszlatja a Belügyminisztérium kérdéses szolgálatát, amelynek vezetője már korábban tarthatatlannak minősítette saját helyzetét, és lemondott.

		1990. január. 23. Választóinak lelkes csapata kíséri az Országházig Tamás Gáspár Miklóst (j3) a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivőjét, akit január elején választottak meg országgyűlési képviselőnek.(Akkor még arról beszélt az SZDSZ, hogy a volt MSZMP KB vezetőit elszámoltatjuk törvényesen az országnak okozott károkért. Ami csak a magyar nép álma lett.)