1442. március 25. A Szeben melletti csatában Kamonyai (Kemény) Simon a magyarok vezére, Hunyadi János ruhájában magára csalja a törököket, akik le is vágják a „vezért”, Hunyadi pedig kihasználja a törökök ünneplését és vereséget mér rájuk.

1447. március 25. Hunyadit kormányzóvá választják

Hunyadi kormányzóvá választásával kiteljesedett a magyar rendi állam. Az új államforma kiterjesztette a politikai döntéshozatal jogát az ország minden teljes jogú birtokosára. A rendek alapvető jogait az 1447. márciusi országgyűlés foglalta törvénybe: minden évben pünkösdkor országgyűlést kell tartani, ahol valamennyi nemes köteles megjelenni, akinek húsznál több jobbágya van. Amennyiben új király választására kerül sor, az országnagyok és a vármegyék küldöttei közösen döntenek. Korábban az ország politikai döntéseit az uralkodó és a királyi tanács hozta. A rendi állam valamennyi fontos döntésének az országgyűlésen kellett megszületnie. Országgyűlést az Anjou-királyok és Zsigmond csak rendkívüli helyzetben, a már meghozott döntések közzétételére hívtak össze, ezzel szemben 1439-től kezdve rendszeresen, minden évben tartottak, és az ott megjelenők egyúttal a döntéshozásban is részt vettek. A rendi országgyűlésen a teljes jogú birtokosok - a nemesek, egyházi testületek, valamint 1445-től a királyi városok -, ill. képviselőik vehettek részt. Jellemző volt a nemesség túlsúlya, a hozzájuk képest kisszámú főpap nem alkotott külön rendet. Az ország báróit, a főpapokat, valamint az előkelő nemeseket személyükre szóló meghívóval az országgyűlésekre, az ország nemességét megyénként választott követek képviselték. Néha azonban teljes számban is összehívták őket - első ízben az 1446. évi kormányzóválasztás alkalmával. A megjelentek nagy száma ellenére az országos politika irányítás továbbra is a legnagyobb mágnáscsaládok kezében maradt, a vármegyei küldöttek nagy része ugyanis valamelyik báró familiárisa volt, így elsősorban ura érdekeit képviselte.

1811. március 25. Percy Bysshe Shelley angol költőt kizárják az Oxfordi Egyetemről, miután kiderült róla, hogy Az ateizmus szükségessége (The Necessity of Atheism) című pamfletnek ő a szerzője. (Vö. 1646. február 28.; 1857. január 31.; 1857. július 31.; 1921. december 9.)

1881. március 25. Megszületett Bartók Béla zeneszerző

Bartók Béla a magyar határhoz közeli Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot. Vidéki városokban nevelkedett, ötéves korától tanult zongorázni édesanyjától, kilencévesen már kis táncdarabokat komponált. 1892-ben nyilvános hangversenyt adott, melyen saját kompozícióját is eljátszotta. Rendszeres tanulmányait 1894-ben, Pozsonyban kezdte meg. 1899-ben iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára, ahol elsősorban zongoristaként fejlődött. 1902-ben Richard Strauss hatására kezdett ismét komponálni, Kossuth szimfóniája Straussra emlékeztet, de magyar jellegű, az osztrák himnusz eltorzítása botrányt is keltett. Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult. Kodály Zoltánnal együtt felismerte, hogy ez nem azonos a cigány műzenével, s gyűjtőútjaik során hatalmas anyagot tártak fel, a népi dallam- és ritmusvilágot saját műveikbe is beolvasztották. Bartók 1907-ben lett a Zeneakadémia zongora-tanszékének tanára, ahol 1934-ig tanított. Az oktatási szünidőben népdalokat gyűjtött, s hamarosan közzétette népdal-monográfiáit és tanulmányait.

1891. március 25. Megszületett Vörös János katona-politikus

Csabrendeken született. Pályafutását hivatásos katonatisztként kezdte. 1931-36 között a harcászat tanára volt a hadiakadémián. 1941-ben vezérőrnagyként, majd altábornagyként a vezérkari főnökség hadműveleti csoportfőnöki tisztét töltötte be. 1943-ban a HM anyagi főcsoportfőnöke, 1944-ben pedig hadtestparancsnok lett. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérletben játszott szerepe mindmáig tisztázatlan. 1945-ben már vezérezredesként a Moszkvában kötött fegyverszüneti egyezmény egyik aláírója volt. Ezután a honvéd vezérkar főnökeként, majd a Dálnoki Miklós Béla vezette, ideiglenes nemzeti kormány honvédelmi minisztereként működött. Balatonfüreden halt meg 1968. július 23-án.

