Luca napján elsőként mindenki a híres Luca székre gondol vagy a boszorkányságra, de azt tudjuk-e , hogy ki is áll a név mögött?

<!--//<![CDATA[ var m3_u = (location.protocol=='https:'?'https://szentkoronaradio.com/hirdetes/www/delivery/ajs.php':'http://szentkoronaradio.com/hirdetes/www/delivery/ajs.php'); var m3_r = Math.floor(Math.random()*99999999999); if (!document.MAX_used) document.MAX_used = ','; document.write ("<scr"+"ipt type='text/javascript' src='"+m3_u); document.write ("?zoneid=2"); document.write ('&amp;cb=' + m3_r); if (document.MAX_used != ',') document.write ("&amp;exclude=" + document.MAX_used); document.write (document.charset ? '&amp;charset='+document.charset : (document.characterSet ? '&amp;charset='+document.characterSet : '')); document.write ("&amp;loc=" + escape(window.location)); if (document.referrer) document.write ("&amp;referer=" + escape(document.referrer)); if (document.context) document.write ("&context=" + escape(document.context)); if (document.mmm_fo) document.write ("&amp;mmm_fo=1"); document.write ("'><\/scr"+"ipt>"); //]]>--> Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot a szentéletű, jótékonykodó Szent Lucia, akinek emléke előtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben.

Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik. A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Éjfélkor ennek érdekében megpiszkálták a tyúkokat, nagyobb tojáshozamra kívánván őket serkenteni, máshol maguk a gazdaasszonyok mutattak példát „ülésből" a kotlósoknak.

A nyugati részeken volt szokás a fiúk „kotyolni" járása. Hajnalban indultak körútjukra az ismerõs házakhoz, szalmát vagy fadarabot vivén magukkal, amelyekre rátérdelvén adták elõ termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket, minden földi jót kívánván a házaiknak a „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!..." kezdetû szöveg kíséretében. Köszöntőjükért tojás járt cserébe. Luca napja gonosz járó nap is volt, amikor a bűbájosok, boszorkák megronthatnak embert, állatot, ezért védekezésül be kell zárni előlük minden ablakot, ajtót, sőt még keresztet is rajzoltak az ajtókra. A seprűket is elrejtették előlük. A pénz kiadása is tilos volt és ekkor, kölcsönkérni sem volt ajánlatos.

Jóslásairól is híres volt e nap. Az ekkor készített lucapogácsával jósoltak a jövendő élettárs személyére, e célból készítették a lucacédulákat is. 12 nevet írtak rájuk, egyet mindennap tűzbe vetettek, amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta a jövendőbélit. A lucakalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap időjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a lucabúzából pedig a következő év termésére.

Kedvelt szokás volt ekkor a Luca-alakoskodás. Fehér lepelbe öltözve, belisztezett arccal fakanállal, meszelővel ijesztgették a fiúk a lányokat, gyerekeket, majd kikérdezték, imádkoztatták őket. Aki jó volt, almát, diót kapott. Máshol a tyúkokat is megpiszkálták, vagy a háziak arcát „megmeszelték" a kiütések elkerülésére. A legények tréfából egyes helyeken vagy kicserélték a kapukat, vagy szétszedvén a szekeret fölvitték a tetőre, ahol összerakták ismét bosszantván a ház gazdáját és népét.

A legnevezetesebb hagyomány a lucaszék elkészítése volt, amely a boszorkák fölismerésére szolgált. Luca napjától karácsonyig „dolgoztak rajta", innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke." Karácsonykor kellett rájuk állni, mert ekkor látták meg a boszorkányokat, akik szarvat hordtak, de azután a széket el kellett égetni. Egyes helyeken mákot kellett az éjféli misére vinni, amit elszórván a rontó szellem fölkapkod, mialatt a nép egérutat nyer. Református vidékeken volt szokás a lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekező boszorkányokat. Hazatérvén pedig fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, keresztbe állították a söprűt - mindegyik „hatásos" fegyver az ártani akaró gonosz ellen.

Luca-Luca kitty-kotty
Tojjanak a tiktyok, luggyok!
Kalbászunk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza!
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda!
Zsírjuk annyi legyen, mint kútba a víz!
Pénzük annyi legyen, mint pelyvakutyóba a pelyva!
Lányok csöcse akkora legyen, mint a bugyogakorsó!
Lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája!
Fejszéjek, fúrójuk úgy álljon a helibe, mint az én tököm a helibe!
Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tiktyok, luggyok!

(Paraméter, Magyar Néprajzi Lexikon, Folkrádió nyomán Szent Korona Rádió alapjánszerk.)