1919. január 24. „A kozákok elleni polgárháború tapasztalatainak fényében el kell ismernünk, hogy csak egyetlen politikailag helyes lépésünk lehetséges, a könyörtelen harc, a tömeges terror a gazdag kozákok ellen. Ki kell irtani és fizikailag meg kell semmisíteni őket mind egy szálig ”, áll a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága aznap hozott titkos határozatában, amelynek alapján a következő két hónapban több mint nyolcezer kozákkal végeznek a bolsevik terrorkülönítmények. (Vö. 1947. január 16.)

1985. január 24. A holokauszttagadással vádolt Ernst Zündel torontói peréről a Toronto Sunban megjelent cikkében Dick Chapman megállapítja, hogy az auschwitzi gázkamrák mindaddig egyik legfontosabb és legtöbbet idézett szemtanújának tartott Rudolf Vrba alias Walter Rosenberg valójában egyetlen elgázosítást sem látott („Survivor never saw actual gassing deaths”), és a tárgyaláson azt is beismerte, hogy a hírnevét megalapozó (I cannot forgive, London 1963 című) könyvének a megírásakor az írói szabadság („licentia poetarum”) vezette a tollát, éppen ezért könyve csak „egy művészi kép… nem pedig bíróságra való dokumentum” („an artistic picture… not a document for a court”). A Zündel védelmét ellátó Doug Christie keresztkérdéseirnek hatására Vrba szó szerint „megtört”, és azt is kénytelen volt elismerni, hogy ő maga személyesen egyetlen elgázosítást sem látott , csupán másoktól hallott róluk. (Vö. 1985. január 12.)

1989. január. 24.Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága
A testület a Népszabadság Szerkesztő Bizottságának jelentése
alapján megállapította, hogy a Népszabadság az MSZMP központi
lapjaként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szerepét, a
párt politikáját elkötelezetten, szakszerüen képviselte. Az
országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az
utóbbi években a lap struktúrája megmerevedett, stílusa elnehezült.
A Népszabadságnak a párt politikáját, céljait, értékrendjét
következetesen képviselő, mindenkor vitakész, és a széles
néprétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá kell válnia. (Azaz a agyak gyúrása félre vezetése.)

 A párt 1989. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a
Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét -
az állami költségvetéssel együtt - 2 milliárd 667 millió forintban,
a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A
hiány 562 millió forint.  (Lenyúlták az állami pénz és vagyont, így van mit aprítani a tejbe.)

A Politikai Bizottság foglalkozott a párt belső nyilvánosságának
megújításával. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anyagi
lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt közvélemény-kutató
részlegét.  (Ezek lesznek a későbbi "független" szervezetek.)

Washington, 1989. január 24. (Amerika Hangja) - Kelet-Európa
legrégebbi független emberi jogi szervezete a Charta-77, valamint a
csehszlovák katolikus egyház egyaránt tiltakozott a csehszlovák
rendőrség múlt heti erőszakos fellépése miatt.
    
    Frantisek Tomasek csehszlovák bíboros érsek szokatlanul éles hangú
levélben fordult Ladislav Adamec elnökhöz (miniszterelnök - a
szerk.). Közölte, hogy a hívek és a csehszlovák lakosság
többségének bizalmát súlyosan megrendítette a rendőrség erőszakos
fellépése a múlt heti prágai békés tüntetések résztvevői ellen.
    
    Tomasek bíboros kijelentette: brutális erőszakkal nem lehet
elfojtani a polgárok jogos kívánságát arra, hogy szabad körülmények
között éljenek, ami a XX. században természetes kívánságnak számít.
    
    A rendőrség vízágyúval, gumibotokkal és könnygázzal támadt a
tömegre négy alkalommal a múlt héten, hogy a prágai Vencel téren
szétoszlassa a tüntetőket. A bíboros így fogalmazta meg a
helyzetet:
- Attól tartok, hogy a kormány és az állampolgárok közötti
párbeszéd elfojtása mindannyiunk számára hátrányos összeütközést
provokál ki.

(Nálunk a szocialisták a gumilövedékkel hasonló beidegződés alapján jártak el. A gyökér a gondolkodásukban van.)

