2010.06.06.Kultúra
1995-ben, az Őrség déli határán, egy 7500 éves falu nyomaira, köztük egy jelekkel borított állatfigurára bukkantak a régészek a Kerka patak völgyében, a Szentgyörgyvölgy határában lévő Pityerdombon. A jelek székely rovásbetűk szójelelőzményeivel azonosíthatók és magyar szavakat jelölnek. E korból ez az egyetlen ismert nyelvemlék.





1. ábra. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor; itt a székely "s" (sarok) jel -egymás felett háromszor megismételt -megfelelője látható az állat egyik lábán; az ősvallási elképzelés szerint ilyen hegyek vannak a világ sarkain s azok tartják az ég boltozatát; a sarkoknak külön isteneik voltak; a magyar sarok szó szár Óg ("Óg király", görögösen Héraklész) nevéből alakult ki.

Az égetett agyagtehenet Bánffy Eszter, az MTA Régészeti Intézetének fő­munkatársa ásta ki 1995-ben. Prehisztorikus és középkori régészetből, valamint indológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ásatásain a neolitikum kultúráját kutatta.

Kandidátusi disszertációjában (Kultusz és régészeti kontextus Közép- és Délkelet-Európában a neolitikum és a rézkor idején, 1987.) a délkelet-európai régió kultikus jellegű leleteit vizsgálta, s azokat a vallástörténészek megállapításaival vetette össze (Eliade-től Frazer-ig). "E dolgozatban általánosan elfogadott és használt vallástörténeti fogalmakat hasonlítok össze régészeti jelenségekkel. Azt vizsgálom, van-e valamilyen összefüggés egy lelet, leletegyüttes vagy kultikusnak ítélt jelenség és valamilyen, elméleti kutatók által leírt, archaikus vallásra vonatkozó megállapítás között." A régészeti jelenségeket azonban nem hasonlította össze a magyar ősvallás és írástörténet adataival (egy szélsőséges flnnugrista álláspont szerint már a magyar ősvallás szó használata is tudománytalan). A szerző (a vele folytatott beszélgetések alapján) tudatosan mellőzi a kőkori ősvallási jelképekből kialakult székely rovásírás tanúságának figyelembevételét. Úgy tűnik, tudománynak csak az angol nyelven publikált, íróasztalszagú elméleteket tekinti; miközben átlép az ősvallás létező emlékein: a székely rovásírás jól ismert jelein. Ezért nem ismerhette fel a saját ásatásán előkerült, jelekkel borított tehénszobor írás-, vallás-, nyelv- és népesedéstörténeti jelentőségét. E hibás alapállása miatt nem ismerhette fel a saját ásatásán előkerült, jelekkel borított tehénszobor jelentőségét. Általánosan is megfogalmazhatjuk azt az axiómát, hogy aki nem ismeri a székely rovásírásjeleinek előzményeit, az nem ismerheti igazán a bronzkor és a kőkor vallását sem. A jeleit elolvasni nem tudó számára a kiásott régészeti lelet jó­részt rejtély marad.
A mentségére el kell mondani azt is, hogy a disszertáció írásakor még jórészt nem fogalmazódtak meg, vagy nem jelentek meg azok az írástörténeti felismerések, amelyeket figyelembe vehetett volna. (Ezek a felismerések azonban akkor is a „levegőben voltak”: az írástörténeti Kutatóintézet által szervezett előadásokon és a megjelent részpublikációkban megismerhette őket az érdeklődő; a hasznosításukat elsősorban a székely rovásírás és kutatói ellen folytatott flnnugrista gyűlöletkampány tette lehetetlenné.)

Egy bizonyos mértékig elfogadható az átlagolvasó visszafogottsága és tanácstalansága e jelek láttán -hiszen az írásjel is, meg a műfaj is ismeretlen a számára. Nem latin betűket lát maga előtt, amelyeket a tanító néni annak idején végtelen türelemmel többször is elmagyarázott neki, s amelyeknek a gyakorlására volt elég ideje. S a műfaj is új a számára, mert nem novellát, hőskölteményt, szerelmes levelet, apróhirdetést, győzelmi feliratot, vagy számlát olvashat a tehén testére írva - hanem egy térbeli világmodell jeleit látja. Ez a térbeli világmodell egy másik műfaj; másfajta -jobbára ismeretlen, szokatlan -szabályokkal.

