1547. január 27. Meghal VIII. Henrik angol király, aki uralkodásának 38 éve alatt kivégeztetett két királynőt, két lordkancellárt – Thomas Morust (vö. 1535. július 6.) és Thomas Cromwellt (vö. 1540. július 28.) –, 179 magas rangú és 575 közönséges papot, 41 arisztokratát, 335 nemest, 50 doktort, 124 gazdag polgárt és 110 előkelő hölgyet, valamint 70 ezernél több munkanélkülit, csavargót, koldust és tolvajt.

1942. január 27. "Ki tudja, hogyan alakult volna Európa történelme, ha nem jön el a kereszténység. Róma egészen meghódította volna Európát és a hunok rohama megtört volna a légiók ellenállásán. Rómát a kereszténység roppantotta össze, nem pedig a germánok és a hunok. Amit ma a bolsevizmus materialista-műszaki alapon véghez visz, azt a kereszténység elméleti-metafizikai alapon valósította meg: amikor a korona inogni látja a trónt, akkor a csőcseléknél keres támogatást. Jobban tennék, ha 'áruló' Konstantinról és 'hűséges' Julianusról beszélnének, ahelyett, hogy az egyiket 'Nagynak", a másikat pedig 'Aposztatának' nevezzük. Amit a kereszténység Julianusról írt, az ugyanolyan zagyvaság, mint amit a zsidó írások ránk zúdítanak,miközben Julianus írásai csupa bölcsességet tartalmaznak. Milyen következményekkel is járna, ha az emberiség tanulmányozná a történelmet! Egykor majd a fasizmus és a nemzetiszocializmus érdemének fogják betudni, hogy megóvták Európát egy ilyen válság megismétlődésétől. (...) A zsidóknak ki kell takarodniuk Európából! A legjobb, ha Oroszországba mennek. Nem érzek részvétet a zsidók iránt. Mindig megmaradnak olyan elemnek, amely egymás ellen uszítja a népeket. A népek életében ugyanazt teszik, mint a magánéletben", mondja Hitler (aki zsidó volt, és zsidó felesége volt.) Wolfsschanzéban Himmler jelenlétében.

München, 1989. január 27.(SZER, Világhíradó) - A budapesti kormány a hazai
és a nemzetközi közvélemény nyomására három évtizedes késéssel ugyan,
de végre lehetővé teszi az 1956-os forradalom mártír vezetőinek, Nagy
Imre miniszterelnöknek, Maléter Pál honvédelmi miniszternek, Losonczi Géza
államminiszternek és Szilágyi Józsefnek, a kormánytitkárság vezetőjének a
végtisztesség megadását és a nyilvános temetést. Lángh Júlia kérdezte meg a
közvetlenül érintetteket. Először Maléter Pál özvegyének, Gyenes
Juditnak a véleményét hallják.
    
    - Erre a közleményre már számítottunk korábban is. Amikor az
Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak velünk, akkor azt is
közölték, hogy még 88 folyamán nyilvánosságra hozzák, de hát ez
most eddig váratott magára.
    
    Ami megdöbbenést kelt bennem, hogy ezzel az 1954-es, állítólag a
Nagy Imre által aláírt rendelettel magyarázzák a szörnyűséget: úgy
temetnek el embereket, hogy állítólag fogalmuk sincs róla, melyik
gödörben fekszik. (Sőt a későbbi feltárás alapján nem csak kivégezték őket, hanem mint a fasiszták összetörték csontjaikat. A hullát acél szöges dróttal csavarták be. )

Washington, 1989. január 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A
legtöbb kelet-európai országban politikai és gazdasági reformok
bevezetése van folyamatban, és ezek között élenjár Magyarország.
     Néhány héttel ezelőtt a magyar Országgyűlés törvényjavaslatokat
hagyott jóvá politikai, társadalmi szervezetek és szakszervezetek
alakításáról, egyben jóváhagyta a gyülekezési és tüntetési jogot. A
törvények még nem intézkednek az említett szervezetek hivatalos
bejegyzéséről és működéséről. Erre augusztusban kerül sor. A
törvények előírják azonban, hogy az új csoportok nem
veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát. A kommunista
hatóságok viszont fenntartják a jogot, hogy eldöntsék, fennáll-e
ilyen veszély. Magyarországon ezért sokan joggal teszik fel a
kérdést, jelentenek-e valami újat ezek a törvények.
     A szakértők, nem is beszélve az utca emberéről, óvatosan fogadják a
hatóságok lépéseit. Ennek egyszerű oka pedig az, hogy Magyarország
kommunista urai nem azért lazítanak a gyeplőn, mert nagyszerűnek
tartják a többpártrendszert, hanem mert kénytelenek változtatásokat
eszközölni. Az új törvények a kormányzat pragmatikus gesztusának is
tekinthetők, hogy valamiképpen orvosolják az ország egyre mélyülő
gazdasági válságát. Magyarországon alacsony a termelékenység, és az
ország külföldi adóssága 13 milliárd 400 millió dollár körül van,
ami hatalmas összeg egy 10,5 millió lakosú országnak. (Még akkor nem volt ismert, hogy a MSZMP KB vezetői 1 milliárd Dollárt kapnak a canadai hitelező cégtől, hogy országunk az adóság tízszeresét fizethesse vissza. /mintegy ötszáz család/)

