1231. március 3. Elődjéhez, III. Honoriushoz hasonlóan IX. Gergely pápa is neheztelésének ad hangot amiatt, hogy Magyarországon a zsidók és az izmaeliták hivatalt viselhetnek. „A zsidók és saracenusok uralma alatt a keresztények elviselhetetlen adókkal terheltetvén, és látván, hogy a saracenusok szabadsága nagyobb az övéknél, áttérnek ezek vallására. A saracenusok keresztény rabszolgákat vásárolnak, s rajtok, mint sajátjokon minden kéjeiket kielégítik, vallásukra kényszerítik, gyermekeiket megkeresztelni nem engedik. A zsarolással sanyargatot keresztények kénytelenek magok megváltása végett nekik fiaikat és leányaikat eladni”, áll a pápa által az esztergomi érseknek címzett levélben.

1318. március 3. A kalocsai zsinat kiátkozza Csák Mátét, „ki istenben és túlvilági büntetésben nem hisz, s a világi törvényeket is megveti”, birtokait pedig egyházi tilalom alá veszi.

1853. március 3. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvételükért, illetve új forradalmi mozgalom szervezéséért kivégzik Noszlopy Gáspár volt kormánybiztost, Sárközy Soma ügyvédet, Jubal Károly tanárt és Andrásffy Károly Károly volt testőrt. Ez utóbbi kivételével – akit kegyelemből agyonlőnek – a másik három elítéltet felakasztják.

1870. március 3. „Wyoming gazdag és gyönyörű völgyei arra rendeltettek, hogy az angolszász faj foglalja el őket, és éljen velük. Ezt a gazdagságot, amely ősidők óta rejlik hegyeink hófödte csúcsai alatt, a Gondviselés helyezte oda, hogy jutalmazza a bátor lelkeket, akiknek az a hivatása, hogy a civilizáció előőrsét alkossák. Az indiánoknak félre kell állniuk, vagy legyűri őket a bevándorlók szüntelenül előretörő és egyre erősödő áradata. A bennszülöttek sorsa félreérthetelen jelekkel vésődik a falra. Ugyanaz a kifürkészhetetlen döntőbíró, aki elrendelte Róma bukását, kimondta Amerika vörös embereinek a pusztulását”, áll a Cheyenne Daily Leader vezércikkében. (Vö. 1870. március 2.)

1881. március 3. „Úgy hiszem, elérkezett az ideje annak is, hogy végre-valahára mi is komolyan fontolóra vegyük, miként szabunk határt a hatalmát már végleg megalapítottnak hitt praepotens zsidó kaszt üzelmeinek, és hogy az annyiszor s oly fennen hangoztatott toleranciát ne csak önmagunknak prédikáljuk, hanem kézzelfoghatóan megmagyarázzuk a zsidóknak is, a kik úgy látszik, a tolerantia kifejezés alatt azt értik, hogy mi az ő általuk nemzsidókon elkövetett minden, még a legkiáltóbb igazságtalanságokat is birkatürelemmel eltűrjük”, mondja Istóczy Győző parlamenti felszólalásában.

1946. március 3. Megkezdődik a japán „háborús bűnösök” pere. Az öt évig tartó eljárás során 4500 embert ítélnek el, közülük ezret halálra. (Vö. 1948. december 23.)

1950. március 3. „Menekült fehérorosz tisztek esküsznek rá, hogy Sztálin ősei (mégpedig az apja, Dzsugasvili) még zsidó utcai kereskedők voltak” olvasható a B’nai B’rith Messenger című zsidó lapban. (Vö. 1931. január 15.; 1953. január 13.)

London, 1989. március 3.(BBC) - Ha Magyarország mondjuk 5 évvel ezelőtt állt volna elő mostani változtatási javaslataival, a Kreml vezetőinek valószínűleg minden haja szála égnek állt volna. Öt év alatt azonban sok minden megváltozott. Mihail Gorbacsov vezetése.
alatt a Szovjetunió mind politikai, mind társadalmi téren fontos reformokat vezetett be, Magyarország pedig mint egy modellként szolgál a Szovjetunió számára. így tehát Németh Miklós moszkvai látogatása mindkét fél számára nagy horderejű. (Megnyugtatta a moszkvai elvtársakat. Változás ide vagy oda a hatalom a MSZMP kezébe marad. Bárki is kormányozzon.)

