2010.03. 21.Kultúra

"A zsidó nép a legpiszkosabban pénzéhes és a legvisszataszítóbb babona hívője, ellenállhatatlanul gyűlöli az őt megtűrő népeket, akik révén meggazdagszik. A bajban alázatos, a jólétben szemtelen. Soha még semmit fel nem talált. Ennél sivárabb nép még nem piszkolta a Föld hátát." — Voltaire  (Nem az egész  zsidó népre hanem a szélsőséges soviniszta zsidóra vonatkozik.)

1919. március 21 Magyarországon létrejött gyilkos diktatúra filozófiai háttere. Amit nem tanítanak történelem órán. Magyarázatott nem adok csak a tényállást írom le eredeti visszaemlékezések alapján. Legkönnyebben úgy lehet a szőnyeg alá seperni a tényállást ha „antiszemitizmust” kiáltunk a világban.

A világ soviniszta zsidósága szimpatizál a bolsevizmussal.

1919 április 4-én a "Zsidó Krónika" ezt írta: Maga a bolsevizmus és az, hogy olyan sok zsidó bolsevik, igazolja, hogy a bolsevizmus eszméi sok pontban azonosak a zsidóság legnagyszerűbb eszméivel."

Israel Zangwill dicsőítette a nemzetet, amelyből Beaconsfield, Reading, Montagu, Klotz, Kurt Eisner és Trocki származik.

A zsidók sorsa a bolsevik Oroszországban.

Oroszországban az antiszemitizmust halállal büntetik.

1918 augusztus 9-én Lenin aláírta a népi komisszárok rendeletét. mely minden szovjet küldöttet arra utasított, hogy keményen járjon el annak érdekében, hogy gyökerestől kiirtsa az antiszemitizmust. Pogromok pártolóit törvényen kívül kell helyezni.

Mindennek az az oka, hogy a bolsevizmus zsidó dolog ?

A zsidók megpróbálják ezt az elemi igazságot azzal ködösíteni, hogy időnként hamis történeteket írnak le a zsidók szenvedéseiről a szovjeturalom idején. Gluskin rabbi és öt másik rabbi tagadta ezeket a történeteket, és felhívta a világ zsidóságát arra, hogy ne támogassa a szovjetellenes külföldi agitációt. Ezt az írást 1930 február 27-én adták ki Moszkvában, és a következők álltak benne: "A szovjet kormány az egyetlen, amely nyíltan harcol az antiszemitizmus ellen. Megszüntette azokat a szégyenletes törvényeket, melyek megnyirbálták a zsidók jogait". Emlékeztetjük az olvasót a szovjet-oroszországi keresztényüldözésekre. (Meg nyílt koncentrációs táborokról hallgattak mint a sír.)

A Krím és Birobdzsán nagy területeit a zsidók kizárólagos területeinek nevezték ki. Ezek az új zsidó otthonok hibáknak bizonyultak, mivel a zsidók nem képesek alkotó munkára, de ennek ellenére a szovjet szándék világos: A zsidók különleges előnyöket élveznek uralma alatt.

1932 Február 10-én a zsidó I. Montagu Manchesterben beszélt egy Szovjet-Oroszországgal való barátsági gyűlésen. Azt mondta, hogy a zsidók állítólagos üldözése a Szovjetunióban pimasz hazugság. A szovjetek felszabadították a zsidókat a cári megszorítások alól. 1934 Október 15-én a zsidó irodalmi társaság ülésén azt mondta, hogy a zsidók előnyt élveznek új munkahelyek elfoglalásánál a Szovjetunióban.

A vadállati jelkép.

Minden szovjet katona sapkáján zsidó jelképet visel, az ötágú csillagot. Ez foglalja ma el a kétfejű sas helyét is a Kreml tetején Moszkvában.

A soviniszta zsidók a szovjet kormányban. (Véletlenül?)

A bolsevik titkos haditanács 1917 októberében 7 zsidóból és öt nemzsidóból állt, vezetőjük a zsidó Szverdlov volt. Lenint a többi közé számoljuk, noha származása vitatott, és az oroszországi hatóságok adatai szerint zsidó.

A kormány hatalmát a központi bizottság képviseli, és ez 1918-ban kilenc zsidóból és három nemzsidóból állt. /R. Wilton, Times újságírója, a "Romanovok utolsó napjai" c. műben, Párizs, 1921, 136. oldal./

1920-ban Szovjet-Oroszország kormánya a következőképpen nézett ki:

Komisszárok tanácsa tag ebből soviniszta zsidó

Hadügy 43                                           33

Külügy 16                                             13

Pénzügy 30                                          24

Igazságügy 21                                     20

Belügy 53                                             42

Szociális segítség 6                                6

Munkaügy 8                                           7

Területi komisszárok 23                    21

Újságírók 41                                          41

A Szovjet kormány legismertebb zsidai Sverdlov, Trocki, Kamenev, Sokolnikoff, Uritsky, Litvinoff, Zinovjev, Radek és Kaganovics. Sztálin felesége zsidó nő. (Zsidó hagyomány szerint akkor Sztálin is zsidónak számít.)A kormány egyetlen ágazatában sem volt a zsidók aránya kisebb 76%-nál, és általában magasabb volt. A dolgok ilyen állása 1938-ig tartott- A külügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, az élelmiszerellátás (illetve ennek hiánya) és a pénzügy teljesen a hibás zsidó irányítás alatt állt. Ennek az írásnak a készültekor (1939) nyilvánvaló, hogy fokozatos változások történnek; sok zsidó tisztviselőt likvidáltak (kivégeztek), és a helyzet áttekinthetetlen; a zsidó Litvinov megmarad a külügyben, a zsidó Kaganovics Sztálin jobb keze. Időközben nyilvánvaló, hogy a vörös hadsereg annyira elkorcsosult, hogy nem lehet komolyan harcolóképesnek nevezni. Mindemellett sok zsidó tisztviselő dolgozik elrejtve.

