A több mint száz főből, többnyire németekből álló közönség előtt tartott pódiumbeszélgetést felvezető rövid beszédében Czukor József nagykövet kiemelte: szerte Európában küzdenek az antiszemitizmus ellen, “nem mindig sikeresen, de határozottan”, és így tesz a magyar kormány is.

    Magyarország berlini nagykövete után Carola Melehert-Arlt, a berlini zsidó közösség és az Initiative Schalom nevű németországi mozgalom képviselője szólalt fel. Szaniszló Ferenc újságíró Táncsics-díjával és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán feltűnt uszító, zsidózó matricákkal kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta: a magyar oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia elleni küzdelemre, hogy az iskolai rendszerből “ne csupán érettségizettek, hanem világpolgárok” kerüljenek ki. (Igen tanitani kell a marxizmus  gyilkosságaikban való részvételüket. Akik amig gyilkoltak nem voltak zsidók. Utána lettek holokauszt kárpótlásra jugosultak. szerk)
    A beszélgetésen négy magyarországi és négy németországi zsidó önazonosságú fiatal vett részt. A mintegy másfél órás eszmecserén a magyarországi viszonyokkal kapcsolatban egyebek között elhangzott, hogy a rendszerváltás óta, és különösen az utóbbi 5-10 évben rendkívül tág tér nyílt a zsidó identitás megéléséhez, a holokauszthoz, illetve a zsidó hagyományokhoz és önazonossághoz való viszonyban pedig éles különbség figyelhető meg az állampárti rendszerben felnőtt nemzedékek és a rendszerváltás utáni új generáció között, hiszen az utóbbi jóval nyitottabb.
    Többen igen fontosnak nevezték, hogy mindenki megismerhesse a zsidósághoz fűződő kapcsolatait, a hagyományokat, gyökereket, és szabadon dönthessen arról, milyen viszonyt alakít ki ezekhez.
    Elhangzott, hogy a magyarországi zsidó élet Budapestre koncentrálódik, aminek történeti oka van, mert a vidéki zsidóságot szinte teljesen kiirtották a második világháborúban. A fiatal budapesti zsidóság “burokban él”, a közösség tagjai rendszerint csak egymással érintkeznek, barátkoznak, mert így érzik magukat biztonságban – emelte ki az egyik részvevő. (Mert számukra egy nem zsidó csak egy tisztátalan állat. A saját maguk által keltett gyűlölet miatt félnek. szerk)
    A belpolitikai helyzettel kapcsolatban többen hangsúlyozták, hogy a kormánytól és a kormánypártoktól távol áll az antiszemitizmus. Ugyanakkor a politika világára általában véve jellemző, hogy szereplői igyekeznek tőkét kovácsolni a holokausztból és “egyéb társadalmi sérelmekből” – jegyezte meg a beszélgetés egyik résztvevője, hozzátéve, hogy ideje lenne továbblépni ezeken a sérelmeken, és “arra koncentrálni, hogy együtt építsünk valami jobbat”. (Ideje lenne első lépésként le mondani az új nem zsidó nemzedéket érintő holokauszt adóról. szerk)

(MTI/magyartudat.com)

Szabad Hirek