1989. január 24., kedd - A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség kezdeményezi, hogy a Legfőbb Ügyészség indítson vizsgálatot a KISZ-iskolák ,,eladásával,, illetve az ezt lehetővé tevő jogszabállyal kapcsolatban - jelentette be Harajka István megyei főügyész kedden, a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság Kecskeméten tartott ülésén. A bejelentésre azért került sor, mert az ülésen - egy felszólalás nyomán - kiderült, hogy a KISZ Központi Bizottsága száz forintos névértékben nemcsak a szegedi, hanem a bajai KISZ-iskola épületét is megvásárolta. A bajai telekkönyvi hivatal az adás-vételt nem jegyezte be, hanem az ügyészséghez fordult. A jelenlegi jogszabályok szerint egyébként a tulajdon-átruházás nem törvénysértő, a felülvizsgálatra, esetleg a rendelet módosítására azért van szükség, mert az ügy rendkívül széles körben foglalkoztatja a közvéleményt, s erős ellenérzéseket vált ki. (Mint tudjuk eltussolták. A mai napig nem tudjuk mely elvtárs zsebébe landolt a privatizáció. Ez csak a torta habja volt.)

München, 1989. január 24. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az olasz
sajtó rajta tartja szemét Magyarországon és igyekszik
megszólaltatni a jelenleg folyó nagy átalakulás főszereplőit.
      Miután 10 nappal ezelőtt a la Repubblicában Vásárhelyi Miklóssal, a
La Stampában pedig Kiss Gy. Csabával készült interjú volt
olvasható, most az Unita közli budapesti tudósítójának Nyers
Rezsővel folytatott beszélgetése szövegét.
     Figyelemre méltó Nyers Rezső több megállapítása, mindenekelőtt az,
amit az MSZMP-ben uralkodó bizonytalanságról tett. így beszélt:
- Az MSZMP májusi konferenciáján nem számítottak arra, hogy az
események ilyen gyorsan fognak fejlődni. Nem gondolták például,
hogy a képviseleti demokrácia problémája a kormányprogram egyik
elemévé válhat. Az MSZMP-nek így most az a dilemmája, hogy vajon
tartsa-e magát szilárdan a konferencia határozataihoz, vagy pedig
vessen számot a társadalomban azóta végbement gyors változásoknak.
     Van, aki azt javasolja, hogy újabb konferenciát kell összehívni.
     Mások szerint ki kell várni a kongresszust. A magyar politikai
feladatokról ez Nyers Rezső véleménye.

(Mint tudjuk a "újjá alakul" MSZP-nek első elnöke Nyers Rezső lesz. Amely úgymond független az MSZMP-től. Milyen véletlen?)

OECD segélyek Kelet-Európának
Köln, 1990. január 24. (Deutschlandfunk) - Az utóbbi hónapokban
csaknem valamennyi kelet-európai ország felvette a kapcsolatot a
Párizsban székelő Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezettel. Az OECD 16 szakértője január elején véleménycserére
Lengyelországba látogatott. Röviddel azután a Szovjetunió
külügyminisztériumának 12 küldöttje érkezett Párizsba, akik egy
hétig tárgyaltak az OECD vezetőivel.

    A szervezet elnökének budapesti látogatása után, február elején
magyar delegáció látogat majd a francia fővárosba. Bulgária is jelét
adta, hogy kétoldalú kapcsolatokat szeretne kialakítani a
szervezettel, Csehszlovákia pedig teljes jogú tagként akar az OECD
munkájában részt venni. A kapcsolatok felvétele Romániával is mind
valószínűbb. Egyedül az NDK nem mutatott ezideig érdeklődést annak
ellenére, hogy a Szövetségi Köztársaság a keletnémet állam figyelmét
többször is felhívta a szervezet működésére. - Alfred Frisch
tudósítását hallják:

(Magyarország is kapott segélyt. De egyből az elvtársak külföldi bankszámláján landolt. Úgymond, hogy megakadályozzák a fasiszta visszarendeződést hazánkban.)

München, 1990. január 24. (SZER, Magyar híradó) - Budapesten
tartózkodik munkatársunk, Vadász János. Most az ő elemzését hallják:

    - A miniszterelnök kiválóan megfogalmazott, szenvedélyes hangú
felszólalását védő- és egyúttal vádbeszédnek szánta. Védte a
kormányt és az azt kiszolgáló apparátust, és támadta a politikai
pártokat, amelyeknek a választások eredményétől függő kombinációja
három hónapon belül kormányra hivatott kerülni.