A szovjet kormányt mindenütt soviniszta zsidók képviselik. Mi itt Britanniában láttuk, hogyan követik egymást a zsidók, e pillanatban (1939) a szovjet követ a zsidó Maiski.

A Daily Telegraph megjegyezte 1937 április 9-én, hogy mióta Litvinov kidobta Csicserint, egyetlen orosz sem maradt magas beosztásban a külügyi komisszariátuson. Úgy tűnik, az újság nem értesült arról, hogy Necsovolodov tábornok szerint Csicserin anyja zsidó nő volt!

Ha a szovjet kormány tagadja zsidó voltát, akkor tagadja bolsevik voltát!

Alston Lord Curzonnak (idézve a jekatyerinburgi angol konzul megállapítását) 1919. január 23-án ezt írja:

"A bolsevikok nem jellemezhetők többé úgy, mint egy szélsőséges kommunista nézeteket valló politikai párt. A bolsevikok viszonylag kicsiny kiváltságos osztályt képeznek, amely a népesség többi részét meg tudja félemlíteni, mert a fegyverek és az élelmiszerkészletek monopóliumával rendelkezik. Ez az osztály főként munkásokból és katonákból áll. Köztük nagyszámú nem-orosz található: lettek, észtek és zsidók. Az utóbbiak közül különösen sokan töltenek be magasabb állásokat."

Lord Kilmarnock Lord Curzonnak (idézve a pétervári francia követ által adott információt) 1919. február 3-án így ír:
"A bolsevikok nagyrészt zsidók és németek. Ezek igen aktívak és kezdeményezők. Az oroszok zöme antibolsevista, de többnyire álmodozók, alkalmatlanok bármilyen kitartást igénylő akcióra. Jelenleg (még inkább, mint bármikor a múltban) képtelenek arra, hogy megszabaduljanak elnyomóik igájától."

Alston Lord Curzonnak (továbbítva a jekatyerinburgi konzul 1919. február 6-i jelentését) ezt közli:

"Különböző munkás és paraszt tanúk vallomásainak tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ennek a megyének lakosai közül csak igen kevesen támogatói a bolsevista rendszernek. A munkások többsége az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívásának híve. A tanúk ezenkívül azt állították, hogy a bolsevik vezetők nem képviselik az orosz munkásosztályt, mivel legtöbbjük zsidó."

B. S. Lombard tiszteletes Lord Curzonnak 1919. március 23-án így ír:

"Tíz éve élek Oroszországban. A forradalom idején végig Péterváron tartózkodtam... Bőségesen volt alkalmam tanulmányozni a bolsevik módszereket. Eredetük a német propagandára nyúlik vissza, kivitelezőik a múltban is és most is a zsidók. A németek kezdeményezték a zavargásokat azzal a céllal, hogy Oroszországot káoszba döntsék. A papírpénzek tömegét nyomtatták, hogy pénzügyileg fedezzék a terveiket. Ez a bankjegyeken lévő különleges jellegzetességből könnyen megállapítható. Ezekből a bankjegyekből néhány mintapéldány birtokomban van."

Ennek egyik következménye:

"Minden üzleti tevékenység megbénult, az üzletek zárva vannak. A legtöbb üzletház a zsidók birtokába került. Az éhezés következtében a vidéki helységekben borzalmas jelenetek játszódnak le."

Magyarországon (ahol, mint mondottuk, a szocializmust a soviniszta zsidók a szabadkőműves páholyokban terjesztették / Hornyánszky Viktor: Leplezetlenül (Budapest, 1920); Tormay Cecil: Bujdosó könyv (Budapest, 1923)/) a bolsevista forradalom a soviniszta zsidó faj irányításával zajlott le. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban újra idézünk egy hivatalos dokumentumot a forradalmi tevékenységekre vonatkozó jelentést, amelyet a New York-i követségen a Lusk szenátor vezetése alatt álló bizottság adott ki: / "Revolutionary Radicalism, its History..." ("Forradalmi radikalizmus története..."), Albany, J. B. Lyon Company, Printers, 1920./

"Kun Bélának nem volt szervezett ellenzéke. Leninhez hasonlóan abszolút hatalommal rendelkező népbiztosokkal vette magát körül. A 32 fontosabb népbiztos közül 25 soviniszta zsidó volt, vagyis a zsidók aránya nagyjából ugyanaz, mint Oroszországban. Az öt legkiemelkedőbb zsidó egy öttagú direktóriumot alkotott, amelynek Kun Béla, Varga Béla, Pogány József, Kunfi Zsigmond és egy másik zsidó voltak a tajgai. További vezetők voltak még: Alpári és Szamuely, akik a vörös terrort gyakorolták: parasztokat és polgárokat kínoztak meg és gyilkoltak le, különösen olyan csoportokat, akiket túszként tartottak fogva, az úgynevezett ellenforradalmárokat." /U. o., I, 374. o. /

Ugyanez a jelentés még egy 76 fős listát is közöl. Ezeket az embereket az amerikai bizottság anarchista ( ma terririzmusnak nevezzük) bűncselekményeik miatt helyezte vád alá 1920 elején. A listán szereplő személyek többségének a neve zsidó származásra utal. /USA Kongresszusi Könyvtár megtekinthető a 8000 oldalas szenátusi jelentés/

Végül is ezen soviniszta zsidók elnyerték méltó büntetésüket. Mert Isten nem ver bottal....

(jobbik gondolat alapján szerk)