2010. november 3. Közélet
Az
1956-os magyar forradalom sorsa lényegében akkor dőlt el, amikor az
Egyesült Államok előbb október 28-án, majd rövid időn belül még kétszer
biztosította Moszkvát: nem kíván Magyarország segítségére sietni! Ettől
a Szovjetunió vérszemet kapott, Mao Ce Tung és Tito pedig visszarettent
Nagy Imre kormányának támogatásától, és fokozatosan ellene fordult.
Elfoglalt szovjet harckocsi
Sorrendben: október 28-án az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Henry Cabot Lodge felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét John Foster Dulleskülügyminiszter Texasban elhangzott kijelentésére, miszerint:
"Nem tekintjük ezeket a nemzeteket - Magyarországot és Lengyelországot - potenciális katonai szövetségeseknek."
Henry Cabot Lodge
John Foster Dulles
Másnap, október 29-én az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Charles Bohlen tudatta a Kremllel, hogy Eisenhower elnök megerősítette Dulles álláspontját.
Charles Bohlen
Mit jelentett Eisenhower megerősítése? Ezt pontosan az elnök november 14-i sajtótájékoztatóján tudhatta meg a világ. A következőket mondta:
"Az
Egyesült Államok sem most, sem korábban nem támogatta egyetlen védtelen
nép nyílt lázadását olyan erő ellen, amely felett várhatóan nem
győzedelmeskedhet...". "...soha nem sürgettük vagy javasoltuk az elmúlt
években, amióta ilyen problémákkal küszködünk, olyan fegyveres felkelés
kirobbantását, amely csak katasztrófát hozhat barátainkra."
D. Eisenhower elnök
Mondta ezt az USA elnöke ahelyett, hogy az Egyesült Államok elismerte
volna Nagy Imre forradalmi kormányát, az ENSZ pedig megfigyelőket
küldött volna. Ebben az esetben a szovjet vezetés feltehetően nem
kockáztatta volna a világháborút.
Így látta ezt két jeles és bátor amerikai politikus is.
Thomas J. Dodd szenátor bírálta az óvatos és habozó amerikai magatartást:
"A
magyar forradalom páratlan lehetőséget kínált a szabad világnak, hogy
visszaállítsa a szabadság határait a háború előtti alapokon.
Elmulasztottuk e kínálkozó alkalom kihasználását, és ezzel elkövettük a
háború utáni legsúlyosabb politikai hibánkat."
Thomas J. Dodd
Robert D. Murphy külügyminiszter-helyettes (Dulles mellett):
"A történelem talán bizonyítja, hogy a szabad világ igenis
beavatkozhatott volna, s megszerezhette volna a magyaroknak a hőn
áhított szabadságot. De itt, nálunk, a Külügyminisztériumban senkinek
sem volt tehetsége vagy fantáziája ahhoz, hogy utat mutasson."
Robert D. Murphy
A Szovjetunió tehát megkapta a zöld jelzést a forradalom nyílt
leverésére. (Október 31-én Moszkvában az SZKP elnökségében már teljes a
konszenzus az invázióról, igaz, a Budapestről még haza nem tért Mikojan
és Szuszlov nélkül. De Mikojan hamarosan ott terem, és roppant
csalódott a döntés hallatán, mert meggyőződése, hogy nem szabad
fegyveres erőszakot alkalmazni, az erő nem fog megoldani semmit sem.
Azzal fenyegetőzik, hogy öngyilkos lesz, ha Hruscsov nem hívja össze
másnapra ismét az elnökséget. Hruscsov összehívja, de a november 1-jei
ülésen Mikojan egyedül marad: egyéni lázadása eredménytelen.)
Anasztaz Mikojan
Túl nagy volt a tét a Szovjetunió számára: 1917 óta először jelent meg
az a veszély számára, hogy egy szocialista országból ismét lehet
kapitalista rendszerű polgári demokrácia. A példa pedig ragadós lehetett
volna a csatlós országokban. A történelem tanúsága szerint a
kommunisták soha, sehol nem tudtak hatalomra kerülni külső erők
támogatása nélkül: Lenin ésTrockij angol és német bankárok pénzével győzött; Mao Ce Tung azzal, hogy az amerikaiak megvonták támogatásukat a koumintangtól, és Csang Kaj Sek visszavonult Tajvanra; Tito pedig angolszász fegyverekkel és dollármilliókkal lehetett sikeres partizánvezér.
Ezt
a veszélyt tűzzel-vérrel el kellett hárítani. A szovjet katonai
intervenció vérbeli agresszió volt, háborús bűncselekményekkel; a
csaknem 9 ezer milliárd forint értékű anyagi kárért a mai napig nem
fizettek kártérítést, jóvátételt, s a nyilvános bocsánatkérés is
megkésett és ellentmondásos.
Szétlőtt házak Budapesten
Az alábbiakban 1956. november 4. történelmi eseményeit idézzük fel úgy,
ahogy az azokról szóló híradások a szabad magyar rádiók (Budapest,
Győr, Pécs, Szombathely, Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok, Dunapentele,
Vác-környéke) adásainak utolsó 24 órájában hitelesen elhangzottak.
Köszönöm dr. Révész Béla egyetemi docens segítségét.
Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató
A híradások ide, ide vagy ide kattintva tölthetők le (pdf).
Ha az egyik hivatkozás nem működik, próbálja a másik kettőt!
Kommentál
Mint ismeretes a 1945 utáni kommunizmus zsidó meghatározó vezetéssel jött létre, mint holokauszt túlélők. Ezért a 1956-ban hirdették Nyugaton, hogy a pesti "lázadás" nem más mint a fasizmus újra éledése. Mivel megkérdezősködött a hatalmuk a zsidóknak. Olyan sokat hangoztatták hazugságaikat, hogy a nyugati diplomácia elhitte. Mint ahogy Göbbeli mondat: "A hazugság ezerszer elmondva, ezeregyre én magam is elhiszem". Valamint úgy érezték az itteni zsidók, hogy a kimenekített gazdag zsidók, akik együttműködtek a nácikkal (kiállították a szegény zsidó deportáltak névsorát cserébe), visszaakarják venni a hatalmat Magyarországon. Ezért is szaladtak egyből Szovjetunióba segítségért.. (KAT CIMRE)
A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel
JOBBIK GONDOLAT
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát