2009.10.11. Kultúra  (történelem)

A Rongyos Gárda 1919 áprilisában alakult meg Héjjas Iván vezetésével, I. világháborút megjárt katonákból, egyetemistákból. Az önszerveződő csoport célja a kommunistákkal szembeni ellenállás, és a magyar nemzet védelme volt.

Meghatározó személyei

Héjjas Iván

Kecskeméten született 1890. január 19-én. Első világháborút megjárt katona, tartalékos főhadnagy. Katonai pályafutása az 1913-as balkáni háborúban kezdődött. Az albániai Durazzóban (Dürres), Vied albán fejedelem védelmében harcol a vad albán hegyek között. Itt szerezte félelmetes gerilla harctechnikáját, tudását, mely mindig ellenfelei fölé emelte a Rongyos Gárda élén vívott harcokban. Szegeden belépett a nemzeti hadseregbe. 1919. áprilisában megalakítja a Rongyos Gárdát. Ez az ember gyűjtötte össze a Duna-Tisza köz legelszántabb, legbátrabb hazafiait, akik a nemzet ökleként lesújtottak a vörös rémre, a megszálló románokra.1921-ben Prónay Pállal megszervezi a Nyugat-Magyarországi felkelést. 1921. augusztus 28-án a Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda megállítja a bevonuló osztrák csendőröket. 1927-1931 a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt programjával a kunszentmiklósi kerület országgyűlési képviselője. 1938-ban részt vesz a kárpátaljai gerilla akciókban. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium közlekedéspolitikai szakosztályának munkatársa, 1940-től a közforgalmi repülési ügyek szakosztályvezetője, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének társelnöke (1941–44). 1944 végén Németországba menekül, később Spanyolországban él. Kötél általi halálra ítélték azonban nem tudták végre hajtani az ítéletet. 1950 decemberében meghal.

Prónay Pál

1874. november 2.-án született Romhányon. Magyar katonatiszt. Az első világháborúban a Jászkun huszárezredben szolgált. 1919 júniusában, leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett szegeden. A Tanácsköztársaság bukása után különítményesei – a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságok megbosszulásának ürügyén – számos atrocitást követtek el. Nagy szerepe volt a Nyugat-Magyarországi felkelés kirobbantásában is. 1921. október 4. én kikiáltották a független Lajtabánságot, melynek Prónay Pál volt a vezetője. A második királypuccs idején Prónay megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek elleni fellépést, ezért kizárták az Etelközi szövetségből, félreállították, azonban továbbra is részt vett a nemzeti megmozdulásokban. 1932-ben Ostenburg-Moravek Gyulával közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. A Rongyos Gárda 1938-as újjászervezését is segítette. Budapest ostroma idején újabb különítményt szervezett. A kommunisták 1945. március 20-án elfogják és 1946. június 10-én 20 év kényszermunkára ítélik.

Francia Kiss Mihály

Kecskeméten született 1887. november 27-én. Apja Id. Francia Kiss Mihály a család előnevet őseinek a franciák elleni hadjáratokban elért helytállásáért kapta. 1908-tól a 38-as Mollinary ezredben szolgál. Az I. világháború kitörése Bácskában érte, előbb a szerb frontra, majd 1915 februárjában az orosz frontra vezényelték. Francia Kiss Mihály az utolsó harcoló alakulat tagjaként, számos kitüntetés (többek között arany-ezüst-bronz vitézségi érmek) birtokában fejezte be a háborút. Hazatérése után rövidesen Szamuely Tibor emberei elfogták, a szegedi Csillagbörtönbe zárták. 1919-ig harcol a Székely hadosztályban. 1919-től a Héjjas különítmény tagja. Harcol a Nyugat-Magyarországi felkelésben. 1920. augusztus. 5-én lerohanja Fürstenfeld katonai raktárát és fegyvereket zsákmányol. A felkelés után bíróság elé állítják, de a vádakat ejtik. 1938-ban részt vesz a kárpátaljai és felvidéki gerillaharcokban. A II. világháború után bujdosni kényszerül. Szüntelen megpróbáltatásokban és csatározásokban, üldöztetésben és bujkálásban élte túl az I. világháború harctereit, a vörös terrort, a román megszállást, a nyugat-magyarországi gerillaharcokat, a Rongyos Gárda csehszlovákiai diverzánsakcióit és az újabb kommunista hatalom 12 évét. 1957 márciusában elkapják, augusztusban kivégzik. Egyik lánya édesapja rehabilitálása érdekében 1994-ben felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely azonban elutasította azt, továbbra is fenntartva az 1957-es gyalázatos ítélet hatályát. A hősiesség, hazafiasság és nemzethűség szimbólumának tekinthető. Francia Kiss Mihály érdemeit tudomásunk szerint mindeddig csupán a Hűség Városa, Sopron ismerte el azzal, hogy a Rongyos Gárda nyugat-magyarországi hőstetteinek szentelt 2001-es emlékművön (Héjjas Iván mint vezető mellett) név szerint is megemlítik őt az alvezérek sorában.