1989. január 27., péntek - A Magyar Köztársaság elnevezés fejezné ki a legjobban azt, hogy hazánk államformája köztársaság. Nem szükséges a demokratikus, vagy szocialista jelző - hangoztatták a képviselők a parlamenti alkotmányozó bizottság pénteken az Országházban tartott ülésén. Véleményükhöz a jogászok hozzáfűzték: maga az alkotmány ad választ arra, hogy ebben az országban a hatalom demokratikus, a berendezkedés szocialista. A vitában felszólalók közül többen úgy vélték, hogy az új alkotmány fejezze ki a magyar állam kontinuitását. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ebbe a hazába, nemzetünk büszkesége, hogy fenn tudtuk tartani ezt az országot - hangsúlyozták. Javasolták: az új alkotmány első fejezetében rögzítsék az emberi jogokat, de tüntessék fel az emberi kötelességeket is. Ezek elválaszthatatlanok. Részletezzék az egyes ember kötelezettségeit embertársaik, a család a társadalom iránt.
     Ha az egykamarás rendszer mellett döntenek, gondoskodni kell arról,
hogy a képviselők igénybe vehessék szakértők véleményét. Kétkamarás
rendszer esetén a második kamara tagjai között legyenek ott a
szakemberek, valamint az országos szervezetek, egyházak, etnikai
csoportok képviselői.
      A nemzet szimbólumairól szólva egyes képviselők úgy vélték, a
koronás címer fejezné ki a legjobban államiságunkat, mások viszont a
Kossuth-címer elfogadását javasolták. Ez - hangoztatták - újkori
történelmünk ismert szimbóluma, s olyan jelkép volt, amelyet az idők
során alig használhattak. (A MSZMP KB vezetői már eldöntötték milyen alkotmány tartalmat fogadjon el az országgyűlés. Ezért van a jelenlegi toldott anti európai alkotmányunk.A nép nem tudta, hogy döntöttek már a feje felett.)

1989. január. 17. Nyers Rezső (MSZMP) államminiszter beszél a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán rendezett tanácskozáson. (Később az MSZP első elnöke.) (A népnek meg "lenyomták" a dumát, hogy a MSZP nem jogutód.)

München, 1990. január 27. (SZER, Világhíradó) - Ma nyílt meg a
Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusának 2-ik része. A
párt elnöke, Thürmer Gyula bevezetőjében azt mondta: "Az MSZMP
ragaszkodik a kommunizmus eszméjéhez, mert az jó, csak a gyakorlat
volt hibás." ("Mint a fasizmusnál, az jó csak a gyakorlat volt hibás, nem kellet volna a zsidókat üldözni". Közben ezek a vezetők a szovjet megszállók bábjai voltak.)
        Gadó György budapesti munkatársunk ezeket a tapasztalatokat
szerezte a kongresszuson:
       A választások előtt felmutatható pártprogram is csak még e
kongresszus után készül majd el és a jól megalapozott távlati
elgondolás arról, hogy miféle nemzetközi összefüggésekben lenne
beilleszthető az a szocializmus, amit ez a párt a magyar társadalom
messzebbi jövője számára váltig kínál.

        A kongresszus mai napján a programot jobb híján helyettesítő
politikai nyilatkozatról folyt a vita.
        Déli kettőig elég egyértelmű kép alakult már ki. Ami a múltat
illeti, a párt még mindig azzal a megállapítással éri be, hogy a
szocialista országokban történt hibák, elsősorban pedig a román
vezetés bűne is árnyékot vetnek a szocializmusra. A MSZMP szerint a
Nyugatot csak a szocialista világ réme kényszerítette a dolgozók
jólétét szolgáló engedményekre.
        A Grósz-párt körében továbbra is az ellenforradalom kifejezés
járja, ha 1956-ról van szó.
        És hogyan viszonyulnak a felelősség kérdéséhez? Azt állítják,
hogy néhány száz, legfeljebb néhány ezer haszonleső és karrierista,
aki vezető posztokat szerzett, nem azonos a párttagsággal, mely
semmiképp sem felelős az elmúlt 40 év bajaiért. (Felelősségre vonás elmaradt. Később mint jó elvtársak be kerültek a közéletbe a nép kábításához hozzá járultak. Megtollasodtak érdemtelenül. A Kongresszus egy nagy semmi. Propaganda a népnek volt. Már kiosztották a kártyákat. Ki fog meg tollasodni.)