Washington, 1989. március 3. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Véget ért-e a hidegháború? A külügyi kapcsolatok intézetének munkatársa ezzel a címmel írt cikket a New York Times számára. A következőkben ezt ismertetjük. A cikk szerint 40 év óta először most beszélhetünk
csak komolyan a hidegháború megszüntetéséről. Gorbacsov irányvonala megteremtette a lehetőséget az alapvető európai és különösen kelet- európai változásokra, s miután a hidegháború Európában, kezdődött kizárólag ott érhet csak véget.
A II. világháború után Moszkva ráerőszakolta népszerűtlen és a kutyának sem kellő kommunista rendszerét a kelet- és közép-európai államokra. Válaszul az Egyesült Államok életre hívta a NATO-t, a demokratikus országok honvédelmi szövetségét. Washington ugyanis attól tartott, hogy amit Sztálin megtett a lengyelekkel, a csehekkel, a magyarokkal, a szovjet övezetben élő németekkel, azt bármikor megteheti a franciákkal, a belgákkal, a hollandokkal és a szövetségesek felügyelete alatti németekkel is.
Nem volt ebben a félelemben semmi irreális. A szovjet agresszió letiporta és a mai napig letiporva tartja fél Európát, Ugyan miért ne fájna a Kreml foga a kontinens másik felére is? A hidegháború
tehát majd akkor ér véget, amikor az imperialista szovjet étvágy megszűnik, amikor Nyugat-Európa joggal bízhat abban, hogy területét elkerüli a gyarmatosító Vörös Hadsereg; amikor Közép- és Kelet- Európa saját kezébe veheti sorsa irányítását, és nem kell a szovjet tankoktól tartania. (Csak hogy a báb kormány Kádár hű csatlósai itt maradtak országunkban. Egy új rabszolgaságot hoztak létre a saját vagyonuk érdekében.)

München, 1990. március 3. (SZER, Világhíradó) -Kemény István kommentárja:
A jogérzet teljes hiányára vall a parlament csütörtöki döntése, az alkotmány módosításáról. Nincs a művelt világnak olyan országa, ahol három héttel a választások előtt a búcsúzó parlament ilyen
döntést merne hozni. Az ok nyilvánvaló. Pozsgay mindenáron köztársaságielnök akar lenni, és tudja, hogy az új parlament nem választaná meg elnöknek. Arra a meggyőződésre jutott tehát, hogy
egyetlen esélye a népszavazás. A háromnegyed részben volt MSZMP-tagokból és négyötöd részben kinevezett képviselőkből álló parlamentben nem volt nehéz ennek az abszurd javaslatnak elsöprő
többséget szerezni. A dolognak csak az egyik oldala a rájuk gyakorolt presszió, amelynek egy idő után eddig is mindig engedtek. A másik oldala az, hogy az adott esetben nem is találták a
képviselők ezt a pressziót kellemetlennek, hanem inkább szívük szerint valónak. Mert nem szeretik ugyan Pozsgayt, de mégis inkább őt akarják köztársasági elnöknek mint Antall Józsefet vagy Kiss Jánost.
Szinte bizonyosnak látszik ugyanis, hogy a választások után kiszorul a hatalomból az MSZP is. Ha szeptemberben lettek volna választások még elképzelhető lett volna, hogy az MDF alakít kormányt és koalícióra lép az MSZP-vel. Ma már viszont bizonyosnak mondható, hogy bármilyenek legyenek is a választás eredményei, bármilyen összetételű koalíciós kormány jöjjön is létre, az MSZP nem jut
miniszter tárcához. Ez volna tehát az utolsó mentsvár: a köztársasági elnök pozíciója. A múlt év őszén elfogadott alkotmánymódosítás erősen korlátozta a köztársasági elnök hatáskörét. Pozsgay arra számít, hogy ha népszavazással elnökké választják akkor elég nagy befolyása lesz ahhoz, hogy újabb módosítással ki tudja majd terjeszteni ezt a hatáskört és magának a népszavazásnak az eredménye is növelni fogja a személyének súlyát és lehetősége lesz a politikai élet befolyásolására. (Közben kiválóan alakult és erősödőt a MSZMP KB vezetőinek oligarchiája. Akiknek sikerült a mai napig megőrizni felsőrendű hatalmunkat a társadalom felett. Vagyis nép butítás volt a köztársasági elnök kérdése.)

München, 1990. március 3. (SZER, A munka világa) -
Rácz Sándor az 1956-os Nagy Budapesti Központi Munkástanács elnöke lakóhelyén Izsákon, illetve a Bács-Kiskun megyei 6-os számú egyéni országgyűlési választókerületben indul független
képviselőjelöltként. A forradalom és szabadságharc egyik kimagasló személyisége egész életében a magyar nép érdekeiért küzdött, mindig hű maradt a munkássághoz, a keresztényi elvekhez, erkölcsökhöz sohasem alkudott meg a kommunistákkal. Ismertetjük életrajzát és választási felhívását.
Rácz Sándor Hódmezővásárhelyen született 1933. március 17-ikén. Apja, aki nincstelen zsellér volt 1942-ben hősi halált halt a Don-kanyarban. Özvegy nagyanyja nevelte Izsákon 1946-ig, amikor
Pestre megy szakmát tanulni. Különböző munkahelyek után a Beloiannisz híradástechnikai gyárba kerül, ahol szerszámkészítőként szabadul 1950-ben. Itt dolgozik 1956 decemberéig. A forradalom alatt október 29-ikén beválasztják a gyári munkástanácsba.
A viharos munkástanács üléseken a forradalmi szabadságeszmék melletti bátor kiállásáért a magyar néphez való hűségéért egyenes meg nem alkuvó magatartásáért novemberben a Nagy Budapesti Központi Munkástanácsok elnökévé választják. E minőségben tárgyal a Kádár kormánnyal a parlamentben, ahol december 11-ikén letartóztatják.
1958. március 17-ikén életfogytiglani börtönre ítélik. A vádirat szerint: Rácz Sándor a Beloiannisz híradástechnikai gyár üzemi munkástanács ülésein és az üzemben tartott gyűléseken 1956. november 4-ike után egyik főhangadója lett a politikai követeléseknek.
Hangoztatta: ne legyen kommunista párt, vonuljanak ki a szovjet csapatok, a forradalmi munkás-paraszt kormányt nem ismeri el, Nagy Imrét vegyék be a kormányba, Malétert pedig engedjék szabadon és legyen honvédelmi miniszter.

