2013. január 18. Közélet

Lassan lejár az adóamnesztiák kora. Az eddig szinte minden második évben meghirdetett kegyelmi állapot helyett új taktikát választott a kormány a külföldre menekített pénzek egy részének megadóztatására. Svájctól azt kéri, minden magyar állampolgár ott vezetett számlájának adatait adja ki, mert Magyarország az eltitkolt befektetések után 35 százalékos forrásadót kíván levonni.

Becslések szerint 1500-2000 milliárd forintot vittek ki hazánkból a legnagyobb európai adóparadicsomba, további ezermilliárdot pedig más országokban bejegyzett offshore cégekbe. A teljes összeg felkutatása nyilvánvalóan lehetetlen, de a Svájccal nemrég megkötött, a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodással az első lépés megtörtént. Magyarország törekvése megegyezik Ausztriáéval, Németországéval és Angliáéval: eddig ennek a három államnak sikerült olyan egyezményt kötnie Svájccal, amely még az anonim számlatulajdonosokat is egységesen megadóztatja. Visszamenőleg egy összegben vonnak le adót a számlán parkoltatott összegből, a jövőben pedig a kamatok után rendszeresen kell közterhet fizetni. Így a banktitok megőrzéséhez ragaszkodó Svájc adózik a betétesek után, és fizet annak az államnak, ahová a számlatulajdonos tartozik.

Az adóparadicsomokba menekített vagyonok megadóztatása egész Európának régóta gondot okoz, jogos tehát a kérdés, hogy ilyen horderejű ügyekben miért bizonyult eddig cselekvésképtelennek az unió. Még a fodrászok lábbelije ideális sarokmagasságának meghatározására is sikerült elegendő figyelmet fordítani, de erre a kérdésre valahogy nem jutott idő. A Nemzetközi Adóigazságossági Hálózat tavaly közölt adatai szerint világszerte 32 ezer milliárd dollár – még elképzelni is lehetetlen – pihen adóparadicsomokban, míg az adóelkerülés segítésében leginkább a svájci UBS és a Credit Suisse jeleskedik. Az offshore-számlákkal kapcsolatos jogos társadalmi felháborodás a válság kitörése óta először csak a bankárok irgalmatlan összegű, adózatlan jutalmát érintette. Majd következtek a spekulatív alapok, amelyek a Bermudákon és a Kajmán-szigeteken cégek tízezreinek alapításával kerülik el az adófizetést. Legutóbb pedig a nyereséges, ám adózni nem szándékozó multinacionális nagyvállalatok offshore-adóoptimalizálási trükkjei kerültek előtérbe – a Google-tól a Starbucksig. A megszorítások és társadalmi áldozatvállalások idején a leggazdagabbak kreatív könyvelési gyakorlatának erkölcstelensége minden eddiginél élesebben került szembe a társadalmi igazságosság alapelvével. Többek között ez alakította Amerikától Németországig a politikai szándékot, hogy ne lehessen többé a banktitkok mögé rejtőzni.

A svájci anonim számlákat ma már Franciaország és Olaszország is tűz alá vette, és válaszút elé próbálják kényszeríteni az ide menekített pénzek tulajdonosait. Svájc a ránehezedő óriási nyomás miatt az eddigi forrásadót 30 százalékkal felemelte. Ennél több azonban csak akkor történne, ha az unió tagállamai nem egyesével kötnének kétoldalú szerződéseket az alpesi állammal, hanem következetesen és egységesen lépnének fel az összes adóparadicsom ellen. Már az is döbbenetes, hogy erre eddig nem került sor, és az általánosságokat tartalmazó irányelvek hangoztatásán túl Brüsszel nem volt képes többet felmutatni.

Aligha véletlen, hogy a társadalmi nyomás eddig csak a tagállamok politikusait érintette, ezért is maradhatott a probléma kezelése tagállami szinten. Egy ilyen fajsúlyos kérdés esetében látszik igazán az uniós vezetők iránti bizalmi deficit, amely a társadalmi felhatalmazottságuk hiányának egyenes következménye. Az összefogás felelőssége óriási: a Nemzetközi Adóigazságossági Hálózat adatai szerint hazánkból a rendszerváltás óta legalább az államadósságunk duplájának megfelelő összegeket vittek ki adóparadicsomokba. Ha ez igaz, akkor az eddigi megszorítások szükségtelenek voltak. Még belegondolni is félelmetes.

(mno.hu)

Mint tudjuk az ATV balliberális szakértőknek csúfolt emberkéktől: "röhögnek a markukba a balliberális milliomosok". Mert szerintük a bank titok megvédi őket az adófizetéstől. Nem akarnak adót fizetni a magyar államnak, közben kell nekik a hatalom. Hogy is van ez? Embereknek megszoritás, nekik meg millárdok?

Közel 700-800 milliárd Forint utólagos bevételt jelentene az állam kasszába...

Szabad Hirek