Kémeri Nagy Imre

Bürgezd községben 1903. március 27-én született. Atyja birtokos köznemes, abból a sziklakemény fajtából, melyen évszázadokon keresztül az erdélyi függetlenség nyugodott. Tíz testvére volt. A gimnázium első négy osztályát a szilágysomlyói minorita gimnáziumban végezte. Ekkor már eljárás is indult ellene. A legendásan korrupt oláh igazságszolgáltatás siet a segítségére. Sok pénzbe került, de szabadlábon van ismét. 1922 őszén az oláh király koronázása alkalmából letartóztatási és kitoloncolási hullám indul meg. Családok százait toloncolják át Magyarországra. A legelkötelezettebb, példamutató családoktól akar megszabadulni az oláh hatalom. A Kémeri család a kitoloncolandók listájára kerül. Ismét a legendásan korrupt oláh közigazgatás „segít”. Drágán ugyan, de ősi földjét nem kell elhagyni a családnak. Természetesen a rendőri felügyelet marad. A minorita rendházban lakhat ugyan, de naponta jelentkeznie kell a rendőrségen. Érettségi után 1925 – ben önként bevonul katonának, mert a Trianoni diktátum tiltotta a sorozást. Kiváló minősítésű katona volt. A leszerelés után a Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott, sajnálattal látta, hogy az egyetemen a bal – liberális nézetek elárulják a magyar revízió ügyét. Megszervezi az Aranykopjás Egyetemi Zászlóaljat. A kozmopolita rablótőke kizsákmányolása ellen fellép. Gömbös Gyulával szoros kapcsolatot tart fenn, közösen döntenek arról, hogy a páneurópások, a kor liberális, kozmopolita gyülevészhadának tobzódását a Kereskedelmi és Iparkamarában szét kell verni. Kémeri, székelyfokosával a kezében, maga vezeti a rohamcsapatát. Gömbös Gyula hatalomra jutásakor felajánlanak neki különböző pozíciókat. Visszautasítja, mert ő minden magyar fiatal sorsát rendezni akarja, nem csak a sajátját. Ezért a harcot az első vonalban a saját kezével, rohamcsapata élén az utcákon akarja megvívni. 1938 októberében létrejött a Nemzeti Egység. Cél a felvidék visszafoglalása. Megmozdult ismét a Nemzet Ökle, a Rongyos Gárda, Kémeri kopjásaival, vitéz Héjjas Iván táborába állt. A II. világháború alatt Kémeri nem tudta itthon a kényelmes hivatali munkát végezni, sütkérezve közismert hőstettei fényében. Frontra kérte magát! Századával a legnehezebb feladatokat vállalta. Ezzel kivívta a német fegyverbarátok tiszteletét, bajtársai elismerését. Gerilla harcokban szerzett tapasztalatait a legveszélyesebb partizán fészkek felszámolásában kamatoztatta. Eljött azonban az az óra, mely minden hős életében az utolsó. Tasnádi Ferenc szakaszvezető az alábbiakat mondta az ütközet lefolyásáról:

„1942 március elején kis egységünket harmincszoros túlerővel orvlövész csapat fogta körül. Kémeri Nagy Imre századparancsnok azonban nem menekült. Utolsónak akarta elhagyni az ütközet helyét. Bajtársainak visszavonulását védelmezve érte őt a golyó, mely később a halálát okozta. Kémeri fejlövése súlyos volt, de nem látszott életveszélyesnek. A német bajtársak, akik segítettek légi támogatással feltörni Kémeri csapata körül az ostromgyűrűt, repülővel a varsói katonai kórházba szállították, ahol mindent megtettek megmentéséért. Komplikációk léptek fel, amin nem tudtak úrrá lenni az orvosok. A hősi szív 1942. április 12-ről, 13-ra virradó éjjel megszűnt dobogni."

Héjjas Iván és Kémeri Nagy Imre - Kémeri Nagy Imre: az Aranykopjások vezetője, egy időben hungaristaként tevékenykedett. 1942-ben hősi halált halt. Forrás: Suttogó.hu

A toll fegyverével is küzdött Kémeri. A szittyakürt, Roham, Riadó, Bajtárs, Virradat c. folyóiratokban jelentek meg igen színvonalas, társadalompolitikai, történelmi tárgyú írásai. Politikai téren a Hungarista eszmerendszer állt közel hozzá. Ő maga sohasem volt Rongyos Gárda tag, csak együttműködött és harcolt velük. Azonban életútja, tettei említésre méltóak. (Akik nem csak keseregtek - Kémeri Nagy Imre élete)

Ma is vannak követői a Rongyos Gárdának, akik katonai kiképzéseket tartanak, ha kell fegyvert ragadnak és megvédik a hazájukat. Tisztelet és hála a Rongyos Gárda hőseinek akik életüket a hazáért áldozták. Azoknak az embereknek akik vállalták a börtönt, halált, szenvedést. Azoknak akik felvették a harcot az ellenséggel és becsülettel helytálltak még reménytelennek tűnő körülmények között is, dicsőséget szerezve hazájuknak. Minden tettrekész magyar embernek követendő útként kell szolgáljon a Rongyos Gárda példája. Nekünk is fel kell vennünk a harcot, ahogyan azt Ők is tették! Soha nem felejtjük ezeket a hősöket. Emlékük mindörökké szívünkben él. Éljen a Rongyos Gárda!

(Jövőnk.info alapján szerk.)