2013. január 11. Közélet

Holnap szokásos negyedéves konzultációs látogatásra Budapestre érkezik az IMF küldöttsége. A magyar kormány és a valutaalap tárgyalásain vélhetően szóba kerül majd az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap ( IMF) két vezető közgazdásza jelentésében elismeri, tévedtek, amikor a közkiadások drasztikus lefaragását követelték a bajba jutott országoktól. Ugyanakkor a pénzügyi elemző cégek szerint Magyarországnak nincs már szüksége a valutaalap készenléti hitelére.

A holnap Budapestre érkező Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációja utoljára múlt év végén járt Magyarországon. Akkor, egy december 13.-tól 16.-ig tervezett tárgyalási fordulóra érkeztek Budapestre, ám idő előtt hazautaztak. Sajtóinformációk szerint a tervezett biztonsági hitelmegállapodásról előzetesen tárgyaló szakértők három kulcskérdésben nem tudtak megállapodni a magyar kormányt képviselő tárgyalópartnerekkel. Az értesülésünket brüsszeli forrás is megerősítette: a tárgyaláson részt vevő felek közül az Európai Bizottság képviselői reménytelennek látták a megegyezést a magyar féllel.

Néhány nappal ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap magas beosztású elemzői részletes tanulmányukban kénytelenek voltak elismerni: a válság csúcsán, 2010-ben a szervezet téves előrejelzéseket adott, az IMF módszeresen alábecsülte a pénzügyi megszorítások hatását a munkanélküliség növekedésére és az országokon belüli kereslet csökkenésére.

Német nyomásra 

Olivier Blanchard és Daniel Leigh részletesen, matematikai számításokkal támasztotta alá, hogy az úgynevezett pénzügyi multiplikátorok téves felmérése miatt a gyors költségvetési lefaragások nem érték el a kívánt célt olyan uniós tagállamokban, mint Görögország, Portugália és Spanyolország.

Noha az önkritikus belső jelentés nem tükrözi a washingtoni székhelyű nemzetközi testület hivatalos álláspontját, a jelzés mégis egyértelmű, az IMF már a múlt év végén is inkább enyhítette volna a válságállamokkal szemben támasztott követelményeket, míg az Európai Bizottság - főleg német nyomásra - kitartott a gyors pénzügyi konszolidáció mellett. A januártól munkába lépő ír uniós elnökség programjában központi szerepet kap a munkanélküliség leszorítása és a gazdasági növekedés beindítása.

Nincs szükségünk a hitelre

Az HSBC pénzügyi elemző szakértői Magyarországon 2013 egészében 0,5 százalékos, és jövőre is csak 0,9 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek. A ház becslése szerint 2012-ben 1,3 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Az átfogó térségi előrejelzés Magyarországról szóló fejezete szerint most már erősen valószínűtlen, hogy az IMF/EU-tárgyalások valaha is eljutnak az új finanszírozási programról szóló megállapodás aláírásáig. A ház megítélése szerint ugyanis a magyar kormány nem kíván semmilyen makrogazdasági változtatásról tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, és erre jelenleg a piac sem szorítja rá.

Ugyanerre a következtetésre jutottak minapi elemzésükben az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings londoni szakelemzői is. A Fitch december végén megerősítette Magyarország szuverén adósosztályzatait, a besorolások kilátását pedig negatívról stabilra javította, azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a magyar kormány haladást ért el az államháztartási hiány csökkentésében és az államadósság stabilizálásában.

A Fitch Ratings elemzői azt azonban valószínűtlennek nevezték, hogy az Európai Bizottság véget vet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásnak, mivel a testület negatívan ítéli meg a költségvetési konszolidációs intézkedések fenntarthatóságát. „Véleményünk szerint a költségvetési konszolidáció, a közadósság-ráta csökkenése és a folyómérleg-többlet nem ellensúlyozza a nagyon gyenge növekedési teljesítményt, amely továbbra is kérdésessé teszi e kedvező folyamatok fenntarthatóságát" - fogalmaztak elemzésükben az HSBC londoni közgazdászai.  (hetivalasz.hu)

Szabad Hirek