1475. március 23. A zsidó húsvét előestéjén Trentóban egy német származású zsidó uzsorás, Nürnbergi Sámuel házában rituális módon lemészárolják egy helyi cserzővarga 29 hónapos fiát, Simoninót. A gyilkosságban 15 helyi zsidót találtak bűnösnek, akiket nyilvánosan kivégeztek. VIII. Gergely pápa alatt a fiút a római vértanúk közé iktatták, és 1965-ig „boldognak” számított. 2007 februárjában megjelent Pasque di sangue. Ebrei d'Europa e omicidi rituali (Véres húsvétok. Európai zsidók és rituális gyilkosságok)című művében Ariel Toaff, az izraeli Bar-Ilan Egyetem középkori történelemtanára hitelesnek minősítette a rituális gyilkosság tényét, később azonban a cionista lobbi nyomására visszakozott, és könyvét kivonatta a forgalomból. (Vö. 1882. április 1.; 1883. augusztus 3.; 1889. november 10.; 1899. március 29.; 1993. május 5.)

1667. március 23. Meghal Wesselényi Ferenc, Magyarország nádora

Részt vett a török elleni végvári harcokban. 1644-ben mint füleki kapitány I. Rákóczi György ellen harcolt, majd Széchy Mária segítségével - akit feleségül vett - elfoglalta Murány várát. Ezért jutalmul grófi címet kapott. 1647-ben felső-magyarországi, 1652-ben kassai főkapitány lett. 1655-ben az országgyűlés nádorrá választotta. 1663-1664 részt vett a török elleni hadjáratban. A vasvári béke (1664) után tiltakozott az udvarnál a magyar érdekek elárulása miatt. Vezetésével 1666-ban Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró, majd Frangepán Ferenc horvát gróf részvételével főúri összeesküvés jött létre (Wesselényi-féle összeesküvés) I. Lipótnak az országra súlyosan nehezedő abszolutizmusa és az idegen uralom ellen. Murányi birtokán tartott tanácskozáson kidolgozták az Oszmán Birodalommal kötendő különbéke tervét is, Wesselényi Ferenc azonban a fegyveres fölkelés kirobbanása előtt Zólyomlipcsén meghalt.

1902. március 23. Meghal Tisza Kálmán miniszterelnök

A család ősi birtokán, Geszten született 1830. december 10-én. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazó volt, és a Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe is követte. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. Határozottan fellépett az 1859. szeptember 1-jei pátens és októberi diploma ellen, s ezzel, mint az alkotmányosság védelmezője, nagy népszerűségre tett szert. Az 1861-es országgyűlésben a képviselőház alelnöke lett. A Deák körül csoportosuló felirati párttal szemben a határozati párthoz csatlakozott, amelynek később vezére lett. Ellenezte a Deák-féle kiegyezési formulát, a közös minisztériumok és a delegációk létrehozását, s célul tűzte ki az önálló magyar hadsereg, kereskedelmi és pénzügyi rendszer megvalósítását. 1875-ben azonban elfogadta az adott közjogi berendezkedést: balközép pártja és a kormánypárt egyesülése révén létrehozta a Szabadelvű Pártot, amely három évtizeden át kormányozta az országot. Ő maga történelmi rekordot állított fel: 15 évig töltötte be a miniszterelnöki tisztséget 1875. október 20-tól 1890. március 13-ig. Hosszú kormányzását úgy biztosította, hogy pártjának frakciói között lavírozott, kompromisszumokkal, személyi tekintélyével és a tőle függő képviselők, az ún. mamelukok tömegével tartotta fenn a pártegységet. Belpolitikájában a fokozatos centralizáció híve volt, ugyanakkor szorgalmazta a korszerű ipartörvények, a cselédtörvény, továbbá a liberális jellegű büntető törvénykönyv megalkotását és parlamenti elfogadtatását. Bukását végül is a véderőreform, illetve az ún. honossági törvényjavaslat ügyében támadt nézeteltérések okozták. Az előbbi esetben az ellenzék tiltakozott az ellen, hogy a honvédség tisztjeinek is német nyelven kelljen letenniük a tiszti esküt, míg a másik esetben azt kívánták, hogy Kossuth Lajost, a turini remetét, mentsék fel honosítási kötelezettsége alól, hiszen ő nem ismerte el királyának Ferenc Józsefet. Budapesten érte a halál.

1919. március 23. Milánóban Benito Mussolini volt frontharcos és egykori szocialista agitátor megalakítja az első fascio di combattimentót, és ezzel de facto megszületik a fasizmus. (A filozófiai alap a marxizmus volt.)