Magyar választópolgárok
Kedves barátaim

Történelmi időket élünk. Több mint 40 esztendős diktatúra után szabad demokratikus választásra kerül sor Magyarországon. Hazánk jövőjéért minden választópolgár felelős. Magyar testvérek, a
szavazófülkébe lépésed előtt gondolj vissza a kommunisták
rémtetteire. Tönkretették életedet, életünket, a nemzet életét. Mennél többen szavazunk a kommunisták ellen, annál kevesebb kerül be közülük az országgyűlésbe. Ne válasszunk képviselőt a hatalom eddigi birtokosaiból, mert az nem lehet a magyar érdekeinek a valódi képviselője. Gondoljunk az 1956-os dicsőséges forradalmunk mártírjai, a vörös diktatúra áldozataira.

 Úgy vélem, minden választásnak csak akkor van értelme, ha a szavazófülkébe nem egy megfélemlített állampolgár lép be, hanem olyan, aki érzi az egyszemélyes felelősséget is, ezért a sokszor becsapott népért. A haza megmentése minden magyarnak kötelessége és fokozottan az napjainkban, amikor a nemzet példamutató fegyelemmel képes a változásokat elviselni. Őrizzük meg továbbra is fegyelmünket és javaslom, vegyük nagyon komolyan azt amit a történelmi idő erre a korosztályra mért rá. Összefogás, egység és a hazáért érzett felelősség tudata legyen a mindennapi életünk része. Azon kell lennünk, csak olyan képviselő kerülhessen az országgyűlésbe, aki nem
tagadta meg magyarságát és nem működött együtt soha elnyomókkal. Csak olyan jelöltre szavazzunk, aki a múltjával el tud számolni. Hogyan és hol élte életét az elmúlt 40 évben, hol dolgozott, milyen beosztásban. Minden körülmények között menjünk el szavazni, hogy
mimnél nagyobb legyen a nem kommunista szavazatok arányszáma. Ne legyen létjogosultsága annak a pártnak, amely tetteivel már régen bebizonyította, hogy méltatlan a magyar bizalmára.

(A nép a volt rabszolga tartóira szavazott. Mert azt ismerte. Úgy gondolta majd cserébe jót tesznek neki. Nem így lett. Átverték a népet. Ezért lett a tegnapi hóhér ma „demokrata”.)

 Körülbelül két hónappal azon gondolkodtam, hogy a magyar munkások hogyan tudnák megvédeni jogaikat a munkahelyeiken belül, és arra a következtetésre jutottam, hogy akkor járnánk jól ha minél gyorsabban összehívnák a munkásokat minden munkahelyen és a munkások
létszámától függően megválasztanának egy ellenőrző bizottságot a munkahelyeken. Elhatározná ez a munkásgyűlés, hogy ezt követően sehol a gyár vezetői a munkásellenőrök nélkül nem hozhatnak
semmiféle döntést, tehát el kellene venni a kommunista gyárigazgatóktól és a régi rendszer hű szolgáitól azt a lehetőséget, hogy átjátszák a gyárakat egymásnak, kiszolgáltassák a munkások
érdekeiket, utcára kerüljenek a munkások. Mert ugyanis ez veszélyesebb helyzet már a munkásokra nézve, ha gyáron kívül vannak az utcára kerültek mint munkanélküliek. Ezért kellene nagyon
sürgősen ezeket az ellenőrző bizottságokat létrehozni és ne engedni, hogy a gyárigazgatók vagy a régi rendszer vezető káderei szabadon garázdálkodhassanak egy-egy üzemmel, vagy akár az ott lévő munkások életével, jövőjével. Én ezt tartanám most nagyon időszerűnek. Sajnos
az elmúlt két hónap alatt ez ügyben nem történt semmi, sőt nem láttam egyetlen egy újságban sem ezt a gondolatot, hogy megjelent volna, holott én nagyon-nagyon szerettem volna. (A privatizáció nem volt más mint a volt MSZMP KB vezetőinek a magán számláinak duzzasztása. Cserébe 1,5 millió ember lett munkanélküli. Így lettek milliárdosok. Ezért nem volt téma a balliberális sajtóban.)

(anti.dogma.hu MTI alapján szerk)