2010. október 24. Külföld

Ezért élhetnek vissza foglyaikkal büntetlenül az iraki rendőrök és katonák: az amerikaiknak titkos parancs tiltja, hogy bármilyen olyan törvénysértést megvizsgáljanak, amelyben nem koalíciós katona vesz részt – írja a The Guardian a WikiLeaks által közzétett jelentéseket ismertetve. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a CNN vendége volt, ám hirtelen fogta magát, s kisétált a stúdióból, mivel a riporter nem százezer halottról, hanem az ő állítólagos bűneiről kérdezte.

Ezért élhetnek vissza foglyaikkal büntetlenül az iraki rendőrök és katonák: az amerikaiknak titkos parancs tiltja, hogy bármilyen olyan törvénysértést megvizsgáljanak, amelyben nem koalíciós katona vesz részt – írja a The Guardian.

 Szaddám Husszein rendszere ugyan összeomlott, a Frago 242-nek köszönhetően azonban módszerei nem tűntek el.

 Bekötött szemű, megbilincselt iraki fogoly térdel a földön. Iraki katona közeledik, felfigyel a térdeplőre, és hirtelen nyakon rúgja. Az esetet feljegyzi egy közelben tartózkodó amerikai, felettesei utánanéznek, és igaznak találják. A parancs: „Nincs szükség további vizsgálatra”. A nyakon rúgott fogoly a szerencsések közé tartozik.

 A WikiLeaks által közzétett jelentésekben sokkal kegyetlenebb bánásmódról is olvashatunk. Az egyik foglyot őrei lábon lőtték, majd „valószínűleg hosszú vesszővel vagy tömlővel” addig verték, amíg több bordája el nem tört. „A visszaélés alapos gyanúja” ugyan felmerült, „további vizsgálatra azonban nincs szükség”. Egy másik őrizetest az irakiak föld alatti bunkerükbe vitték, ahol kezét hátrakötötték, és a csuklójánál fogva a mennyezetre akasztották, majd műanyag csövekkel ütötték és elektromos fúróval kínozták. A szerencsétlen foglyot később amerikai orvos kezelte, a diagnózis azonban a megszokott volt: „Nincs szükség további vizsgálatra”.

 Ez a Frago 242 hatása. A „frago” a „fragmentary order”, azaz „töredékes parancs” rövidítése, amely egy hosszabb, bonyolultabb direktíva rövid összefoglalását jelenti. A 242-est 2004 júniusában adták ki, egy évvel az iraki invázió után, valószínűleg azzal a céllal, hogy az egyébként is eléggé elfoglalt koalíciós erőknek ne kelljen a foglyokkal foglalkozniuk. A Frago 242 kimondja, a háborús törvények megsértését csak akkor kell kivizsgálni, ha abban koalíciós katonák szerepe is felmerül. Tehát amíg iraki kínoz irakit, az amerikaiak szemet hunynak. „Csupán alapvető adatok felvételére van szükség… Ha a főparancsnokság máshogy nem parancsolja, további vizsgálatra nincs szükség” – szól a parancs.

 Az irakiak pedig kihasználják a lehetőséget. A 2003-as invázió óta kialakult szélsőséges politikai csoportok és vallásos szekták tagjai beépültek a rendőrségbe, és a börtönök szobáit használják magánbosszúik végrehajtásához. A feljegyzések szerint képzelőerejük határtalan: kábelek, fémrudak, gumicsövek, fakarók, tv-antennák, műanyag vízcsövek, láncok – mind halálos eszközzé válhatnak a kezükben. A legtöbb áldozat fiatal férfi, de a nők ellen elkövetett nemi erőszak sem ritka. Egy esetben egy öreg, bénult lábú férfi sebeit ütötték a kínzók. Az nem is kérdéses, hogy a koalíciós erők tudtak-e ezekről az esetekről.

 A WikiLeaks által közzétett dokumentumok ugyanis az ő jelentéseik.

CNN (cnn.com)

 A WikiLeaks alapítója „háborús bűnökről” beszélt, majd kisétált a beszélgetésről – írja a CNN. Az amerikai hírcsatorna exkluzív interjút készített Julian Assange-dzsal.

 „Ezek a dokumentumok 109 ezer ember haláláról beszélnek. Nem általánosságban, hanem földrajzi adatokkal, beszámolókkal – mondta a közzétett iraki adatokról Assange. – Sokkal világosabb a helyzet, mint Afganisztánban.

 Az egyre befolyásosabb WikiLeaks alapítója szerint immár „komoly bizonyíték van” a koalíciós és iraki kormányzati erők „háborús bűneire”. Assange szerint ő a szervezet „villámhárítója”, az az ember, akinek a legtöbben ismerik a nevét és az arcát, aki ellen a legtöbb támadás irányul. „Ez nem könnyű szerep – mondta. – Ráadásul az elismerés is túl sok fontosságomhoz képest”.

 Ahogy a szervezet egyre ismertebb lesz, előkerülnek a belső ellentétek is. Daniel Domscheit-Berg volt szóvivő múlt héten lépett ki, mivel úgy vélte, Assange túlságosan is előtérbe helyezi magát és a nagy botrányt kavaró óriásügyeket. Assange szerint azonban az elmúlt hónapokban több új önkéntes csatlakozott a csapathoz, akikkel újra teljes kapacitással működhetnek. A WikiLeaks nehéz időket él át, de korántsem adja fel. 

 A CNN riportere ezután a molesztálásról és a nemi erőszakról kérdezte az alapítót, amivel nemrégiben egy svéd bíróság megvádolta. Az ügyekben vizsgálat folyik, Assange szerint semmi igazságalapjuk nincs a vádaknak, csupán be akarják mocskolni a nevét. Mikor a londoni iroda riportere nem tágított a témától, Assange figyelmeztette, ha továbbra is erről szeretne beszélni, ha továbbra is ilyen ügyekkel „szennyezi be ezt a hihetetlenül komoly témát, 109 ezer ember halálát”, kénytelen lesz elhagyni a stúdiót.

 A CNN alkalmazottja tovább kérdezett, Assange megvonta a vállát, felállt, levette a mikrofont, és kisétált a CNN-ből.

Kommentál

A zsidó magántulajdonú média természetes módszere, ha a tényeket nem tudja eltüntetni, akkor hirtelen a „hírvivőt” próbálja semmivé tenni. A zsidó logika  szerint az a kérdés a hírközlő fel jogosult rá vagy nem a hírek nyilvánosságra hozására. Ha azt mondja amit elvárunk akkor „mértékadó” ha nem akkor támadni kell a személyiségét.

Ismert tematika, hiszen utóbbi 20 évben Magyarországon alkalmazták ezt a félrevezető módszert. Sajnos a többség "be nyelte"...

JOBBIK GONDOLAT