Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2009. október 5. Kultúra
A
megállapodás elítélendő bűncselekmény volt a béke ellen, amelyért a
részes felek közül csak Helmut Kohl kért bocsánatot - Oroszország máig
adós ezzel.
Winston Churchill egyetlen győzelme, hogy a világgal sikerült
elhitetnie, hogy Jaltáról csak az Egyesült Államok tehetett - mondta
Schmidt Mária, a második világháború hetvenedik évfordulója alkalmából
a Terror Házában tartott konferencián.
Közös történelmünknek máig számos kibeszéletlen kérdése van, amit a
Terror Házában, a második világháború kirobbanásának hetvenedik
évfordulója kapcsán megrendezett konferencián elhangzottak is
bizonyítanak. Számos esemény megítélése változik, ahogy a korábban
eltitkolt dokumentumok egy része hozzáférhetővé és kutathatóvá vált.
Bizonyíthatja ezt a Molotov-Ribbentrop-paktum 1939. augusztus 23-án
kelt, de csak 1989 májusában nyilvánosságra kerülő titkos záradéka,
mely német és szovjet érdekszférákra osztotta Európa északkeleti és
déli részeit. A megállapodás értelmében szállta meg Lengyelországot
Hitler 1939-ben, s ez biztosított lehetőséget 1940-ben Sztálin számára
is a balti államok, és Besszarábia okkupálására, valamint Finnország
elfoglalására (ez utóbbi viszont meghiúsult az északi ország katonai
ellenállása miatt).
„Oroszországban sokan úgy gondolják, hogy részükről csak
1941-ben kezdődött a második világháború, pedig a hitleri és sztálini
totalitárius rendszer már 1939-ben egymásra talált. A kétfrontos
háborút elkerülni igyekvő Hitlernek partnerre és nyersanyagra volt
szüksége, de még a kortársak is biztosak voltak abban, hogy a
náci-szovjet együttműködés nem tarthat sokáig. Az első két évben mégis
jól együttműködtek, hasonlóan gondolkodtak a terrorról, és a szovjet
munkatáborokat ugyanazzal a módszerrel építették ki, mint Auschwitzot.
Vannak, ahol máig nem akarnak emlékezni a Molotov-Ribbentrop-paktumra,
de ez a történelem megtagadását jelenti" - utalt Mart Laar, észt
történész az orosz fél hozzáállására. Az 1992 és 1994, valamint 1999 és
2002 között Észtország miniszterelnöki posztját is betöltő Laar szerint
az 1939-es megállapodás elítélendő bűncselekmény volt a béke ellen,
amelyért a részes felek közül csak Helmut Kohl kért bocsánatot -
Oroszország máig adós ezzel.
Bár egy nagyon sikeres könyvben megírta a második világháború
történetét, mégis túlértékeljük Winston Churchill szerepét, mivel a
közép-kelet-európai népekért semmit sem tett - röviden így foglalhatjuk
össze Schmidt Mária véleményét. Az angol politika, és az akkori
miniszterelnök, Neville Chamberlain már 1938-ban tisztában volt azzal,
hogy Közép-Európa ügyeibe nem tudnak érdemben beleszólni, ezért
Nyugat-Európára koncentráltak, hogy mentsék, ami még menthető.
„Miután nem álltak Csehszlovákia mellé, katonai garanciát
adtak az életképtelen maradéknak és Lengyelországnak is, amit még
kevésbé tekintettek a brit érdekszféra részének, mint az egykori
Csehszlovákiát. Chamberlain Kelet-Európa átengedésével lemondott az
erőegyensúly politikájáról, ezzel hozzájárult, hogy Németország váljon
Európa urává. Remélte, hogy ha Hitler biztonságban érzi magát nyugaton,
akkor Sztálin ellen indít támadást" - magyarázta a múzeum igazgatója, aki az Egyesült Államok szerepéről is markáns véleményt fogalmazott meg.
„Miután Nagy-Britannia már 1917-ben is az USA pénzügyi
segítségére szorult, Amerika lett az első, majd a második világháború
igazi nyertese is. A huszadik század második felében nyilvánították a
politikailag korrekt beszédmód kötelező részévé, hogy Amerika mindkét
világháborúban a demokrácia és a szabadság érdekében harcolt. Mintha
szégyellni való lenne, hogy az USA-nak a többi országhoz hasonlóan
elsősorban érdekei, és reálpolitikai céljai voltak a hadba lépéssel.
Amerika az első és második világháború esetén is arra törekedett, hogy
akkor kapcsolódjon be a tényleges harcokba, mikor a háborús felek már
kellően leharcolták magukat, hogy a lehető legkisebb emberáldozat árán
a legnagyobb sikert érjék el."
Churchill úgy gondolta, hogy az angolszászokat különleges kapcsolat
fűzi össze, és ennek megfelelően is igyekezett formálni külpolitikáját.
Az Atlanti Charta 1941. augusztus 14-i megkötésekor politikai
ellenfelei azzal vádolták, hogy a segítség fejében le akar mondani a
birodalmi vámkedvezményekről, és hogy Amerika rá akarja tenni kezét a
brit gyarmatbirodalomra. Franklin Delano Roosevelt célja valóban nem
volt más. Ahhoz, hogy a háború utáni új világrend vezető hatalma
lehessen, le kellett győznie a Harmadik Birodalmat és Japánt, valamint
véget kellett vetnie Nagy-Britannia vezető szerepének, felszámolva
annak gyarmatbirodalmát.