Szakembertől persze elvárható lenne, hogy át tudja lépni ezeket az aggályokat és képes legyen a térbeli világmodell olvasási rendjének megértésére. Azonban még ettől is távol állunk.
Mint azt Bánffy Eszter egy riportban megfogalmazta, a kőkori agyagművesek (egy kultúrán belül) rendkívüli mértékben ragaszkodtak a hagyományos mintakincs megőrzéséhez.
Hozzátehetjük: e jelenségnek több oka is lehet.
Az első az, hogy a régészek többnyire a leletek, például a cserepek egyneműsége (hasonlósága) alapján állapítják meg a kultúrák határait. Ezért egy-egy kultúrán belül a cserepek mintakincse (szükségképpen és többnyire) egynemű.
A hagyományos mintakincshez való ragaszkodásnak van egy másik magyarázata is, amit Bánffy Eszter kultúrpolitikai okok miatt nem vehetett figyelembe. (Az egyetemeken azt tanították, hogy a székely írás az ótürk, végső soron pedig az arameus írás leszármazottja; hozzátéve azt is, hogy aki ezt nem hiszi el -minden bizonyítás nélkül, mert e tételeket sohasem bizonyították -az csak dilettáns lehet).
Pedig példák sorával illusztrálható tény, hogy a kőkorban és a bronzkorban a székely írásjelek előzményeivel azonos ősvallási jelképek terjedtek el Eurázsiában és Amerikában is. Ennek köszönhetően vagyunk képesek a szentgyörgyvölgyi tehénszobron lévő jelek értelmezésére a székely rovásjelek segítségével.
Az elmúlt évtizedekben az akrofónia folyamatának rekonstruálásával sikerült azonosítanunk több székely betű egykori szóértékét; azaz megközelítő pontossággal tudjuk, milyen szavakat jelöltek ezek a jelképek a születésükkor (a jégkorszak idején). Az így kibontakozó jelentések egységes és jellegzetes vallási rendszert alkotnak, amely az északkelet-eurázsiai és amerikai ősvallási képzetek lényegével azonos. A rekonstruált szóalakok közül kettőt amerikai indián emlékek segítségével ellenőrizni is tudtunk (1. "Az Éden írása"!).

A tehénszobor szójelei

A székely rovásjelek segítségével a szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei a következőképpen értelmezhetők:
- A székely "s" (sarok) megfelelője a tehén lábain szerepel. Azaz a tehénszobor egy térbeli világmodell, amely a korabeli világelképzelést szemlélteti: az ég boltozatát négy sarokoszlop tartja. Hasonló a Szent Koronába épített világelképzelés is, ahol a négy keresztszár képezi és tartja az égboltot jelképező kupolát.
- Az "nt/tn" (Ten) jelet a tehén vulvájára rajzolták, azaz a jel hangalakja és értelme a teng, tenyész szavaink hangalakjával és értelmével összefügg. Ez az égi tehén termékenységgel összefüggő szerepére, ősanya voltára utal. A ten szótag szerepel Athéné nevében és az isten szavunkban is. Tudott dolog, hogy Athéné istennő a görög mitológiában jövevény. Ezekből ítélve Szentgyörgyvölgyön Athéné istennő állat alakú előképe került elő.
- A "g" (ég) jel a tehén hátán látható, ami egy egyiptomi ősvallási elképzelést idéz fel. Eszerint Nut istenasszony teste alkotja az ég boltozatát, két keze az egyik horizonton, két lába pedig a másik horizonton éri a földet. Nut testét középen a szélisten tartja. Az „ég” jel éppen ezt a képet ábrázolja: az égboltot középen alátámasztja egy függőleges. A jelnek a kínai lolo írásban meglévő párhuzama szintén az „égbolt” szójele. A dozmati regősének csodálatos szarvasának is az oldalán vannak a csillagok.
- A szentgyörgyvölgyi tehén homlokán az "sz" (szár "király") jelet látjuk. Ez egy méltóságnév szójele, amelyet joggal tettek a fejre, ahol a méltóságjelvényeket a történelem előtti időktől napjainkig alkalmazzuk (például a nagyszentmiklósi kincs ősvallási eredetű ábrázolásain, vagy a mistelbachi avar bogláron). A jel az égigérő fát ábrázolja (a királyi hatalom égi eredetére utalva), amelyben egyes magyar népmesék szerint öregasszony lakik (azaz a jel ezen a szobron istennőre is utalhat).
A fentiek alapján a 7500 éves ábrázolást a készítői világmodellnek (a négy oszlopon álló égbolt megfelelőjének) tekinthették és a tehenet valamiképpen az Istennővel azonosították. Bár a neten olvasott cikkben ökör ábrázolásáról van szó, ez az állat nem ökör, hanem tehén. A termékenységre (az állattal jelképezett istennő ős voltára) utaló ten jel ugyanis nem a hasa, hanem a farka alatt (a tehén nemi szervének megfelelő helyen) látható. Ennek az elhelyezésnek és jelhasználatnak megfelel a Gizella kincs avar eredetű zománcozott fibulájának turulábrázolása, ahol a Ten jel szintén a nemzőszerv helyén szerepel (Varga Géza: A magyarság jelképei, írástörténeti Kutatóintézet, 1999/140).


