Lech Kaczynski lengyel államfő az aláírt lisszaboni szerződéssel – 2009. október 10., Varsó ©BELGA_PHOTOSHOT_JACEK TURCZYK

Polgári kezdeményezés: Az új kezdeményezési jog értelmében egymillió, több tagállamból származó polgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – javaslatot terjesszen elő. Alternatív megoldásként rákényszeríthetnék az unió végrehajtó szervét, hogy vizsgálja meg, miként lehetne hatályon kívül helyezni bizonyos jogszabályokat.

Jogalkotás: A szerződés a Parlamentet a Tanácséval egyenrangú, valós jogszabályalkotói hatáskörrel ruházza fel bizonyos területeken, amelyeken a Parlament eddig legfeljebb konzultációs joggal rendelkezett. Ezáltal az Európai Parlament hatásköre a jogszabályalkotás szinte minden területére kiterjed.

Szakpolitikák: A Parlamentnek a következő területeken lenne a Tanácséval egyenrangú jogszabályalkotói hatásköre: a legális bevándorlás, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a rendőrségi együttműködés, illetve a kereskedelempolitikához, a közös agrárpolitikához, a halászati politikához, valamint az EU strukturális alapokhoz kapcsolódó egyes rendelkezések, hogy csak néhányat említsünk.

Nemzeti parlamentek: Megnő a nemzeti parlamentek szerepe, és nagyobb részvételi lehetőséget kapnak az uniós döntéshozatalban. A szerződés értelmében nyolc hét áll rendelkezésükre, hogy véleményt nyilvánítsanak, ha úgy érzik, egy adott törvénytervezet kapcsán az EU túllépi hatáskörét.

EU-elnök: Újdonságot jelent az Európai Tanács elnökének posztja. Az elnök a Tanácstól két és fél évre szóló mandátumot kap majd, legfőbb feladata pedig az lesz, hogy előkészítse és levezesse az évente négy alkalommal megrendezett uniós csúcstalálkozókat. Ez helyettesítené a félévenkénti rotációs elnöki rendszert, és az elnök lehetne az unió nyilvános arca.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: Ez a szerződés által létrehozandó második új poszt, melynek várományosa elnökli majd az uniós külügyminiszterek üléseit, felügyeli az EU segélyek többmilliárdos költségvetését, valamint irányítja a javasolt Európai Külügyi Szolgálatot – az európai diplomáciai testületet.

Kettős többségi szavazás a Tanácsban: Az átláthatóság és a hatékonyság javítására szolgál a 2014-ben bevezetendő kettős többségi szavazás, amely az unió kettős legitimitását tükrözi: a döntésekhez a tagállamok 55%-ának jóváhagyása szükséges, valamint az, hogy a döntést támogató országok lakossága kitegye az Unió lakosságának 65%-át.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása: A szerződés értelmében a Bizottság elnökének jelölésekor az európai parlamenti választások eredményeit is figyelembe kell venni. Az elnököt a Tanács ajánlása alapján az Európai Parlament választja meg.

Alapjogi charta: a charta jogilag kötelező erejűvé válik; azt minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az Egyesült Királyság és Lengyelország bizonyos kivételeket kapott a charta alkalmazása alól.

Kilépés: a szerződés értelmében először van joguk a tagállamoknak ahhoz, hogy bármikor szabadon kilépjenek az Európai Unióból.

(EP-hirek alapján szerk.)