1906. március 25. Budapest áruminta vásárnak ad otthont

1885-ben rendezték meg az első budapesti Országos Általános Kiállítást, amelynek fővédnöke Rudolf trónörökös volt, s Jókai Mór mondott megnyitó beszédet. Budapest vásárrendező hagyományaihoz tartozik, hogy első európai fővárosként 1906. március 25-27. között Márciusi Vásár néven áruminta vásárnak adott otthont. Akkor a pesti Vigadó ruhatárában 225 négyzetméteren nyolcvannyolc kereskedő kínálta portékáját. Akkortájt Európában csupán a lipcsei és a párizsi vásár működött hasonló profillal. Az első világháború után a rendezvény a Budapesti Árumintavásár nevet vette fel. A Budapesti Nemzetközi Vásár elnevezés 1925-ben született, s ekkor már 13 nyelven jelentek meg a plakátok, prospektusok, szórólapok. Magyarország alapító tagja volt a szintén ebben az évben megalakuló Vásárvárosok Nemzetközi Szövetségének.

egyezményhez.

1945. március 25. Az ópusztaszeri nagygyűléssel megkezdődik a földreform végrehajtása (Földhez juttattál ingyen a parasztokat. Később kényszerrel elvette a szocializmus. Visszarendezéssel megkezdődött a nép rabszolgasága.)

1945. március 25. „Meg kell mondani, hogy ahogyan a demokrácia harcosai soha nem ismerték el bűnnek azt, hogy valaki zsidó, ugyanúgy nem ismerik el ma sem előjogot biztosító nemesi kutyabőrnek a zsidó származást. Pedig ma határozottan van a zsidóságnak egy része (…), amely elvárja, sőt követeli ezt a fajta elismerést. Igaz, nem faji alapon, hanem a több szenvedés jogán. De még így sem lehet ezt a magatartást elfogadni”, írja Darvas József népi író a Szabad Népben. (Vö. 1938. április 8.) (Cionnácizmus erősödése hazánkban. Orwell: Minden állat egyenlő, de van egyenlőbb.)

1954. március 25. XII. Pius pápa kiadja az istennek szentelt szüzességről szóló „Sacra virginitas” kezdetű enciklikáját. Nagy szükség volt rá. Apostoli lakóhelyén a pápának egy apáca segédkezett napi teendői ellátásában, akivel gyakorlatilag együtt élt, a nő húszéves kora óta. Hogy mit csináltak együtt, annak csak isten a tudója.

1985. március 25. Megkezdődik az utolsó MSZMP-kongresszus

A gazdasági nehézségek keltette szociális feszültségeket a pártállam intézményrendszerével mind nehezebb volt kezelni. A kezdeti kutatások arra mutatnak: az `elégedettség` politikája visszaszorította a probléma feltárást. 1982-ben a KB létrehívott egy konzultatív tanácsot, amelyben fiatal közgazdászok javaslatot dolgoztak ki az ár- és bérviszonyok radikális megváltoztatására, a piaci viszonyok érvényesítésére, szerkezeti átalakításokra. Kádár azonban nemet mondott a polgári piacgazdaság bevezetésére. Ezután jöttek azok, akik további kölcsönökkel injekciózták életre évről évre a rendszert. Az utolsó - ezt akkor még természetesen nem láthatták - MSZMP-kongresszus külső jegyeiben még a `változatlan vonal`-at sugallta. (Elvtársak többet loptak mint amit a szocializmus rabszolgái megtermeltek. Váltság a gazdaságban. A büntetésként a rabszolgák béreinek vásárló erejét csökkentik áremelésekkel.)

Magyar-szovjet történészkonferencia a Tanácsköztársaságról
Moszkva, 1989. március 25. szombat (TASZSZ) - A magyar Tanácsköztársaság történelmi tapasztalatait és jelentőségét tekintették át pénteken Moszkvában egy magyar-szovjet tudományos tanácskozáson, amelyet a hírügynökség megfogalmazása szerint az új politikai gondolkodásmód jegyében tartottak meg.
A glasznoszty és az új politikai gondolkodásmód hatására a magyar és a szovjet történelem közös fejezeteit új megközelítésben vizsgálják, és a konferencián elhangzottak szerint ilyen új
szempontokból kiindulva kell foglalkozni a Tanácsköztársaság több kérdésével is. +++ (Gyilkosságok és le nyúlások többségében cionnáci irányítással.. A világon elsőnek be vezették a halálfejes különítményt. Az ország tönkre tétele. Célja, hogy trianon előtt fel emelt kézzel álljon az ország. Isten nem ver bottal. De a szereplők meg kapták méltó büntetésüket utólag.)