2.ábra. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor nézetei (Varga Géza rajza)

Az égboltot az egyiptomiak Nut istenanyával azonosítottak s eleink is Enéh ősanyánk csillagszarvas-alakját látták a Tejúton menekülni. Az Athéné névnek a tehén szóval való (Páy Elek által észrevett) rokonsága alapján a szentgyörgyvölgyi tehénszobor Athéné előképét, vagy megfelelőjét ábrázolja.
Összesen négy szójelet látunk a tehénen. A jelek a legismertebb és a legszélesebb körben elterjedt kőkori jelek közé tartoznak.

A jelek változatlansága és változása

Mindegyik jelnek kitűnő formai párhuzamai vannak a székely írásban (a időközben bekövetkezett jelhasadás miatt némelyik szentgyörgyvölgyi jelnek: két székely jel is megfelel). Azonban nem lehet észrevétlenül hagyni, hogy; szentgyörgyvölgyi jelek többvonalúak, míg a későbbi székely jelek között egyvonalú változat is akad.
Azaz a szentgyörgyvölgyi jelek vonalait többszörösen húzta meg a rajzolójuk Például a lábakon látható "sarok" fogalomjel három vonallal, míg a neki megfelelő székely "s" betű csak egyetlennel van megrajzolva. Ez több lehet véletlen nél -azt feltételezzük, hogy egy törvényszerű írástörténeti jelentőségű változás jeleiről van szó. E változás lényege az volt, hogy a szójelekből betűk alakultak ki. A gyakrabban használt betűk számára egyszerűbb jelformákat alakítottak ki, de közben megtartották az eredeti szójeleket is.
Az újabb évezredekben a három vonallal rajzolt változat, és az egyetlen vonallal rajzolt változat egyaránt használatos maradt. Hasonló a helyzet a "Ten" jellel is, amely a székely "nt/tn", valamint a "tprus" jellel egyaránt rokoníthat (mindkettő az isteni ős jelképe).
A többszörösen kihúzott vonalú jelváltozatok eredetileg is hieroglifikusa (ősvallási jelentőségű, képszerű szójelek) voltak és azok is maradták. Az egy vonalúak pedig egyre inkább lineáris szótagjelként, vagy mássalhangzójelként szolgáltak tovább.
Azaz ősi fogalomjelek kettéhasadásának (és a keletkezett jelek párhuzamos alkalmazásának) lehetünk a tanúi. A jelhasadás miatt az alább tárgyalt négy szentgyörgyvölgyi jelnek a székely írás jelkészletében hat jel felel meg, mert „sarok” és a "Ten" hieroglifának a székely írásban az egyvonalú és a háromvomlú változata is megőrződött. A megkettőződött jelek az akrofónia folyamatának kezdeti és végső állomását egyaránt illusztrálják; ezért a jelhasadás nem zavarja, hanem alátámasztja az értelmezést.



3.ábra. A szentgyörgyvölgyi "s" (sarok) jel hegységet ábrázol; amelyhez hasonlót találunk sztyeppi szimbólumrendszerekben; ebből a többszörös vonalú jelképből alakult ki az egyetlen vonallal rajzolt írásjel (előbb szójel, később betű); eredetileg mindkét változat "sarok" jelentésű volt.


a. Szentgyörgyvölgyi "égbolt" hieroglifa b. A kínai lolo írás "égbolt" szójele c. A székely írás "g" (ég) jele
4.ábra. A szentgyörgyvölgyi "g" (ég) jel; az alkotó a nyomatékosítás kedvéért többször meghúzta némelyik vonalat


5.ábra. A szentgyörgyvölgyi "sz" (szár "király") jel a Tejút (az égig érő fa és a vele azonosított isten) ábrázolása


6.ábra. A szentgyörgyvölgyi Ten jel; az "ágakat" háromszor húzták meg; idővel ez az ábrázolási forma kettéhasadt: a kialakuló egyszerűbb forma megőrizte a Ten jelentést (ebből lett a székely "nt/tn" írásjel); a változatlan többvonalú forma pedig szimbólumként szolgált tovább és a mindennapi íráshasználat céljaira alkalmatlan tprus (tapar us "szabír ős") jelképben maradt ránk

