1876. március. 26. Átadják az Egyetemi Könyvtár épületét

A Könyvtár a jezsuiták nagyszombati kollégiumából eredeztethető. A Túróc megyei Znióváraljára 1586-ban került az iskola, majd Vágsellyére költöztek. 1607-ben ismét Nagyszombatban volt a könyvtár, ahol 1761-ben új épületet kapott. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a könyvtár állami intézmény lett, s 1777-ben Budára költözött. A budai várból 1784-ben Pestre, a Barátok terén álló ferences zárda mellé szállították az akkor már hatalmasra nőtt gyűjteményt, amely más feloszlatott szerzetesrendek anyagával is bővült. A 18. század végére 22 ezerre nőtt az állomány, a gyarapodást a kötelespéldány-rendszer is segítette. A könyvtár mai palotáját Skalnitzky Antal tervezte eklektikus stílusban, ez volt az első magyarországi épület, amelyet bibliotékának építettek. Trefort Ágoston kultuszminiszter ragaszkodott az impozáns megjelenéshez, így alakult ki a Ferenciek terére néző főhomlokzat féloszlop-rendje és timpanonja, a magas attika és a II. emeleti sgrafittósor. A 200 m2-es olvasóterem üvegtetőn keresztül kap természetes fényt, falait Lotz Károly freskói díszítik. Az épületet 1876. március 26-án adták át, s száz évig zavartalanul szolgálta az oktatást. A metróépítés során, 1974-ben azonban a főfalak megrepedtek. A rekonstrukciót 1982-ben kezdték és 1999-ben fejeződött be. Mai állománya 1,5 millió könyvtári egység.

1919. március 26. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletben dönt a Vörös Őrség felállításáról karhatalmi és közbiztonsági feladatok ellátására. Kifejezetten politikai célokra speciális különítmények alakulnak, közülük a leghírhedtebb Czerny (Cserni) József egysége, az ún. Lenin-fiúk, akik az Oktogon és Teréz körút sarkán lévő volt Batthyány-palotában vernek tanyát, és gyilkosságok sorozatát követik el. Czernyt a vörös rezsim megdöntése után elfogták és felakasztották. (Első halál fejes kivégző osztag a világon.)

1919. március 26. Kisajátítják a 100 holdnál nagyobb birtokokat

A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a gyárak, bányák, bankok, a közlekedés és a bérházak köztulajdonba vételéről, a 100 holdnál nagyobb birtokok kisajátításáról és termelőszövetkezetté alakításáról. (Mezőgazdaság tönkre tétele. Éhezés az országban.)

1919. március 26. Létrehozzák a Vörös Őrséget

A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-i rendeletével a karhatalmi és közbiztonsági feladatok ellátásra létrehozta a Vörös Őrséget. Kifejezetten politikai célokra teljesen megbízhatónak tartott különítmények alakultak. A leghírhedtebb közülük egy Cserny József nevű kalandor kb. 200 főnyi egysége volt, az ún. `Lenin-fiúk`. Fekete bőrruhában, állig felfegyverkezve, aknavetőkkel és gyalogsági ágyúkkal tanyáztak a Teréz Körút és az Oktogon sarkánál lévő volt Batthyány-palotában. A különítmény tagjai mintegy tucatnyi közönséges gyilkosságot követtek el Cserny kifejezett utasítására, vagy minden parancs nélkül. Az ellenforradalmi szervezkedések felderítése a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának feladata volt. A részleg tevékenységet Korvin Ottó irányította. A vidéki fegyveres felkelések leverésére és megtorlására Szamuely Tibor újságíró, népbiztos kapott teljhatalmat a Forradalmi Kormányzótanácstól. Könyörtelen és hidegvérű elszántsággal, „a cél szentesíti az eszközt” meggyőződésével tett eleget a megbízatásának. Különvonatával, amelyet „halálvonat”-nak neveztek, megjelent az ellenforradalmi lázadások színhelyén, ott a rendelkezésére álló karhatalommal „rendet” teremtett, majd rögtönítélő eljárással egy személyben törvényt ült az elfogottak felett. A halálos ítéleteket a helyszínen nyomban végrehajtatta. A forradalmi törvényszékek, valamint a rögtönítélő bíróságok ítéletei alapján 153 személyt végeztek ki, közülük 119 vádlottat politikai, 6-ot katonai, 28-at pedig közönséges bűncselekmény miatt. (Mintáját követi később a nácizmus is.)