    Németh Miklós mondanivalójának lényege: miközben kormánya
önzetlenül dolgozik a demokráciába való békés átmenet
biztosításáért, egy működőképes gazdaság fenntartásáért - mint
mondotta - vállalva szinte a politikai öngyilkossággal felérő
döntéseket is, a pártok - úgymond - keveseket leszámítva,
felelőtlenül törnek céljaik felé, kíméletlenül támadják és gyalázzák
a kormányzatot, gyűlöletet és hisztériát keltenek, mesterségesen
szítják a bizonytalanságot, és ezzel az átmenet békés jellegét és az
ország Európához való közeledését egyaránt veszélyeztetik.

(Tom Lantos cége már szétosztott 1milliárd dollárt a volt MSZMP KB vezetői között, hogy a fel vett hitel tízszeresét fizesse vissza országunk. Elvtársak külföldi bankokba helyezték. A nyugdíj kassza is üres már.  Aki elszámoltatás akar az antidemokrata azaz fasiszta..)

München, 1990. január 24. (SZER, Magyar híradó) - Megindult a
választási kampány. A pesti rádió ma kezdte meg az egyes pártok
választási propagandájának a sugárzását. Ebből az alkalomból Lengyel
Szaniszló készített választási előzetest:

    - A választási hadjárat természetesen nem gombnyomásra kezdődik.
Az előcsatározások Magyarországon is folynak már egy ideje. A
hivatalos kezdet dátuma mégis jó alkalmat szolgáltat arra, hogy -
mint három nyugati ország választásainak veterán megfigyelője -
megosszam néhány gondolatomat Önökkel.

    Mit várunk március 25-ikétől? Nem többet és nem kevesebbet, mint
azt, hogy a magyar nép szabadon és demokratikusan válassza meg
parlamenti képviselőit, akik azután a néptől kapott felhatalmazás
értelmében és arányában, hiteles és cselekvőképes kormányt hívnak
életre.

    Ennek van egy előfeltétele és egy biztosítéka. Az előfeltétel: a
szavazásra jogosult polgárok minél nagyobb arányú részvétele a
választáson. Biztosítéka pedig az az ígéret, hogy az Európa Tanács
helyszínre kiküldött megfigyelői fogják ellenőrizni a szavazás
lebonyolításának feddhetetlenségét.

A rendszerváltás hajnalán, 1990. január 24-én az Országgyűlés elfogadta a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvényt, amelyet a Reuter úgy értékelt, hogy a parlament hivatalosan elhantolta negyven esztendő egyházellenes kommunista politikáját. A képen: Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter felszólal a Parlament üléstermében az Országgyűlés 1990. január 24-i munkanapján. (Tudjuk a kommunista beidegződés miatt ma is manipulálják politikailag az egyházakat. Mert az erkölcs az nem liberális.)

2000. január 24. A sydney-i The Examiner „Poland’s Jews not buried at Treblinka” (Lengyel zsidókat nem földeltek el Treblinkában) című cikkében egy ausztráliai kutatókból álló csoport előző év októberében végzett helyszíni talajradaros vizsgálata alapján cáfolja a holokauszt-propaganda azon állítását, miszerint a treblinkai koncentrációs táborban 870 ezer embert – többségükben zsidókat – gyilkoltak meg , akiket azután óriási tömegsírokba temettek.

2002. január 24. Bejrút keresztény negyedében egy gépkocsiba rejtett pokolgép áldozatává válik Elie Hobeika, a libanoni keresztény milicisták volt parancsnoka, a Szabra és Satila palesztin menekülttáborokban végrehajtott 1982-es mészárlás egyik felelőse, miután két nappal korábban két belga szenátorral való bizalmas találkozója során késznek mutatkozott arra, hogy „leleplezéseket” közöljön a szabrai és satilai mészárlás miatt Saron izraeli miniszterelnök (az eset idején hadügyminiszter) ellen Brüsszelben folyó bűnügyi vizsgálathoz. (Végül ezt is eltussolták Európában.)

(antidogma.hu, MTI alapján szerk.)