A többszörös vonallal rajzolt későbbi párhuzamok az eltelt évezredek ellenére sem váltak betűkké, hanem szójelek (többhangértékű jelek) maradtak. Ilyen a budapesti hun jelvény szimbóluma (amelynek a "sarok" hangalakját feltételezzük), valamint a székely tprus (tapar us "szabír ős") mondatjel.
A későbbi, leegyszerűsített jelek között azonban betűket és szójeleket egyaránt találunk. Ilyen egyszerűbb alakú példa a székely "sz" betű, valamint a kínai lolo írás "égbolt" szójele.
Mindezek alapján felvázolható az akrofónia folyamata; s feltételezhető, hogy a szentgyörgyvölgyi tehén többvonalú jelei még szójelek voltak. Ez következik abból a tényből is, hogy a tehénszobron minden jel magában áll.

A szójelek értelme és hangalakja

A szójelek értelmét a kínai szójelek és a székely rovásjelek rekonstruált szóértékei alapján biztonsággal meghatározhattuk. A hangalakokat a székely betűk hangalakja és az ezekre épülő szójelrekonstrukció alapján már korábban is ismertük; azaz csak el kellett olvasnunk a tehénszobor feliratát.
Ezek a következtetéseink ellenőrizhetők az alábbi megfontolásokkal:
- A szójelek értelme a testtájak funkcióival egyeztethető (a méltóságjel a homlokon van; a tenyésztéssel összefüggő jel pedig a nemiszerven).
- A tehénszobor egy világmodellt is alkot (az oszlopszerű lábakra a világoszlop jelét, a boltozatszerű hátra pedig az égboltozat jelét tették).
- Az elolvasott magyar szavak (Ten, sarok, ég, szár) ősiek és egyszerre mindkét fenti rendszernek megfelelnek.
Azaz a tehénszobor grafikai rendszere három szemantikai rendszerrel (a testtájak, a világmodell és a nyelv rendszerével) is ellenőrizhető és mindegyik kifogástalanul zárt, azaz önmagát bizonyító erejű.

A szójelek és a világmodell feliratának magyarsága

E grafikai és szemantikai rendszereknek a tehénszobron való jelentkezéséből aligha vonhatunk le más következtetést, mint hogy ezen a tájon 7500 évvel ezelőtt a magyar ősvallás jelképeit és szakkifejezéseit használták. Más kultúrákban ugyanis mindezek a rendszerek együtt nem mutathatók ki, vagy nem ismertek.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen magyarok (a magyarok elődei) éltek, bár ez a legkézenfekvőbb következtetés. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei önmagukban csak azt bizonyítják, hogy a készítői a magyar ősvallás (jelenlegi tudásunk alapján a Pireneusoktól Dél-Amerikáig húzódó) hatókörzetében éltek.
Egyet kell értenünk Bánffy Eszterrel, amikor azt írja a fent említett tanulmá­nyában: "korainak tartom azokat a fantáziadús elméleteket... amelyek ... már ezt a neolit-rézkori egységet is indoeurópainak értékelik."
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor és más hasonló régészeti emlék jelei alátámasztják a genetikusok hipotézisét, akik az Eul9 génkombináció eloszlása és története alapján arra következtetnek, hogy a magyarság már a jégkorszak vége előtt benépesíthette a Kárpát-medencét. A jégkorszak leghidegebb periódusában a Kárpát-medence magyar népessége a balkáni refugiumba húzódhatott vissza, majd Kr. e. 10 000 táján visszatért mai hazánk területére. E visszatérésnek lehet az egyik jele a szentgyörgyvölgyi tehénszobor.

Jegyzetek
(1) Bánffy Eszterrel - lakásom az ásatás helyszínétől néhány kilométerre lévén - még az ásatás idején találkoztam Szentgyörgyvölgyön. Mivel már a 90-es években is az volt a meggyőződésem, hogy a székely írás előzményét évezredek óta használták a Kárpát-medencében és más tájakon is, jeleztem a régésznőnek, hogy Szentgyörgyvölgyön is várható olyan lelet előkerülése, amelyen a székely rovásírással rokon "díszítés", vagy felirat lesz és ennek értelmezéséhez felajánlottam az együttműködésemet is. Az ismételten felkínált segítségemet azonban nem fogadta el, minden tudományos igényű együttműködés vagy párbeszéd elől mereven elzárkózott előle. Azt azonban elmondta, hogy a "Bronzkori magyar írásbeliség" c, 1993-ban megjelent kötetemet elolvasta, mert bronzkorosként "minden hülyeséget" el kell olvasnia. Ez a balítélete, amelyet a 150 éves finnugrista agymosás magyaráz, mindeddig megakadályozta számára saját lelete tudományosjelentőségének felismerését. Érdekes, hogy ekkor (nyílván a bronzkor iránt megnyilvánuló érdeklődése miatt) bronzkorosnak tekintette magát.

