A kamatrabszolgaság filozófiájának és gyakorlatának
megfelelően mint "izraeli üzleti gyarmatként" sínylődő hazánk gyakorlatilag a
külföldet finanszírozza. Utóbbit már nem csak mi mondjuk, hanem például
a Napi Gazdaság alábbi cikke és annak címe.
Döbbenet! Mi finanszírozzuk a külföldet! (Köszönhető a MSZP-SZDSZ-MDF privatizációjának.)
A külfölddel szembeni pozíciója alapján
Magyarország mindig a nettó hitelfelvevők közé tartozott, de az idei
második negyedévben a magyar gazdaság nem szorult külföldi
finanszírozásra, sőt a magyarok finanszírozták a külföldet – derült ki
a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak
adatairól közzétett jelentéséből.
Bookmark and Share
Nem csekély összegről van szó, a második
negyedévben a külföldre áramló pénz egyenlege a negyedéves GDP 5,8
százalékára, 373 milliárd forintra ( teljes évre 1492 milliárd Ft ) rúgott. Ennek nagy része az MNB-nél
jelentkezett, a lekötött betéteknél és a hosszú lejáratú
értékpapíroknál viszont számottevő csökkenés következett be.
Az egyéves visszatekintő adatok persze inkább a
mi külföldre utaltságunkat mutatják. Az egész időszak alatt 718
milliárd forint, a GDP 2,8 százaléka (csak ennyi) segítette Magyarország
finanszírozását. A javulás nagyságát azonban jól mutatja, hogy az első
negyedévben még a GDP 2,1 százalékát tette ki a külföld finanszírozási
képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye), az akkor éves
visszatekintő adatokban pedig 6,1 százalékos arány szerepelt.
Mindez egyébként már látszott a folyó fizetési
mérleg adataiból is. A folyó fizetési mérleg megszokott negyedévenkénti
másfél-, kétmilliárd eurós hiánya már az első három hónapban 590
millióra mérséklődött, az uniós pénzek által hajtott tőkemérleg 860
milliós többlete pedig már a nettó finanszírozási képesség irányába
lökte a folyamatokat.
Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a
kedvező eredmények nem a hazai gazdasági szerkezet gyökeres
megváltozására, hanem a válság által kikényszerített folyamatokra
vezethetők vissza. (vagyis a MSZP-SZDSZ által aláírt országunk számára kedvezőtlen IMF hitel feltételek plusz kiadásai. Íme Gyurcsány győzelmi jelentésének kárai. ) Tény viszont, hogy az államháztartás bruttó,
konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009
második negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki (19971
milliárd forint), az első negyedévben pedig ez az arány még 82,7
százalékot ért el. Összehasonlításul: az EU-tagországok államadóssága
az uniós GDP 61,5 százaléka volt 2008-ban.
Az Európai Bizottságnak EU pénzügyminisztereinek
csütörtökön kezdődő kétnapos ülésére készült egyik dokumentuma szerint
a jelenlegi folyamatok folytatódása esetén 2020-ra a GDP-arányos
adósságszint akár 120 (!) százalékra nőhetne. Tudni kell, hogy a GDP 2/3-át külföldi tőke termeli meg, cserébe csak ötvenezer főt alkalmaz. A magyar közkiadásoknak nem adózik. Ezért kell a közkiadásokhoz külföldi hitel. (Magyarán a brüsszeli központ az eddiginél is súlyosabb eladósodottságot tenne lehetővé ami biztosítja az IMF hatalmas profitját országunk kárára.- a szerk.)
(napi.hu nyomán szerk.)
Kapcsolódó hírek:
EURÓPA LÁGERE LETTÜNK: A TIZEDIK LEGDRÁGÁBB ÁRAMOT FOGYASZTJUK
BAJNAI KORMÁNY GAZDASÁG POLITIKÁJÁNKA KÖVETKEZMÉNYE: JANUÁRBAN DURVA GÁZÁREMELÉS VÁRHATÓ
TITKOS MEGÁLLAPODÁS: FELKINÁLTÁK A MAGYAR KÖZMÜVEKET AZ EGÉSZSÉGÜGY UTÁN
LENDVAI: MAGYARORSZÁGON MÁR NINCS MIT PRIVATIZÁLNI