1516. március 20. A Velencei Köztársaság törvényben kötelezi zsidó lakosait arra, hogy költözzenek a San Girolamo melletti negyedbe, és ezzel létrejön az első gettó. A rendelet előírja, hogy a terület köré falat kell emelni, a keresztény őrökkel őriztetett kapukat pedig meghatározott időpontban be kell zárni. A rendelet 1886-ig maradt hatályban.

1848. március 20. Miután a magyar országgyűlés alsótáblája három nappal korábban határozatban törölte el az egyházi tizedet, a magyar püspökök beadványt intéznek az uralkodóhoz, amelyben a bécsi udvartól kérnek védelmet „a jogaikba történt erőszakos beavatkozás és jövedelmeik csökkenése ellen”. (Vö. 1848. január 20.; 1849. január 28; 1849. szeptember 9.; 1849. november 8.; 1850. augusztus 25.; 1919. március 29.; 1950. szeptember 26.; 1957. február 18.; 1957. március 31.; 1957. április 10.; 1961. március 15.; 1985. március 31.; 1985. április 28.; 1987. május 21.; 1987. december 17.; 1989. május 2.)

München, 1989. március 20. (SZER, Világhíradó) - Az igazság előbb- utóbb kiderül, mint ahogy azt sem rejthették már véka alá, hogy a szovjet csapatok nem Battonyán kezdték az ország elfoglalását és nem április 4-én fejezték be azt.
Lassan azt is elismerni kénytelen-kelletlen az MSZMP, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés döntötte meg az önkényuralmat.
Szintén a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem. (Újra értékelést privatizálták.)
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek.
És ha már itt tartunk, például a budapesti November 7. térre, amelynek névadója végre-valahára már nem ünnep, ugyanaz a felirat kerüljön, amely 1956 dicső napjaiban díszítette: október 23-a,
amely remélhetőleg rövidesen a magyar nép nemzeti ünnepe lesz. +++ (Kun Bélát a terrorista szocialista nagyvezér történelmi eseményit napjainkban is meghamisítják az oktatásban.)

München, 1990. március 20. (SZER, Magyar híradó) - Egy kérdés:mivé aprózódott a magyar politikai palettán az egykori magyar állampárt? Az osztrák Die Presséből idéz Váradi Attila:
- A kommunista állampárt természetesen nem tűnt el nyomtalanul -hat utódszervezete verseng a szavazók kegyeiért. Az MSZMP tavaly októberi kongresszusán megalakult Magyar Szocialista Párt – amelybe a Kádár-féle 700 ezer tagot számláló állampártnak mindössze 50 ezer tagja kérte felvételét - a demokratikus szocializmus jelszavával indult harcba. (Első elnöke Nyers Rezső aki a MSZMP utolsó elnöke volt.)
Az MSZP programja elítéli az 1949-től 1989-ig tartó korszak bürokratikus, diktatórikus rendszerét, síkra száll a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért, és a KGST korszerűsítését kívánja. (Fasizmusnak tarja a felelősségre vonást és elszámoltatást.)
Az önmagát most feloszlatott Országgyűlésben 137-en képviselték az MSZP-t.
Az MSZP-vel azonosulni nem tudó dogmatikus kommunisták MSZMP-je saját állítása szerint 82 ezer tagot számlál. Érvelésük mit sem változott. A magyar gazdasági problémákért a kapitalista országok felelősek, amelyek a hetvenes években a szocialista és a fejlődő országokra hárították át saját nehézségeiket.
Az MSZMP ellenzi a külföldi tőke beáramlását, ehelyett a Varsói Szerződés és a KGST országaival fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzését ajánlja.
A harmadik MSZMP utódpárt, a Hazafias Választási Koalíció, a Hazafias Népfront kreatúrája, és arra szolgál, hogy az egypártrendszerű diktatúra társutasait minél nagyobb számban mentse
át a demokratikus parlamentbe.
A Die Presse a maradvány pártok között említi végül az Agrárszövetséget, amely a magángazdaságok elterjedésének esküdt ellensége. A bécsi lap értékelése szerint ez érthető, hiszen az úgynevezett zöld bárók - értsd: tsz-elnökök - bábáskodtak az Agrárszövetség alapítása körül. +++
(Zöld bárok a vidéki MSZMP vezetők tagjai.)

München, 1990. március 20. (SZER, Forgószínpad) - A Journal o Commerce című amerikai lap magyarországi eseményről tudósítja olvasóit, arról, hogy immár nemcsak Csehszlovákiából, hanem magyar földről is kivonulnak a szovjet megszálló seregek; kétharmaduk az év végéig, a többi pedig a jövő év közepéig.
A lap budapesti kormánykörökre hivatkozva beszámol arról, milyen nehézségekkel jár a kivonulás.
- A Szovjetunióba induló vagonok 80 százaléka felszerelést és katonát szállít majd másfél éven át. Ez azt jelenti, hogy a határon átgördülő napi 14 szerelvény közül 11 haditervet szállít majd, és
azt is jelenti, hogy csak három szerelvény marad a kereskedelmi áruk szállítására.
Ez főleg azoknak a magyar vállalatoknak jelent fejtörést, amelyek terméküket a Szovjetunióba exportálják. Az oroszok is bajban vannak, mert csökken a Magyarországról származó élelmiszer
mennyisége, amelyre már régóta nem volt olyan nagy szükség az ellátási gondokkal küzdő birodalomban, mint épp most. (Magyarországnak szüksége van az élelmiszer ellenértékére. A szovjetek, hogy ne keljen fizetni csökkentik a megrendelést országunktól.)
Az amerikai lap, hogy érzékeltesse a kivonulással járó gondokat, közli, hogy mi mindent kell hazavigyenek a szovjetek. 50 ezer katonát, 800 tankot, 1500 páncélos járművet, 6 repülőtérhez és 60 helyőrséghez tartozó berendezést és 800 ezer tonna lőszert, valamint felszerelést. +++ ( A megszállók által kinevezett magyar bábok maradnak.)

1991. március 20. „Buchenwaldban nemcsak őrök voltak, akik halálra verték a rabokat, amikor csak nekik tetszett, hanem orvosok is, akik szörnyű kísérleteket végeztek, és tisztek, akik lámpaernyőt csináltak az áldozatok bőréből”, írja a The New York Times németországi tudósítója, a zsidó származású Stephen Kinzer, megismételve ezt a már számtalanszor megcáfolt háborús propaganda-hazugságot.

1991. március 20. George Bush amerikai elnök - Purim napjára időzítve - aláírja azt a törvényjavaslatot, miszerint "az Egyesült Államokban minden évben március 26-án 'Education Day, USA' napot tartanak a Chábád Lubavics chászid vallási közösség nagy szellemi vezérének, Menachem Mendel Schneerson főrabbinak - 'Rebbe'-nek - a születésnapján". A USA-ban e törvényjavaslatból "Public Law 102-14", az állítólag isten által Noé fiainak adott Hét Törvényre (Noahide Laws) és Talmudra alapozott törvény lett.

2003. március 20. „A százszázalékos antikommunista retorika igényes ember számára intellektuálisan nem vállalható”, mondja Bence György „filozófus”, a Fidesz egykori éceszgébere a Magyar Narancsban.

(anti.dogma.hu MTI alapján szerk.)