1942. március 23. Megkezdődik a japán származású amerikaiak deportálása, amelynek során több mint százezer férfit és nőt, gyermeket és aggastyánt hurcolnak el nyugati parti otthonaikból az ország belsejében lévő internáló táborokba.

1944. március 23. Rómában, a Rasella utcában, kommunista partizánok 42 német katona és tíz olasz járókelő életét kioltó merényletet követnek el a megszálló német csapatok ellen azzal a céllal, hogy a megtorlás keretében a németek sújtsanak le az antifasiszta ellenállás nem kommunista frakciójára. Az Olasz Kommunista Párt Giorgio Amendola által vezetett titkos szervezete eljuttatta a Gestapóhoz a rivális csoportok taglistáját, a németek pedig az Ardeatine-bányáknál elvégezték helyettük a „piszkos munkát”: kivégezték az Akció Párt, a Vörös Zászló Csoport, a monarchista és Badoglio-párti ellenállás 335 tagját.

1945. március 23. A Vörös Hadsereg elfoglalja és kifosztja Danzig városát. A következő napokban a szovjet katonák több ezer nőt megerőszakolnak, köztük százával tizenkét év alatti gyereklányokat. (A velük bejövő ma „antifasisztának” nevezett új SS-különítmény segítette a civilek gyilkolását. Nőket és gyermekeket.)

1956. március 23. Kikiáltják a Pakisztáni Iszlám Köztársaságot

Pakisztán területén már az i.e. III-II. évezredben fejlett kultúrájú civilizáció alakult ki, az iszlám vallás a VIII. században terjedt el. A térségben a középkor folyamán kisebb-nagyobb fejedelemségek léteztek, a XVI-XVIII. században a Mogul Birodalom része lett Pakisztán. Az angol hódítás az 1840-es években ért el idáig, a XIX. század második felében több, gyarmatosítás elleni felkelés tört ki. 1906-ban Aga Kán vezetésével megalakult a Muzulmán Liga, amely 1940-ben már az indiai szubkontinens iszlám vallású lakosságát tömörítő állam létrehozását követelte. A független Pakisztán (mint brit domínium) India vallási alapon történő kettéosztásával 1947. augusztus 14-én jött létre, két egymástól 1700 kilométerre eső országrészből, Kelet- és Nyugat-Pakisztánból. Akkor ez volt a világ legnagyobb mohamedán állama. A döntés hatalmas népvándorláshoz vezetett, mintegy 15 millió ember változtatott lakóhelyet. A kis hercegségek hovatartozásukról maguk dönthettek. A kasmíri maharadzsa váltakozó álláspontja háborúhoz vezetett, amelynek végén a terület kisebbik része Pakisztánhoz, nagyobb része Dzsammu és Kasmír néven Indiához került. Pakisztán 1956. március 23-án nevében is iszlám köztársaság lett. A keleti és nyugati országrész ellentétei 1971-ben polgárháborúhoz vezettek, Kelet-Pakisztán Banglades néven független állam lett.

1980. március 23. Jeruzsálemben nyilvánosan és rituálisan elégetik az Újszövetség több száz példányát az izraeli kultuszminisztérium által anyagilag támogatott Jád Lé’ákhim vallásos szervezet irányításával. (Vö. 1553. augusztus 12.) (Hitler is meg a szocialisták is könyveket égettek.)

1989. március 23., csütörtök - A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége - amint a Magyar Távirati Irodát is tájékoztatta - örömmel értesült az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának arról az állásfoglalásáról, amely elismerte a megyei pártlap, a Petőfi Népe szerkesztőségének önállóságát, és amellyel elhatárolta magát a pártbizottság tisztségviselőinek közvetlen utasításokon vagy tiltásokon alapuló beavatkozásától. Az elnökség úgy véli: kívánatos, hogy ez ne csak Bács-Kiskunban váljék elfogadott elvvé és gyakorlattá. (Függetlené válik a néptől a balliberális maffia érdekében.)