1990.január.27.Interjú Rácz Sándorral -(Szabad Európa Rádió)

Most az egyszer úgy alakulhat történelmünk, hogy sem Keletről, sem Nyugatról nem szólnak bele ebbe a politikai folyamatba. Próbáljuk mi a saját erőnkből olyan tisztességesen megválasztani a képviselőházat, hogy az aztán a mi bizalmunk alapján csak tisztességesen tudjon működni.     - A választások után a most eddig létrejött ellenzéki pártok között várhatóan személyi és elvi ellentéteken alapulva esetleges kormányválság is kialakulhat. Mivel lehet őket megóvni ettől?     - Az én alapállásom ebben a választási kampányban az, hogy egyik kötelességünk a magyar szabadság, függetlenség visszaszerzése. Ez a fő kérdés. Ebben a kérdésben pedig nincs olyan magyar ember, akinek eltérhet a véleménye, mert ez a legfontosabb. Ha most az ellenzéki csoportokból bárki más ötlettel áll elő, s ezt ki akarja valamilyen formán magyarázni és kerülni, azt máris tetten érjük, hogy nem a legfontosabb magyar célt akarja megközelíteni. Ezért valószínű, hogy összefogunk ellene, akár parlamentben vagy parlamenten kívül, utcán, tüntetéssel, sztrájkkal, de a magyarellenes tevékenységnek egyszer és mindenkorra vége kell szakadjon. (A sztrájkok elmaradását használták ki a MSZMP KB vezetői a szabad lenyúláshoz.)     Ha én netán bekerülök a parlamentbe, az egyetlen feladatom az lesz, hogy magyar népellenes törvényt a magyar parlamentben ne hozhassanak. Nem csinálok mást, biztos nem is fogok javasolni törvényeket, de a javasolt törvényeket mindig ilyen kritikus szellemben fogom vizsgálni.

1990. január 28., vasárnap - Növekszik a munkanélküliek száma Nógrád megyében. Az elmúlt év első negyedéhez képest az esztendő végére megháromszorozódott az állást keresők száma. Az év során több mint 700-an kaptak összesen tízmillió forintot meghaladó összegben segélyt. Minden harmadik jelentkezőt tudott csak elhelyezni a Nógrád megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, jóllehet, az üres állások száma változatlanul meghaladja a munkát keresőkét, jelenleg is több mint 1400 helyre jut 650 munkanélküli. Kereslet és kínálat azonban nem egyenlíti ki egymást: a gazdálkodók elsősorban szakembereket alkalmaznának, az ajánlkozók zöme viszont szakképzetlen, egyharmaduk az általános iskolát sem végezte el. (Mint ahogy a szocializmusban úgy a szabadpiacnál is "amőbaagyúak" a MSZMP által kinevezett üzemvezetői. Másrészt a MSZMP KB megkezdte az állami vagyon elhárdálását, aminek eredménye a magán bankszámlájuk hízása. A "rongyos proletárok" meg nem számítanak, mint az országos Kongresszuson elmondták zárt körben.)

1990, január 27. szombat - Több száz nyugdíjas részvételével tüntetést rendezett szombaton Győr belvárosában a nyugdíjasok helyi egyesülete. A megyei tanács székháza előtti téren a nyugdíjasok képviselői petíciót nyújtottak át Balogh József tanácselnöknek. Ebben elsősorban a lakbérek és a közszolgáltatások drasztikus emelése ellen tiltakoztak. A tanácselnök ígéretet tett, hogy a követeléseket eljuttatja az illetékes kormányszervekhez. (MTI) (Manapság már 70 éves asszony házát árverezik, és rakják ki az utcára az anti európai balliberális törvények alapján.)

1997. január 27. „Prominens zsidó alakok ma példa nélküli hatalmi helyzetet élveznek a politikában, a médiában és a magánszektorban , és Oroszország legkreatívabb és legtehetségesebb szellemeiként emelkedtek ki. Borisz Berezovszkij, a legbefolyásosabb orosz zsidó, aki a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes vezetői posztját foglalja el és egy kisebb üzleti birodalmat ellenőriz, legutóbb egyenesen azzal dicsekedett, hogy az országot hét kulcsbankár vezeti, a legtöbbjük zsidó”, írja a londoni Times. (Vö. 1996. november 14.; 1997. április 4.