1921. március 26. IV. Károly váratlanul Szombathelyre érkezik

IV. Károly volt osztrák császár és magyar király Svájcból, álöltözékben és hamis okmányokkal, Bécsen át Szombathelyre érkezett, gróf Mikes János püspök palotájába. Teleki miniszterelnök és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter, akik véletlenül éppen Szombathelyen, gróf Sigray Antal legitimista vezér birtokán tartózkodtak, azonnal tárgyalásokat kezdtek a királlyal a trón elfoglalásáról. Másnap, 27-én Károly úgy döntött: Budapestre utazik, hogy Horthyval tanácskozzék. A kormányzónak - aki nemcsak belső erőket tudhatott maga mögött, hanem az angol kormány támogatásában is biztos lehetett - nem állt szándékában kiadni a kezéből a hatalmat. Miután megegyezés több órás heves vita után sem jött létre, IV. Károly kénytelen volt még aznap visszautazni Szombathelyre. A szomszédos államok kormányai március 28-án és 29-én követeik útján tiltakoztak a magyar kormánynál a restaurációs kísérlet miatt, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság az esetet casus bellinek nyilvánította, és részleges mozgósítást rendelt el. A király április 6-án kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Április 13-án Teleki gróf benyújtotta kormánya lemondását. Másnap megalakult az új kormány gróf Bethlen István vezetésével. 1921. október 20-án, IV. Károly feleségével együtt Svájcból repülőgépen Dénesfára, gróf Cziráky József Vas megyei birtokára érkezett. Az exkirály már nem a Horthyval való alkudozás, hanem katonai erő révén szándékozott a hatalmat átvenni. Rakovzsky Istvánt miniszterelnökké dezignálta. A Sopronban lévő Ostenburg-különítmény és a szombathelyi helyőrség felesküdött a királyra. Október 22-én IV. Károly kormányával és a hozzá csatlakozott katonasággal együtt vonaton elindult a főváros felé. Győrben, majd Komáromban és Tatabányán a helyőrség szintén felesküdött rá. Október 23-án, a király csapatai Budaörsre érkeztek. Eredménytelen tárgyalások után október 24-én, miután IV. Károly és Zita királyné a csapatokkal együtt a biatorbágyi állomáson a helybeli pap által celebrált misén vett részt, megkezdődött a "csata". A Gömbös Gyula által vezetett, tüzérséggel is felszerelt csapatok rövid idő alatt szétszórták a király egységeit. A Bethlen-kormány utasítására az exkirályt, feleségét és a puccs politikai vezetőit elfogták, és Tihanyba kísérték. November 1-jén a Nagykövetek Tanácsának határozata alapján a magyar kormány Habsburg Károlyt és feleségét átadta a dunai angol flottilla parancsnokának. A király tartózkodási helyéül a szövetséges főhatalmak Madeira szigetet jelölték ki. Itt is halt meg 1922. április 1-jén.

1979. március 26. Egyiptom és Izrael különbékét köt

Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök különbéke-szerződést írnak alá

1989. március 26. A Szovjetunió polgárai hetven év után először választhatnak több jelölt közül

A Szovjetunió polgárai hetven év után először választhattak több jelölt közül az újonnan létrehozott Népképviselők Kongresszusának összehívásakor. A reformkommunista képviselők hatalmas győzelmet arattak a konzervatívok fölött. 2895 jelölt pályázta meg az 1500 megválasztható mandátumot. A kongresszusban összesen 2250 hely van. A választókörzetek több mint kétharmadában kettőnél több jelölt indult. Különösen jelentős a moszkvai választási eredmény, ahol Borisz Jelcin, akit a konzervatívok 1987-ben párttitkárként megbuktattak, a szavazatok 89%-át szerezte meg, és megsemmisítő győzelmet aratott a párt hivatalos jelöltje fölött. Más nagyvárosokban is, például Kijevben, a pártbürokraták jelentős vereséget szenvedtek. A Népképviselők Kongresszusának megválasztása részét képezi az 1988-ban hatályba lépett alkotmányreformnak. A kongresszus, amelynek kétharmadát a lakosság választja, és egyharmadát a társadalmi szervezetek küldik, a jövőben évente egyszer ülésezik. Megválasztja az államelnököt és a Legfelsőbb Tanácsot, amely egyfajta ügyintéző parlamentként több hónapos üléseket tart. Átalakították az államelnök hivatalát. Megnövelték a végrehajtó hatalom függetlenségét a pártapparátustól. Az új rendelkezések megváltoztatják a Legfelsőbb Tanács szerepét is, amely eddig automatikusan fogadta el a kormány határozatait, és évente csupán néhány napot ülésezett. A cél egy demokratikus hatáskörű parlament létrehozása. A nyugat-európai sajtó a szovjetunióbeli választásokat „egy radikális új korszak” nyitányaként értékelte. A választásokat Mihail Gorbacsov pártvezető nyitási politikájában fontos lépésnek tartják. A tudósítók hangsúlyozták, hogy miközben az emberek a párton belül szélesebb demokráciát óhajtanak, változatlanul az SZKP-t tartják a reform mozgató erejének. Ez a bizalom azonban az 1990-es év folyamán fokozatosan csökkenni látszott.