München, 1989. március 23. (SZER, Szerkesztők fóruma) - Rögzített hangfelvétellel jelentkezünk. Ennek oka egyrészt a műsor szerkesztőjének, Vadász Jánosnak a távolléte, másrészt az a törekvésünk, hogy mielőbb és a lehetőségek szerint minél részletesebben közölhessük azt a nagy jelentőségű, időszerű előadást, amit Für Lajos történész, a Magyar Demokrata Fórum
vezetőségi tagja tartott múlt pénteken Münchenben a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom szervezésében.
Bevezetőben az előadó azokkal a válságtünetekkel foglalkozott, amelyek szükségessé tették a Magyar Demokrata Fórum megalakítását.
- Súlyos gazdasági válság gyötri az országot. Rendkívül messze lemaradt az ország gazdasági termelését tekintve a korszerű Európa mögött. Súlyos válság hatja át a társadalmat - nemcsak úgy, hogy lassan újra sikerül utolérnünk azt a többször, már odahaza többször
elátkozott Horthy-rendszert, hogy még nekünk is lesz újra 3 millió koldusunk ebben az országban - nemcsak így van társadalmi válság, hanem úgy is, hogy szétesett a társadalom, a társadalom alapsejtjei morzsolódtak és hullottak szét - mondhatnám azt is: szétbomlott,.
szétbomlasztatott ez a társadalom. (sikerült a neoliberalistáknak le rombolni teljesen a káosz érdekében és a egyéni haszonszerzés érdekében, ami munka nélkül jön létre.)
Súlyos kulturális, szellemei válság is - amiről kevesebbet beszélnek -, amelyek legalább olyan égbekiáltóak - ha úgy tetszik - mint a gazdaságiak és a társadalmiak. A közegészségügy, de
különösképpen is a közoktatás, amelyik a kultúrának egy fontos eleme, területe, olyan mélypontra süllyedt, hogy némely területein a szakemberek összehasonlító, alapos összehasonlító számításai
szerint Európa legutolsó helyén állunk.
Súlyos válság tetőzi mindezt: az erkölcs válsága. Amelyik azért is súlyosabb talán valamennyinél, mert az előbbiek egy sikeresebb átfordulás után viszonylag belátható időben belül helyreállíthatok, az erkölcsi lezüllésnek a mértéke azonban sokkal nehezebben tisztítható meg attól a sok szennytől, ami itt a magyar közéletre, a közerkölcsökre rárakódott. (Balliberális maffia tevékenysége. A volt MSZMP KB vezetői állami tulajdon le nyúlásai. A háborús bűnös kádárizmusban felvett kölcsönt visszafizetése az adófizetők pénzéből. Ők el dorbézolták mi fizetünk.)

München, 1990. március 23. (SZER, Magyar híradó, Kasza László) -A Nemzetközi Információs Központban ma is egymást érték a sajtókonferenciák.
Pozsgay Imre kezdte - mert erre volt kereslet, no meg a választási kampányra is most lehetett rátenni az utolsó lapáttal,nem fukarkodott, sarkított formulázásokkal. Példa: ha tudtuk volna,
hogy az ősszel még bennünket állandóan fenyegető Honecker,Ceausescu, Jakes papírtigrisek, gyorsabban végrehajtottuk volna a reformokat. Vagy: két párt tévedett igazán, az MSZP és az SZDSZ,mindketten azt hittük, hogy több kommunista van ebben az országban. (Sikerült elterelni a nép figyelmét a MSZMP KB vezetőinek le nyúlásairól. A törvényes felelősségre vonásról.)

München, 1990. március 23. (SZER, Magyar híradó) – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ma nagyszabású választási akciót tartott. Ebből az alkalomból készített interjút Bölcskei Jánossal
Szilágyi Sándor:
- Bölcskei Jánost, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos pártvezetőségének tagját, a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom ügyvivőjét kérdezem: mit akart a párt demonstrálni ezzel az
akcióval?
- Szerettük volna egy picit felhívni a közvélemény érdeklődésé tarra, hogy a Szociáldemokrata Párt a választások előtt elég nagy erőbedobással összpontosított egy olyan akcióra, amely szerintünk
jelentősen változtatott az emberek életkörülményén, illetve gazdasági helyzetén is, hiszen már egy elfogadott jogszabály szerint az OTP-kamatokat megadóztatta volna az állam és felemelte, teljesen
egyoldalúan felrúgva azt a szerződést, amelyet az állampolgárokkal egy kétoldalú szerződés alapján kötött. Ezt mi egy aláírásgyűjtési akcióval próbáltuk megkérdőjelezni, s mikor a 40-45 ezer aláírásunk már összegyűlt, és az Alkománybíróságnál megtettük a feljelentést,
az Alkotmánybíróság és a parlament maga tette hatálytalanná a döntését közös erővel, még mielőtt végül is a 100 ezer aláírás miatt népszavazást kellett volna akár kezdeményezni.
Én úgy ítélem meg, hogy a Magyar Rádió, Televízió és a sajtó következetesen elhallgatja a Szociáldemokrata Párt jelenlétét Magyarországon, és jóval nagyobb erővel hangsúlyozza a Szocialista Párt baloldaliságát és modernségét Magyarországon, mint azt a tiszta
lappal induló Szociáldemokrata Pártot, amely 40 éven át betiltott, emigrációba kényszerült párt volt. (A közszolgálati sajtó balliberális irányítás alatt van. Célja, hogy megakadályozzák, hogy a nép felelősségre vonást követeljen.)

(anti.dogma MTI alapján szerk)