(2) A véletlen egyezés lehetőségét a matematikai ellenőrzés (valószínűségszámítás) egyértelműenkizárta. Azaz a 7500 éves szentgyörgyvölgyi szójelek és a székely írásjelek genetikus (származási) kapcsolatban vannak egymással.

(3) Az index.hu "50 000 éves magyar írásbeliség" c. fórumán hangzott el az a kérdés, hogy miből tudjuk, miszerint ez a szentgyörgyvölgyi függőleges vonal a szár szó jele lenne? Érdemes a választ idézni és végiggondolni ugyanezeket a szempontokat a többi jel esetében is.

A válasz szerint több dolog veendő figyelembe.

- A jelformát illetően: a jel képi tartalma alapján egy növényi szárat látunk (azt is beleláthatunk egy függőleges vonalba) a tehén homlokán. Feltűnő, hogy az egy vonallal húzott (egyébként jól ismert, szinte várt, mert alapvetően fontos ősvallás-jelentést hordozó) jeleknek több vonallal húzott változatai szerepelnek a tehénen. Ez valamiféle helyi, korabeli szokásra, divatra utal -de a megértést nem nehezíti. Valamilyen változás történhet az évezredek alatt s ez a legkevesebb.

- A jelentést illetően: a hasonló szobrocskákon és ábrázolásokon a fejen, vagy a homlokon a méltóságjelölők szoktak szerepelni. Ezért viselik a fejükön a koronát az uralkodók is, bár viselhetnék a farzsebükön is. Azért tették mégis a fejre és nem máshová, mert már messziről látni kellett a rangjukat

- s erre a célra a fej a legmegfelelőbb testrész. Azaz, ha a fejen látunk egy jelet, akkor abból eleve következtetni lehet a jel méltóságjelölő voltára. Mivel tudjuk, hogy a régiek az égig érő fától (a Tejúttól) származtatták a királyi hatalmat, ebből következően a függőleges egyenes vonal jelentését könnyű megtalálni: az égig érő fára (Tejútra) kell gondolnunk. Hiszen ez felel meg a fenti méltóságjelölő funkciónak. Amit a jel képi tartalma (az ábrázolt növényi szár) is alátámaszt.

- A hangalakot illetően:

Olyan szót kell találnunk, amelyik nem mond ellent a fentieknek (azaz megfelelő helyen van az állat fején).

Olyan szót kell találnunk, amelyik megfelel a székely (és a türk) írásban megtalálható "sz" hangértéknek (ez levezethető a szár szóból).

Olyan szót kell találnunk, amelyik méltóságjelölő (s ennek megfelel a szár Szár László nevében; vagy a sumer sar "király" szó is).

Olyan szót kell találnunk, amelyik növényi szárat jelöl (ennek is megfelel a szár szó).

Olyan szót kell találnunk, amelyik összhangban van a tehénen talált többi szójellel. S ennek is megfelel a szár szó, mert hasonló körbe tartozik, mint a tehénszobron lévő társai. Ugyanis a többi kiolvasható szó is a magyar nyelv ősi szava és a többi jel is magyar írásjelekkel, meg a magyar ősvallással van kapcsolatban. Azaz mindezek együtt összetartozó rendszert alkotnak s ezáltal garantálják az olvasatot.

Ezzel a gondolatmenettel most csak a tehén fején lévő függőleges jel olvasatát támasztottuk alá, de hasonlóképpen alátámasztható a további három jel olvasata is.

(4) A szentgyörgyvölgyi tehénszobor a fénykép tanúsága szerint cserépből van -azaz a Belső Őrség fazekassága a világ legkorábbi, jelkincsét és nyelvét megőrző, s ezek szerint folyamatosan működő agyagműves-központja. Érdemes lenne ezt a kis cserépszobrot sokszorosítani és árusítani, valamint egy tehén nagyságú köztéri szobor formájában is kiállítani.

(nemzetihang alapján szerk.)