1990. március 26. Demokratikus választást tartanak Magyarországon

1989. november végétől 1990. október közepéig hat - egyes városokban és körzetekben nyolc - ízben szólították az urnákhoz Magyarországon a választópolgárokat. A szavazások lebonyolítását az 1989:XXXIV. törvénycikk határozza meg, amelyet 1989. október 20-án fogadott el a törvényhozás. A törvény értelmében a szavazók egy időben szavaznak pártlistára és egyéni képviselőkre. Az országgyűlési választásokon a jogi értelemben párttá alakult, 66 bejegyzett szervezetből 39 élt a sajtó, a televízió és a rádió által nyújtott nyilvánosság, a kampány lehetőségével. A választások első szakasza, az ún. kiválasztási, illetve jelöltállítási szakasz 1990. január 24. és február 23. között zajlott. A jelölteknek ajánlócédulákat kellett gyűjteniük. Így az egyéni jelöltek száma radikálisan (kb. 7000-ről 1623-ra) csökkent. Területi listát 19, országos listát 12 párt (MDF, SZDSZ, FKgP, Fidesz, KDNP, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, MSZDP, Magyar Néppárt, Vállalkozók Pártja és az MSZMP) tudott állítani. Február 27-től kezdődött a tényleges jelöltek és pártok nyílt versenye. A március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben. Az 1990. április 7-én megtartott második fordulón a szavazópolgárok 45,55%-a vett részt. Az eredmény a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta. A leadott szavazatok megoszlása: MDF: 24,7%, SZDSZ: 21,4%, FKgP: 11,7%, MSZP: 10,9%, Fidesz: 9%, KDNP: 6,5%. Ezzel az ún. kereszténynemzeti politikai erők kerültek többségbe a parlamentben.

1989. március 26.A Szovjetunió polgárai hetven év után először választhatnak több jelölt közül

A Szovjetunió polgárai hetven év után először választhattak több jelölt közül az újonnan létrehozott Népképviselők Kongresszusának összehívásakor. A reformkommunista képviselők hatalmas győzelmet arattak a konzervatívok fölött. 2895 jelölt pályázta meg az 1500 megválasztható mandátumot. A kongresszusban összesen 2250 hely van. A választókörzetek több mint kétharmadában kettőnél több jelölt indult. Különösen jelentős a moszkvai választási eredmény, ahol Borisz Jelcin, akit a konzervatívok 1987-ben párttitkárként megbuktattak, a szavazatok 89%-át szerezte meg, és megsemmisítő győzelmet aratott a párt hivatalos jelöltje fölött. (Még nincs demokrácia, mert mint hazánkban oligarchiák uralkodnak a társadalom felett.)

Moszkva, 1990. március 26. hétfő (MTI-tud.) - Szovjet zsidók egy csoportja kedden közölte, hogy éhségsztrájkot rendez a Magyar Köztársaság leningrádi főkonzulátusa előtt a MALÉV lépése elleni tiltakozásul. A magyar légitársaság a múlt héten azonnali hatállyal beszüntette a kivándorló szovjet zsidók Izraelbe szállítását járatain. (A szocializmus legfőbb ki szolgálói és haszon élvezői féltek a törvényes felelősségre vonástól. Szembesülhetnek az elkövetett aljas gyilkosságokkal.)

 1990. március 26. hétfő - Hétfőn reggel 9 óráig az egyéni választókerületek jegyzőkönyveinek kétharmadát, a területi pártlistákra leadott szavazatoknak pedig országosan 18-19 százalékát összesítették - jelentette be Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke az OVB hétfői első, parlamentben megtartott reggeli sajtótájékoztatóján. A területi listák eddig feldolgozott adatai szerint 23,81 százalékkal az MDF vezet, az SZDSZ a szavazatok 20,47 százalékát, a Független Kisgazdapárt 13,13 százalékát, az MSZP 10,08 százalékát, a Fidesz 8,27 százalékát, a Kereszténydemokrata Néppárt 6,92 százalékát, az Agrárszövetség 3,87 százalékát, az MSZMP 3,5 százalékát, az MSZDP 3,33 százalékát, a Vállalkozók Pártja 2,23 százalékát, a Hazafias Választási Koalíció pedig 2,13 százalékát mondhatja magáénak. A többi párt a szavazatokból eddig 1 százalék alatt részesedik. (A MSZMP KB vezetői azonban megtartották a társadalom feletti uralmukat.)

1997. március 26. „A soá mint egyetemes moralizálós forrás ismételt emlegetése hozzájárult egy új szakralitás létrejöttéhez, amely a zsidó jelnek abszolút etikai értéket adott”, írja a zsidó származású Shmuel Trigano a Le Monde című francia napilapban. (Pontosan a cionnácizmus arany barátaink általi fenntartása.)

2000. március 26. „Atyáink istene, te Ábrahámot és fiait választottad, akik által a te nevedet adták a nemzeteknek. Mélységesen elszomorodtunk azoknak a viselkedése miatt, akik a történelem során a te gyermekeidnek szenvedést okoztak. És kérve a bocsánatodat, felajánljuk őszinte testvériségünket e Szövetség népének”, áll abban az imádságban, amelyet II. János Pál helyez el jeruzsálemi látogatása során a Siratófalban. (Vö. 1938. szeptember 6.; 1965. október 28.; 1982. október 20.; 1986. április 13.; 1990. szeptember 25.; 1997. november 2.; 1998. március 16.; 2005. augusztus 19.; 2006. március 16.)

(anti.dogma.hu MTI alapján szerk)