München, 1989. március 25. (SZER, Világhíradó) - Fock Jenőnek a kormányfői tisztségből történt elmozdítása és Nyers Rezsőnek a Központi Bizottság titkári posztjáról való menesztése annak idején a folyamatos beavatkozás kiemelkedő megnyilvánulása volt. Forró Tamás és Havas Henrik az Első kézből című rádióműsorban szólt erről, és ugyanezt másodközlésként a Térkép című hetilap március 23-i számában olvashattuk is. Az újságírók Thürmer Gyulának, a
pártfőtitkár külpolitikai tanácsadójának tették fel erre a kérdést, aki azonban kitért az egyenes válasz elől. Ám nem cáfolhatta a riporternek azt a megállapítását, hogy Fock Jenő maga már korábban
elismerte: menesztésének Brezsnyev akaratából kellett megtörténnie.
Kádár és a kádárista főkolomposok szolgai szereplése és alázatos hallgatása kapcsán érdemes utalni arra, hogyan viselkedett Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója Hitler nyomásával és
agresszív fenyegetőzésével szemben. Horthy nem engedte meg a német hadak átvonulását Lengyelország ellen 1939-ben; 1944 júliusában elérte a zsidók deportálásának felfüggesztését Hitlernek és segédjének, Eichmannak az akaratával szemben; majd 1944 októberében
mégiscsak kiadta Hitler-ellenes proklamációját.
1944. március 19-én sem. Október 15-én szakítása Hitlerrel gyönge akaratról tanúskodó felemás cselekedet volt.
Vegyük azonban figyelembe, hogy Horthy 1944-ben közel 80 esztendős aggastyán. Ráadásul a fia, az egyetlen még életben lévő fia már a Gestapo rabja októberben. Horthy viselkedését ilyen körülmények között valósággal heroikusnak kell ítélnünk.
Kádárnak 1956 és 58 közötti magatartásához képest a modern kori magyar történelemben nincs mása a szolgaiságnak, amit Kádár és a kádárista főkolomposok 1956 novemberétől tanúsítottak a moszkvai zsarnokok iránt. Aminthogy a szovjet beavatkozás súlya, stílusa és módszerei is egyedülállók a független magyar államiság évszázadaiban, de kiváltképp a modern időkben.
Geopolitikai realitások? Ezt szokták emlegetni. De mit tehetett volna a Kreml velünk 1956. november 4-e után, ha Kádárék elutasítják a nekik kínált szerepet? Megszállnak? Már megtették.
Szovjet tábornokot neveznek ki helytartónak? És mit tehettek volna Brezsnyevék is, ha az MSZMP, élén Kádárral nem hajlandó meneszteni Fockot és Nyerset? Puccsot hajtottak volna végre? Kizárták volna Magyarországot a KGST-ből? Elzárták volna az olajvezeték csapját?
Ilyesmivel csak addig fenyegetőzhettek, amíg tudták, hogy számíthatnak ügynökeik diszkréciójára, és a zsarolás nem kerül nyilvánosságra.

(A bűn egyelő azokkal aki a fasizmust szolgálatában álltak. Ne feledjük el ezek a kádárista megszállók által kinevezett fő elvtársak manapság milliárdosok lettek a nemzeti vagyonból. Ezt nevezik békés rendszerváltásnak.)

München, 1990. március 25. (SZER, Mérlegen) - Két választási forduló között.
Mit hozott az első forduló, mire lehet számítani a másodikban? A mikrofonnál Vadász János.
- Abból indulok ki, ami március 25-ike legfontosabb eredménye és következménye. Amit a második forduló csupán megerősíthet, de meg nem változtathat. A magyar társadalom halálos, megsemmisítő csapást mért a kommunista diktatúrára. Egyetlen nagyszerű szuverén döntéssel
felszámolta azt a rendszert, azt a hatalmi csoportot, amely az országot negyven évig elnyomásban tartotta, lesüllyesztette és idegen hatalmi érdekeknek kiszolgáltatta. A választásra jogosultak
meggyőző többsége elment szavazni és óriási többségük – 85-86 százalékuk - elutasította a hajdani állampárt utódainak jelöltjeit és listáit. (A szovjet megszállók által kinevezett fő káderek azonban át menekítették hatalmukat. Társadalom felett álló oligarchiát hoztak létre. Most ők döntik el ki a „demokratikus” ki a „szélsőséges”. Ha megkérdezzük miből lettél milliárdos elvtársam? Akkor már fasiszta, antiszemita vagy.)

(antidogma.hu MTI alapján szerk)