A Közép- és Dél-Amerikát, valamint a csendes-óceáni térséget
érdekszférájának tekintő Egyesült Államok háborús szerepéről Borhi
László történész is érdekes információkat árult el. Előadásában kitért
rá, hogy sem az első, sem a második világháborúban nem volt eldöntött
tény, hogy kinek az oldalán fog beavatkozni. Az amerikaiak
britellenessége elbizonytalaníthatta a szigetországot, ugyanakkor a
külügyminisztérium szovjetellenes Keleti Bizottságának Franklin Delano
Roosevelt részéről történő megszüntetése már jelezhette a további
külpolitikai irányvonalat.
„Bár Amerika tudott a Molotov-Ribbentrop-egyezmény titkos
záradékáról, azt elhallgatta, ráadásul, mikor a Szovjetunió megtámadta
Lengyelországot, nem tekintette hadviselő félnek. A cselekményt
németellenes lépésnek minősítette, hogy a későbbiekben fegyvereket
adhasson el. Sokan gondolják úgy, hogy ha nem történik a japán támadás,
valamint Németország nem üzen hadat az Egyesült Államoknak, nem biztos,
hogy az belépett volna a harcokba. Egyetlen olyan irat sem került elő,
amely bizonyítaná Roosevelt ebbéli szándékát."
Hitler még a Szovjetunió elleni támadásra készülve több békeajánlatot
tett Angliának, Churchill azonban elutasította. Az 1941. június 22-i
német támadásról értesülve rádióbeszédében kérés nélkül teljes
támogatásáról biztosította a Szovjetuniót. A nácik kezdeti sikereit
követően Sztálin annak ellenére, hogy országa nehéz helyzetbe került, a
német támadás előtti határokat vette tárgyalási alapul. Az angol külügy
mielőbb meg akart egyezni az oroszokkal, hiszen ekkor még az USA
bevonása nélkül folytathatták volna a tárgyalásokat, Churchill azonban
nem volt hajlandó megadni a háború utánra tervezett biztosítékokat, s
nem szeretett volna könnyíteni sem a szovjetekre nehezedő nyomáson egy
második front megnyitásával. Amerika beavatkozása megváltoztatta a
tárgyalási pozíciókat, Roosevelt nem volt hajlandó egyértelmű
nyilatkozatokra, a feltétel nélküli béke megkövetelése lehetőséget
biztosított számára, hogy ne kelljen valós szándékairól idő előtt
nyilatkoznia. (Valós szándékokat el titkolták, így a történelmet is meg hamisították.)
„Jól látta, hogy a britek a háború terheit a szovjetek
vállára tették, míg a számlát az USA terhére állították ki. Churchill
remélte, hogy a régi dicsőség okán beleszólhat a háború utáni
rendezésbe. A nagyhatalmi »vacsoratársaság« azonban ezt már
másként gondolta. Molotov Kelet-Európával kapcsolatban nem engedett
beleszólást a briteknek, a lengyel kérdést is csak az amerikaiakkal
vitatta meg. A tárgyalásokon Roosevelt nem titkolta, hogy a lengyel
kérdés neki csupán belpolitikailag fontos, szüksége van az országban
élő hatmillió emigráns szavazatára, ugyanakkor nem tekinti se
Lengyelországot, se Kelet-Európát amerikai érdekszférának. Bár
Churchillnek pontos információi voltak a szovjet vérengzésekről és
Katyñról (szovjet náci vérengzésről), tudta azt is, hogy az amerikaiak nem fognak harcolni
Lengyelországért. Ennek ellenére az angol parlamentben tartott
fölszólalásán még arról beszélt, hogy Angliának és a szovjeteknek közös
érdeke egy erős Lengyelország fölállítása, amely Európa vezető hatalma
lehet" - emelte ki Schmidt Mária.
Közép-Kelet-Európa országait és népeit - köztük az itt élő zsidó
lakosságot is - a nagyhatalmak saját politikai céljaiknak helyezték alá
- magyarázta Borhi László. „1943
novemberében a szövetségesek már tudták, hogy a második front
Franciaországban fog megnyílni. A hadművelet veszélyessége miatt
tehermentesíteniük kellett a megnyíló új harcvonalat, ezért volt
szükségük Magyarországra, Romániára és Bulgáriára. Ki kellett
ugrasztaniuk a három országot a háborúból, hogy ezzel kiprovokálják
azok német megszállását."( Mert ha van megszállás akkor van "felszabadítás" azaz újabb megszállás.)
Mindenekelőtt az oroszok már eleve azzal kötötték meg a szerződést a németekkel, hogy azt a nyugati fronton meg gyengítetve majd lerohanják. Csakhogy a németek két héttel az orosz invázió megvalósulása előtt öngyilkos módon támadtak. Lásd erről Suvorov könyvét (A jégtörő).
Másrészt nem az orosz munkatáborok készültek Auschwitz mintájára, hanem Auschwitz és a többi német munkatábor készült orosz mintára - melyeket a huszas évek vége óta a szovjetek már teljes kapacitással működtettek és ahol már emberek milliói pusztultak el.
Következésképp az amerikaiak nem csak a zsidókat áldozták fel, hanem Kelet-Európa népeit is. De angol segédlettel.
Mint látható hazugságot tanítanak országunkról is a történelem könyvekben a fiataloknak.
(hetiválasz alapján szerk.)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
A zsidók által kitalált koncentrációs táborról: a Gulág
Delfinfaragvány az Árpád háznál.
Rézkori sírhelyet fedeztek fel Bulgáriában
Megtalálhatták a náci atomprogram radioaktív hulladékait